Az ésszerűség mentén
2011-12-05 16:18:44
- Mózes Edith
Nemrég a népszámlálás kapcsán az ügyvezető elnökség úgy nyilatkozott: van magyar jövő a Székelyföldön. Ez azonban csak Hargita és Kovászna megyére vonatkozott, holott Maros megye is része a Székelyföldnek. Ezért az RMDSZ legnagyobb megyei szervezetének elnökét kérdezem: van-e magyar jövő Maros megyében?
Nemrég a népszámlálás kapcsán az ügyvezető elnökség úgy nyilatkozott: van magyar jövő a Székelyföldön. Ez azonban csak Hargita és Kovászna megyére vonatkozott, holott Maros megye is része a Székelyföldnek. Ezért az RMDSZ legnagyobb megyei szervezetének elnökét kérdezem: van-e magyar jövő Maros megyében?
– Nem áll szándékomban bárkinek a kijelentését félremagyarázni, még ha egy kicsit áthallásos is. A történelmi Székelyföldnek – tetszik, nem tetszik – része volt Maros megye egy része is, a Szováta–Erdőszent-györgy–Nyárádszereda háromszög mellett a Székelyföld lenyúlt Marosvásárhelyig, vagyis a Nagyernyétől Nyárádszeredáig húzódó rész is része a Székelyföldnek. És gondolom, nem véletlenül nevezték annak idején éppen Marosvásárhelyt Novum Forum Siculorumnak, Új Székelyvásárhelynek. A forum fővárost jelentett, tehát Marosvásárhely Székelyföld fővárosa is volt. A Nyárádmente, a Küküllőmente szervesen a Székelyföldhöz tartozik, és ezeknek van is jövőjük.
Ma persze sokkal nehezebb nekünk olyan döntéseket meghozni, mint amilyeneket Hargita vagy Kovászna megyében automatikusan meghoznak, mert ott mindig magyar többségű tanács van, még akkor is, ha több politikai alakulatból kerülnek ki ezek a magyarok. Nálunk mindent kétszer meg kell gondolni, hogyan vigyük a tanács elé, hiszen bizonyos, kimondottan magyar érdekek mentén lehet javaslatokat tenni, de azokat csak nagyon jól előkészítve lehet átvinni. Illetve vannak olyan kérdések, amelyekben nem fogunk tudni soha, legalábbis a jelenlegi keretek között, pozitív döntést kierőszakolni.
– Térjünk a közelebbi jövőre. 2012-ben választások lesznek. Az RMDSZ vezetői mindig hangsúlyozták, hogy a magyarság ereje az önkormányzatokban van, tehát rendkívül fontosak a helyhatósági választások. Hogyan készül a megyei szervezet a választásokra?
– Mi 2011-ben elkészítettük a „kötelező leltárt”, és végigbeszéltük ezeket a kérdéseket minden területi szervezetünkkel. Feltérképeztük, hol akarnak tovább indulni a polgármestereink, s hol nézünk majd váltás elé. Maros megyében a 38 polgármester mellett van 51 alpolgármesterünk és közel 500 tanácsosunk, ez óriási felelősséget ró ránk, hiszen ez lesz a viszonyítási alap az RMDSZ 2012-es teljesítményéhez. Ilyen nagyszámú képviseletnél óhatatlan, változtatásokat is kell eszközölni. Ez annál kényesebb lesz az idén, mert az esetleg kívül maradóknak rögtön ott van a lehetőségük, hogy egy más politikai alakulat színében induljanak az RMDSZ ellen. Remélem, Maros megyére ez nem lesz jellemző. De mindenféleképpen másként kell majd politizálni a 2012-es választásokon. A 2012-es év kihívásait még fokozza az is, hogy – legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint – összevonják a helyhatósági és a parlamenti választásokat. Ez azt jelenti, hogy fokozottan oda kell figyelni, illetve taktikailag is egészen másképp kell megközelíteni a választásokat. Ez az összevonás bizonyos szempontból előny is lehet, hiszen az önkormányzatiság húzóerő lehet a parlamenti választások során és fordítva, de lehet ebből hátrány is, mert az érdekek nem mindig fedik egymást teljes mértékben.
– Maros megye legnagyobb kihívása 2012-ben a marosvásárhelyi polgármester-választás. A magyar összefogás egyelőre, úgy néz ki, csődöt mondott. Hogyan látja ezt ön?
– Nekünk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal van egy megegyezésünk, közösen neveztük meg a polgármesterjelöltünket. Az EMNT helyi vezetőivel a viszonyunk továbbra is konstruktív, sikerült a polgármester személye körül konszenzust kialakítani. Ugyanezt a konszenzust tanácsos volna megőrizni a megyei tanácselnök személye körül is, hiszen a 37-38%-os magyarság Maros megyében csak akkor tud megyei tanácselnököt választani vagy újraválasztani, ha nagyon komolyan összefogunk ennek érdekében. Az MPP-vel nem tudtunk zöldágra vergődni, mert a városi szervezetnek, a megyei szervezetnek és az országos vezetésnek is külön elképzelései vannak, ami a jelölteket illeti. Mi a lehetőséget, hogy csatlakozzunk egy jelölt köré, felajánlottuk nekik, az ajánlatunk továbbra is érvényes, a labda az ő térfelükön pattog.
– Nemrég az egyik helyi román lapban megjelent hír szerint az MPP megyei elnöke úgy nyilatkozott, hogy bizonyos feltételek mellett – közös koalíciós program, előválasztás – hajlandó lenne lemondani a saját jelöltről. Viszont az RMDSZ-nek sem kellene visszaélnie monopolhelyzetével…
– Az RMDSZ 21 éves történetét nem lehet elfelejteni. Hosszú a lajstrom, amit az elmúlt 21 évben fel tudtunk mutatni. Természetesnek tartom azt is, hogy erodálódott, mint minden kormányon levő párt, de azért megvannak a lehetőségei, amelyekről nem tudom, hogyan lehetne lemondani. Úgy gondolom, az ésszerűség mentén kell ezeket a kérdéseket kezelni. Készek vagyunk tárgyalásra, de a politikai zsarolásnak nem engedünk. A számok, amelyeket mi négy évvel ezelőtt elértünk, beszédesek. Azért nem szoktam ezeket emlegetni, mert nem akarom, hogy egyesek kérkedésnek mondják. De az RMDSZ erejét nem vagyok hajlandó figyelmen kívül hagyni, s a hosszú listától sem lehet eltekinteni, amellyel az RMDSZ bizonyított az elmúlt 21 esztendőben.
– Egy másik hír szerint az RMDSZ mímeli, hogy Vass Leventét támogatja, s majd meglepetésszerűen Markó Bélát indítja polgármesterjelöltnek. Van-e valamiféle valóságalapja ennek?
– Ez számomra is újság. Nem mondtunk le, megvan a jelöltünk, fel sem merült a Markó Béla neve, nem azért, mintha nem tartanám nagyon bölcs, tapasztalt politikusnak. Markó Béla ugyanúgy, mint mi, Vass Leventét támogatja. Ez légből kapott hír.
– Mennyire tartja fontosnak az RMDSZ a tanácsi többséget? A jelöltek kiválasztásánál figyelembe veszik a kritériumokat – végzettség, idegennyelv-ismeret, s nem utolsósorban hozzáállás –, mert számos olvasói vélemény szerint nem mindegy, hogy a saját közösségében dolgozik-e valaki vagy több száz kilométerre él, néha eljön a tanácsülésre, s szavaz, anélkül, hogy ismerné a dolgok lényegét.
– Senki sem vehet mérget arra, hogy ez egy nyitott kapu, csak át kell menni rajta. Nekünk a polgármesteri szék visszanyerése nagyon fontos szempontunk. De még ennél is fontosabbnak tartom a többségi tanács kérdését Marosvásárhelyen, és a megyében is sok helyen. Egy jó polgármester munkáját árnyékba boríthatja egy rossz tanács, és egy nagyon jó tanács munkáját is megnehezítheti egy rossz polgármester. Ezért kiemelt fontosságúnak tartom, hogy megpróbáljuk a tanácsi többséget visszaszerezni Marosvásárhelyen, és nem elveszíteni sok más helyen. A három évvel ezelőtti választások tanulságként kellene szolgáljanak, mert Marosvásárhelyen azzal, hogy elindultak MPP-s jelöltek, a tanácsba ugyan nem jutottak be, de azzal a néhány ezer szavazattal, amit elvittek, egy tanácsossal kevesebb magyar jutott be, helyette egy nagyromániás kapott mandátumot. Ezzel elveszítettük a tanácsi többséget. Ezekkel a dolgokkal nem ajánlatos játszani, s erre külön oda kell majd figyelni.
