Az európai kisebbségek védelme

Az Európai Parlament e heti strasbourgi plenáris ülésének egyik napirendi pontja az európai kisebbség védelme, amelyről szerdán szavaznak a képviselők. Napirenden van még egyebek mellett a civil társadalmakra nehezedő nyomás, a Diesel-gate és a német autógyárak kísérletei, az áttérés a nyári időszámításra, a külügyi viták a palesztin menekültekről, Afrin ostromáról és a török emberi jogi helyzetről.

 

Online vásárlás határok nélkül 

A geoblokkolást tiltó új szabályok nyomán az interneten vásárlóknak jobb hozzáférése lesz olyan, más országokból származó termékekhez és szolgáltatásokhoz, mint a hotelfoglalás, autóbérlés vagy koncertjegyvásárlás. Erről hétfőn vitáztak, kedden volt a szavazás.

A jövőben a fogyasztók szabadon választhatnak, hogy honnan rendelnek a neten – állampolgárságuk, lakhelyük vagy aktuális tartózkodási helyük miatt nem lehet megtagadni a vásárlást, vagy átirányítani őket egy másik honlapra.

A kereskedőknek a más uniós országból származó vevőket az árak és vásárlási feltételek kapcsán a következő esetekben ugyanúgy kell kezelni, mint a belföldi vásárlókat: * ha olyan árut (háztartási eszközöket, ruhát vagy elektronikai cikkeket) vesznek, amit a cég az általános szerződési feltételek értelmében egy olyan uniós tagállamba is szállít, ahová az ügyfél hajlandó elmenni érte; * ha a vevő szerzői jogi védelem alá nem tartozó, elektronikusan szolgáltatott termékeket – felhőszolgáltatásokat, tűzfalat, weboldalhosztolást vagy adattárolást – vásárol; * ha az adásvételre a kereskedő boltjában kerül sor vagy ott, ahol épp értékesít (pl. hotelben, sporteseményen, zenei fesztiválon stb.).

A szabályozás e-könyvekre, letölthető zenére, online játékokra egyelőre nem vonatkozik, de az EP tárgyalódelegációja által a megállapodásba került felülvizsgálati záradék értelmében a Bizottságnak két éven belül meg kell vizsgálnia, hogy szükséges-e a törvényt kiterjeszteni. Az audiovizuális és közlekedési szolgáltatások sem esnek a törvény hatálya alá.

A geoblokkolásról szóló rendeletről az EP és a Tanács tavaly novemberben állapodott meg, a rendelet 9 hónappal azután lép életbe, hogy megjelent az EU Hivatalos Lapjában. Erről hétfőn vitáztak a képviselők.

 

Csökkentenék az EP létszámát

Holnap kerül napirendre a 2019-es választások, a képviselői helyek újraosztása és az uniós választási törvény reformja. Eszerint az Európai Parlament létszámának 751-ről 705-re kellene csökkennie, áll a ma vitára és szavazásra bocsátott jogalkotási kezdemé- nyezésben. A Brexittel felszabaduló 73 helyből 46 tartalékba kerülne egy esetleges EU-bővítéshez. 27 képviselői helyet az aránytalanul kevés képviselővel rendelkező 14 tagállam között osztanának szét.

 

Transznacionális listák 

A képviselők úgynevezett transznacionális, az egész Európai Unió területére kiterjedő listákról is szavaznak. Az EP-helyek újraelosztásáról szóló döntést a tagállamoknak egyhangúlag kell támogatniuk. Az állásfoglalás kiemeli, hogy a változtatásokra csak akkor van szükség, ha az Egyesült Királyság valóban kilép az unióból.

 

A választási törvény reformja

Az Európai Parlament várhatóan újra felkéri a tagállamokat, hogy a transznacionális listák jogi alapjának lefektetése érdekében mozdítsák ki a holtpontról az intézmények közötti tárgyalásokat, és fejezzék be az uniós választási törvény reformját.

Ezenkívül szintén ma szavaznak a képviselők egy állásfoglalásról, amely szerint a 2019-es választások után nem lesznek hajlandók megszavazni olyan jelöltet az Európai Bizottság élére, aki nem az európai pártok vezető jelöltjeként (az ún. Spitzenkandidaten rendszer szerint) vett részt a választási kampányban. Mint köztudott, 2015 novemberében a parlament, élve erre vonatkozó jogával, az 1976-os választási törvény módosítását kezdeményezte. 

