Május 27-én a marosszentgyörgyi Máriaffi-kastélyban találkoztak Maros megye nyugdíjas magyartanárai. A két kis busz először a helyi római katolikus templomkertbe vitte a résztvevőket, ahol Baricz Lajos plébános ismertette a sétány szobrait, emlékműveit, majd Márton Áron szobránál elhelyezték a kegyelet koszorúját az elhunyt kollégák emlékére. Megcsodálták a kazettás mennyezetű templomot, meghallgatták Tánczos Katalin versét, majd Kányádi Sándor Az én miatyánkom című versét Pataki Ágnes előadásában. Közösen mondták el a szent imát, végül, a papi áldás után, lesétáltak a kastélyba.
Szász Bálint archeológus, a kastély szíve-lelke ismertette az épület történetét, majd bevonultunk a díszterembe. A szeretet jelképeként mindenkit kaláccsal fogadtak a háziak. A szervező köszöntötte a megye minden részéből részt vevő kollégákat, hangsúlyozva, hogy öröm a viszontlátás. Sajnos sokan nem tudtak eljönni, mert a találkozó egybeesett a Bolyai Farkas Elméleti Líceum végzőseinek a ballagásával. Javasolta, hogy ezután ez a nap legyen a nyugdíjas magyartanárok összefogásának a napja, s jövőben talán más településen, talán Szovátán vagy Szászrégenben találkozzanak. Kiemelte a közös sorsot, a közös múltat, a helytállást a nehéz és akadályokkal teli időszakban. Azt is hangsúlyozta, hogy bár nyugdíjasok, szükség van még rájuk, tudnak tenni, hangjuk is van, csak legyen, aki meghallja azt.
Fotók: Sófalvi Szabolcs Facebook-oldala
Sófalvi Sándor Szabolcs, Marosszentgyörgy község polgármestere is köszöntötte a vendégeket, kifejezte a mindenkori tiszteletét a magyar irodalmat és nyelvet tanítók iránt, akik előtt mindig fejet hajt. Hegedűjátékával köszöntötte a jelenlevőket, bevonta őket a közös éneklésbe, majd egy ismert dallamra ő maga írt humoros köszöntő szöveget, melyet mindenki mosolyogva értékelt. Mindenki jelképes ajándékot kapott, könyvet, noteszt, írószert, édességet, amelyeket Baricz atya adott át, míg a polgármester egy-egy szál virággal lepte meg a résztvevőket. Baricz Lajos szonettben fogalmazta meg köszöntőjét, míg a község „trubadúrja”, Szántó Árpád közös éneklésre biztatta a vendégeket. Elénekelték a nyugdíjasok dalát, néhány népdalt, majd Pataki Ágnes műkedvelő szavalóművész Júlia szép leány című balladáját adta elő, melyet hatalmas taps jutalmazott.
Moldován Irén a magyartanárok nevében egy festményt nyújtott át Farkas Ernőnek a sokévi tanári – és főleg tanfelügyelői – tevékenységéért. Farkas Ernő hozzászólásában megköszönte a szervezőknek a tartalmas, de főleg lelket melengető találkozást, azt, hogy ha a társadalom nem is foglalkozik a nyugdíjasokkal, hagyja kiégni őket, jó, hogy vannak olyanok, mint a szentgyörgyi csapat, akik emlékeztetnek, hogy vannak értékeink. A játékos, bakis, ingyenes tombolán mindenki nyert könyveket, festményeket, gyógykezelési, bábszínház- és koncertjegyeket, apró tárgyakat. A nagyon gazdagon terített asztalok melletti állófogadás jó alkalom volt a kötetlen beszélgetésre. Gyönyörű volt a kilátás a kastély teraszáról.
Minden résztvevő oklevelet, néhány rangidős kolléga, aki nem tudott eljönni, emléklapot kapott. A támogatók is oklevélben részesültek.
A találkozót követően több kolléga is köszönetét fejezte ki a szervezésért, azért, hogy gondoltunk rájuk, hogy okleveleket, emléklapokat adtunk át, illetve küldtünk el.
Köszönet és hála mindenkinek, aki eljött, és aki támogatta a találkozót!
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