Hogy milyen módon választjuk ki a tanácsosokat? A politikában, akárcsak a sportban, vannak dolgok, amelyeket figyelembe kell venni. Az lenne ideális, hogy a tanácsba úgy küldjünk embereket, hogy tudjuk, melyik a kilenc szakbizottság, mindegyik szakbizottságot megfelelő emberrel tudnánk lefedni, akik nemcsak ott ülnek és szavaznak, néha jól, néha rosszul, hanem komoly szakemberei lennének ezeknek a területeknek. Persze a kép bonyolultabbá válik, amikor az RMDSZ-hez való kötődést, lojalitást is figyelembe kell venni. A megyében történt tárgyalások azt bizonyították, sok esetben kérik a polgármesterjelöltek, hogy fokozottan legyen joguk beleszólni a tanácsosi lista összeállításába. Erre vannak pozitív példáink. Ugyanakkor az úgynevezett „elő-választásosdin” a helyi RMDSZ-szervezetek szerint változtatni kell, és a választmányoknak kell nagyobb beleszólást biztosítani. Mert főleg vidéken úgy van, hogy akinek nagyobb a rokonsága, az nyeri meg az előválasztást, de nem biztos, hogy megfelel a tanácsban. A kérdésben az is benne volt, hogy vannak, akik máshol élnek. Ez igaz, de RMDSZ-feladatot látnak el, történetesen éppen Bukarestben, minisztériumokban, és ez azért komoly mérlegelést tesz szükségessé. Inkább a személyeket kell górcső alá venni, és úgy dönteni. Az is árnyalja ezt a képet, hogy vannak olyan települések, ahol az RMDSZ nélkül nem születik egyetlen tanácsi határozat sem, és van sajnos olyan tanácsunk is, ahol éveken keresztül egyetlen RMDSZ-gyűlést sem tartanak. Pedig nagyon fontos az RMDSZ véleménye ilyen esetekben is, hiszen azért RMDSZ-es tanácsos valaki, de ha rosszul egyeztetnek, ha nincsenek a tanácsosok felkészülve, nem tudják, miről szavaznak, aztán ki-ki szavaz, ahogy gondolja, így néha nagyon fontos döntések sikkadhatnak el. Ezeket is szeretnénk a jövőben kiküszöbölni, hiszen a 21 esztendő kötelez, hogy megtanuljunk politizálni, mert a politika nem valami esetleges dolog kell legyen.
– Milyen a megyei és a marosvásárhelyi szervezet közötti viszony, kommunikáció? Ez azért is fontos, mert a helyhatósági választások közeledtével természetes módon felértékelődik a vásárhelyi körzetek szerepe, hiszen azoknak kell mozgósítaniuk a választópolgárokat és helytállniuk a szavazókörzetekben.
– A vásárhelyi körzetek többsége korrekt kapcsolatot tart fenn a megyei RMDSZ-szel. Mi megpróbáltunk hatékony és mindennapi kapcsolatban lenni a marosvásárhelyi szervezet vezetésével. Egy ideje a megyei ügyvezető gyűlésre rendszeresen meghívjuk a városi elnököt és a frakcióvezetőt, hogy a döntésekről direkt információt kapjanak, amit ők majd továbbítanak a körzetek felé. Vannak sajnos azonban olyan dolgok is a városi szervezet életében, amikor például egy olyan lapot tart fenn valaki, amely majdnem minden számában az RMDSZ-t ostorozza. Sokan megkérdik, hogyan lehetséges ez? Ezeket a kérdéseket is megpróbáljuk emberi módon kezelni, mert nem a különvélemény zavar, hanem az, ahogy ez megfogalmazódik. És ez néha nagyon ellenséges az RMDSZ-szel szemben. Ezeket szeretném a következőkben kiiktatni. Mindenki tudja, hogy még a gondolatával sem játszom a kizárósdinak. Az elmúlt 13 évben bizonyíthatóan úgy vezettem az RMDSZ-t, hogy nem az volt a célom, kiket hogyan távolítsunk el magunktól. Azt gondolom, mindenki munkájára szükség van, és azon kell lennünk, hogy be tudjuk vonni az embereket. Nagyon sok városi körzeti vezetővel kimondottan jó viszonyt ápolok, és sokuknak rendkívül becsülöm a munkáját. Nem feltétlenül korfüggő, hogy ki hogyan végzi a munkáját az RMDSZ-ben. Úgy gondolom, nem azt kell hangsúlyozni, hogy „most aztán fiatalítunk”. Az öregek közül sokan komoly munkaerőt képviselnek még mindig, tapasztalatuk van. Persze rendkívül nagy szükség van a fiatalok lendületére is, a helyes egyensúlyt kell megtalálni, illetve ezt is mind személyekre lebontva kell mindig mérlegelni, mert mind az időskor, mind a fiatalkor egy fiziológiai állapot, semmiképpen nem kifejezetten érdem a politikai munkában. Persze mindig lehet javítani a dolgokon, és ezt a finomhangolást el kell találni. Ehhez rengeteg empátiakészségre van szükség. Nem erőből szeretnék politizálni, vagy emberekkel kommunikálni, hanem a szemben ülő fél érveit elfogadva, vagy megfelelő magyarázattal nem elfogadva. Azt hiszem, ilyenszerű gondolatokkal kell a 2012-es választásokra készülni, és reményeim szerint megnyerni.