Következő lépések: az EP javaslatát ezután a Tanács tárgyalja, amelynek egyhangú döntést kell hoznia a választási törvényről, amit azután még az Európai Parlament is jóváhagy, és a tagállami parlamentek ratifikálnak.

 

Klímaváltozás: gyorsabb CO2-csökkentés, több innováció

Kedden szavazott az EP az üvegházhatású gázok csökkentését az európai kibocsátáskereskedelmi rendszeren keresztül érvényesítő új jogszabályról. Ennek segítségével az EU elkezdheti a párizsi klímacélok megvalósítását. A Tanács és az EP között született megállapodás felgyorsítaná az ETS keretében adható-vehető kibocsátási mennyiség csökkentését, és megduplázná azt a stabilitási tartalékot, ami a piacon megjelenő feles kapacitások felszámolását célozza. A kis károsanyag-kibocsátást célzó innovációk terjesztésére modernizációs alap jönne létre, amiből a kevésbé tehetős tagországok energiarendszerét lehet majd fejleszteni, egy innovációs alapból pedig a megújulók térnyerését segítenék Európa-szerte.

Az ETS az általa lefedett szektorok kibocsátását maximálja, a cégek pedig szükség esetén ezen keretértéken belül adhatnak és vehetnek kibocsátási egységeket. Az ETS negyedik fázisára vonatkozó bizottsági javaslat 2015. júliusból származik. Ennek célja, hogy sikerüljön 2030-ra legalább 40%-os kibocsátáscsökkenést elérni, az ipar és energiaszektor modernizációja gyorsuljon fel és a kibocsátók ne települjenek át lazább szabályozású unión kívüli országokba. 

 

A horvát miniszterelnök az EU jövőjéről 

Andrej Plenkovic horvát kormányfő a második uniós vezető, aki az Európa jövőjét érintő legfontosabb kérdéseket megvitatta az EP-vel. Az Antonio Tajani EP-elnök és az elnökök értekezlete meghívására érkező miniszterelnök beszéde után kedden a frakcióvezetők szólaltak fel.

2013 és 2016 között Andrej Plenkovic horvát EP-képviselő volt. Leo Varadkar ír kormányfő volt az első uniós vezető, akivel a képviselők januárban az EU jövőjéről vitáztak.

 

Román jogállamiság: terítéken az igazságügyi reform

Szintén ma tárgyalja az EP a Bizottsággal és a Tanáccsal a romániai igazságügyi reformok jogállamiságra gyakorolt hatását. 

Az igazságszolgáltatási törvény, a büntető törvénykönyv és az összeférhetetlenségi törvény módosítása ellen jelentős tömegek tüntettek Romániában. A Bizottság a múlt héten aggodalmát fejezte ki a tervezett változások miatt, amelyek az igazságügyi rendszer függetlenségét és a román hatóságok korrupció elleni hatékony fellépését érinthetik. Vita és szavazás erről is ma lesz.

 

EU-bővítés: új Nyugat–Balkán-stratégia 

Tegnap mutatta be az EP-ben Federica Mogherini külügyi főképviselő a Nyugat-Balkán országaira vonatkozó új uniós stratégiát. A Nyugat-Balkán lesz az idei év legfontosabb külügyi témája, hiszen a régió integrációja prioritás a bolgár elnökség számára. Az EP hagyományosan támogatja az itteni államok európai csatlakozását, de nem akarja figyelmen kívül hagyni a jogállamiság, az alapvető jogok és a korrupció elleni harc terén létező hiányosságokat.

Az Európai Bizottság február 6-án a Parlamentben ismertette az új stratégiát, majd áprilisban mutatja be az éves uniós bővítési jelentést, ami az előrelépés ütemét veszi számba. Erről a jelentésről az EP is véleményt készít.

Szerbia és Montenegró áll a legközelebb az uniós tagsághoz, a tárgyalások mindkét esetben teljes gőzzel haladnak, míg Macedónia és Albánia még mindig a tárgyalások elindítására vár. Bosznia és Hercegovina, illetve Koszovó lehetséges tagjelölt státussal rendelkezik.

(Forrás: az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája – Magyarország)