Az EU-csúcs és Európa jövője
2017-10-20 12:55:14
- Mózes Edith
Az Európai Parlament jövő heti strasbourgi plenáris ülésének fő témája az október 19-20-i EU-csúcs és a Brexit, migráció, menekültügy és a közös védelem téma kiértékelése, illetve Európa jövője lesz.
Az Európai Parlament jövő heti strasbourgi plenáris ülésének fő témája az október 19-20-i EU-csúcs és a Brexit, migráció, menekültügy és a közös védelem téma kiértékelése, illetve Európa jövője lesz. A további napirendi pontok között találjuk a szexuális zaklatást és erőszakot az EU-ban, amelyről kedden vitáz a testület, szintén kedden vitatják meg a Bizottság 2018-as munkaprogramját. Szerdán szavaznak a 2018-as büdzséről, csütörtökön pedig az Ausztráliával folytatott kereskedelmi tárgyalásokról, illetve a munkavállalók rákkeltő anyagokkal szembeni védelméről szavaznak.
Az EU-csúcs és Európa jövőjének vitája keretében a képviselők Donald Tuskkal vitatják meg az október 19-20-i uniós csúcs eredményeit, továbbá a Tanács elnöke ismerteti az állam- és kormányfők reakcióit az EU jövőjével kapcsolatos különböző forgatókönyvekre. Erre a vitára kedden kerül sor.
Sajtószabadság a máltai újságírónő meggyilkolása után
A sajtószabadság és az újságírók védelmét vitatják meg a képviselők ugyancsak kedden a Panama-iratokon, korrupciós ügyeken és drogcsempészeten dolgozó Daphne Caruana Galizia halála után.
Az EP kedden délben a szavazások és a vita előtt egy perc csenddel emlékezik az újságírónőre, akinek családja szintén részt vesz az eseményen.
Védekezés a mérgezett hitelek ellen
A hitelekből álló csomagban árult értékpapíroknak egyszerűbbnek és átláthatóbbnak kell lenniük a jövőben egy csütörtökön szavazásra kerülő jelentés szerint.
Az új szabályok értelmében a leendő befektetőket alaposan tájékoztatni kell a csomagban megvásárlásra kínált jelzálog- és fogyasztási hitelek minőségéről. A cél az, hogy a 2008-as pénzügyi válságban fontos szerepet játszó mérgezett hiteleket ne lehessen könnyen továbbadni. Ennek érdekében az eladóként fellépő pénzintézeteknek meg kell tartaniuk egy bizonyos részesedést minden ilyen befektetési csomagban.
Vita: október 25., szerda, szavazás: október 26., csütörtök.
A schengeni határellenőrzés erősítése
Szerdán vitázik és szavaz a parlament a külső határokon folyó ellenőrzések felgyorsítását és a harmadik országból érkezők regisztrálását is magában foglaló javaslatról.
Az új „be- és kilépési rendszer” rögzíti a nem uniós állampolgárok nevét, ujjlenyomatát, arcképét, a belépés helyét és idejét. Ezeket az adatokat belépéskor, kilépéskor, a belépés megtagadása esetében mind a vízumkötelezett, mind a vízum nélkül is beengedhető utasoknál rögzítik, majd 90 napig tárolják. Így könnyebben ellenőrizhető az is, hogy a megengedett tartózkodás idejét (egy 180 napos ablakban 90 napot) az illető nem lépte-e túl.
Az útlevelek pecsételését egy gyorsabb eljárás veszi át, amellyel a hamis iratokat és a túltartózkodást is könnyebb kiszűrni. Akiktől megtagadják a belépést az EU területére, azoknak az adatait három évig megőrzik, hogy közben más határokon ne próbálkozhassanak a bejutással. Az EP a jövő héten a Tanáccsal kötött megállapodásról szavaz.
Kiküldött munkavállalók: az EP készen áll a tárgyalásra
Amennyiben a jövő héten a parlament elfogadja a foglalkoztatási és szociális bizottság jelentését a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról, elkezdődhetnek a tagállamokkal folytatott tárgyalások.
A javasolt változtatások a kiküldött munkavállalók számára nagyobb védelmet, a cégek számára igazságosabb versenyt eredményeznének. A szociális és foglalkoztatási bizottság által a múlt héten elfogadott tárgyalási mandátum alapelve az, hogy egy helyen végzett ugyanazon munka után egyenlő juttatások járnak. A legfontosabb változások a kiküldött munkavállalóknak járó juttatásokat, a kiküldés idejét, a kollektív szerződések alkalmazását és a kölcsönmunka-szerződéssel foglalkoztatott dolgozókat érintik. Ha az e heti plenárison nincs ellenvetés és a Tanács is kialakítja a saját álláspontját, elkezdődhetnek a tárgyalások.
A 2017-es Szaharov-díj győztesének kihirdetése
Az emberi jogi kitüntetés odaítéléséről a frakciók és az EP elnöke csütörtökön döntenek.
A három döntős: Aura Lolita Chavez Ixcaquic guatemalai emberi jogi aktivista, a venezuelai demokratikus ellenzék, illetve Dawit Isaak svéd-eritreai író, újságíró.
Tajani elnök csütörtökön a plenáris ülésen fogja bejelenteni az idei díjazottat.
2020 végére vonják ki a forgalomból a glifozátot
A képviselők 2020 decemberéig teljesen betiltanák a glifozáttartalmú növényvédő szereket, és addig is szigorítanák a használatukat. Állásfoglalás ellenzi, hogy az Európai Bizottság újabb tíz évvel meghosszabbítsa a glifozátra vonatkozó engedélyt, ahogy azt néhány tagállam kérte. A képviselők ehelyett a glifozátot kivonnák a forgalomból, első lépésként betiltva háztartási használatát, majd a mezőgazdaságit, ha a glifozátnak van ökológiai alternatívája (pl. integrált növényvédelmi rendszerek használata). A glifozátot 2020. december 15-ig be kellene tiltani a szükséges átmeneti lépések figyelembevételével, olvasható a szövegben.
(Forrás: az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon)