Az már biztos: 2024 nem lesz olcsó!

Az idén további áremelkedésekre lehet számítani

Ahogy a Népújság hasábjain beszámoltunk róla, 2023-ban hónapról hónapra csökkent az infláció, és szintén jó hír, hogy az országos nettó átlagbér mértéke nőtt. Az év utolsó hónapjaiban a fizetések emelkedtek, és magasabb a reálértékük, vagyis nemcsak többet kerestek az emberek abszolút számokban kifejezve, hanem a megkeresett pénzen többet tudtak vásárolni. Nem zárható ki, hogy 2024-ben tovább csökken az infláció, és tovább emelkednek a bérek, azonban a kormány adóváltoztatásai miatt számos terméknek magasabb lesz az ára, ezt pedig a vásárlók pénztárcája is megérzi.

Az államkasszában levő deficitet az ország vezetése valahogy próbálja csökkenteni, pótolni a hiányzó összeget, ezért különböző megszorító intézkedéseket vezetett be január 1-jétől, mutatott rá lapunk kérdésére Fábián István közgazdász, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara Magyar Intézetének társult oktatója. Az adóreformok egyrészt csökkentik az adócsalás lehetőségét, másrészt bizonyos adónemeket megemelnek, hogy több pénz folyjon be az államkasszába. A mostani változtatások nagyon sok entitást és nagyon sok terméket érintenek, nyomatékosította a szakember. Elsősorban a cukros üdítőitalokat, amelyeknek az ára a jövedéki adó emelése miatt fog növekedni. De hasonló a helyzet a dohánytermékek esetében is, amelyekre már eddig is magas volt a jövedéki adó, ami most még tovább nő. Másodsorban héaemelkedés lesz megfigyelhető bizonyos termékek és szolgálatatások esetében, amelyek eddig kedvezményes héakulcsnak örvendtek. Ezek közé tartoznak a szállodák, az edzőtermek bérleti díja, ezek esetében is 5%-ról 19%-ra emelkedik a héa, ami egyből 14%-os áremelkedést eredményez, sorolta a változásokat Fábián István.

Továbbá kell beszélni az engedélyezett természetes személyekről, avagy, ahogy a köznyelv hivatkozik rájuk, a PFA-król. Az ő esetükben megemelkedik az egészségügyi 

biztosítás mértéke. A mikrovállalkozások esetében pedig míg egy-két évvel ezelőtt 1 millió eurós árbevétel volt a felső határ, ezt nemrég félmillió euróra csökkentették le, idéntől viszont már csak 60.000 euró. Az oka az, hogy minél több vállalkozást profitadó fizetésére kényszerítsenek, amelynek a mértéke 16%, mondotta a közgazdász, aki hozzátette, hogy aki meg is marad mikrovállalkozásnak, az sem örülhet felhőtlenül, hiszen az eddigi 1%-os helyett immár 3%-os árbevételre kiszabott adó lesz.

Összességében nézve ezek az intézkedések a vállalatok és a vállalkozók életét megnehezítik, hiszen egyre több adót kell befizessenek, ezt pedig úgy tudják ellensúlyozni, hogy árakat emelnek, és ez az, amit minden vásárló megérez, hangsúlyozta a szakember.

Az áremelések hallatán több portál is felkapta a hírt, hogy az emberek elkezdenek majd olcsóbb termékeket vásárolni, mint amit eddig megszoktak. Azonban a közelmúlt válságokkal teli időszakában az volt tapasztalható, hogy a vásárlók nem az ételen, élelmiszeren kezdtek el spórolni, hanem máshol húzták meg – ha szükség volt rá – azt a bizonyos nadrágszíjat. Vannak olyan dolgok, amelyekről egyesek nem tudnak vagy nem is akarnak lemondani, ilyen az élelmiszer megszokott minősége. Ahogyan a le nem mondást nagyon jól példázza a cigaretta, hiszen az elmúlt években sokat drágult – és az ár jelentős része adó –, viszont kevés függőt vett ez rá arra, hogy leszokjon, példázta Fábián István.

Természetesen ezzel együtt sem kizárt, hogy lesznek olyanok, akik kénytelenek lesznek az élelemből is az olcsóbbat választani. Viszont lehetséges egy szerencsés forgatókönyv is: a lakosság elkezd jobban odafigyelni arra, hogy ne pazaroljon, és csak annyit vásárol, amennyire valóban szüksége van, mutatott rá a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara Magyar Intézetének társult oktatója. Hozzátéve, hogy Románia az európai uniós országok között elég elöl jár az eldobott ételt, a pazarlást illetően.

A romániai gazdaság egészét nézve azt is el kell mondani, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök kimondottan optimista, a múlt csütörtöki kormányülést követően úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy 2024-ben a gazdasági növekedés mértéke el fogja érni a 3,4%-ot. Azonban az adóügyi intézkedéscsomag fényében ez talán mégsem annyira biztos. Ott van az infláció kérdése, aminek a mértékét az határozza meg, hogy a fogyasztói kosár – ami a mindennapi életünkhöz szükséges termékeket és szolgáltatásokat tartalmazza – ára hogyan változik. Ha az árban emelkedés következik be, az minden bizonnyal az inflációt is növelni fogja. A mostani, adókat érintő intézkedések hatására pedig az árak emelkedni fognak, így nem kizárt, hogy az inflációs ráta mértéke, szemben a tavalyi év végivel, stagnálni vagy enyhén emelkedni is fog, magyarázta Fábián István. A pénzromlás mértéke pedig hatással van egyrészt a fogyasztókra, másrészt a vállalatokra, hiszen utóbbiak is többet kell fizessenek bizonyos alapanyagokért. Így nem kizárt, hogy az év elejétől érvényes intézkedések az ő tevékenységüket is megnehezítik, ez pedig a gazdasági növekedésben stagnálást vagy a növekedés mértékében visszaesést eredményezhet. Teljesen pedig nem kizárható a gazdasági visszaesés sem, bár ennek az esélye szerencsére elég kicsi, vélekedett a közgazdász. 2023-ban valamivel 2% alatt volt a gazdasági növekedés mértéke, így a miniszterelnök által remélt 3,4%-os növekedés ambiciózus ígéret, különösen annak fényében, hogy ez az eredmény a második legmagasabb lenne az Európai Unióban.