Az erdélyi táj esztétikája

A három nyelven (románul, angolul és magyarul) megjelenő kötet a Virgil Zahan által kezdeményezett projekt keretében jelenhetett meg.

Gheorghe Olariu: A segesvári Velencei-ház (1969)

Egy új katalógus megjelenését szeretnénk népszerűsíteni, egy olyan képzőművészeti albumét, amely a marosvásárhelyi Farma Media Kft. gondozásában látott napvilágot. A három nyelven (románul, angolul és magyarul) megjelenő kötet a Virgil Zahan által kezdeményezett projekt keretében jelenhetett meg. Mindez 2009-ben vette kezdetét, amikor Virgil Zahan vásárolt magának egypár Gheorghe Olariu (1929-1984) által jegyzett festményt. Ezt követte a 2012 júliusában megszervezett kiállítás a Képzőművészek Országos Szövetsége Maros megyei fiókjának Kultúrpalota-beli galériáiban, az idén pedig az album kiadására került sor – mindez a művész életművének széles körű ismertetése, népszerűsítése végett.

Manapság ugyan ritkán, de még mindig tanúi lehetünk ehhez hasonló cselekedeteknek: ez esetben a gyűjtő igyekszik ismertetni az alkotó munkásságát, holott általában a gyűjtők a kollekciót gyarapítják, a népszerűsítés feladata másra hárul.

Az album igencsak szép kötet, olyan kiadvány, amelyben fellelhetjük az Olariu-képek minőségi reprodukcióit. Kiváló ajándékot is képezhet hazaiaknak és külföldieknek egyaránt, olyanoknak, akik az erdélyi táj szépségeiben kívánnak gyönyörködni.

Ugyanakkor komoly tudományos munka, a benne fellelhető biográfiáért én feleltem, csakúgy, mint az 1994-es, Maros Megyei Múzeum által szervezett retrospektív kiállítás alkalmából összeállított anyag segítségével szerkesztett bibliográfiáért. Akkoriban ugyan nem jutott pénz a katalógus megjelentetésére, de az anyag azóta is kiadásra készen állt.

Negoiţă Lăptoiu kolozsvári professzor bevezetőként írt tanulmányában kifejti: Gheorghe Olariu nemzedékének meghatározó és reprezentatív alkotója volt, és fontos helyet foglal el a román képzőművészetben.

Az albumban fellelhetők a művész egykori, az évtizedek során megszervezett tárlatait látogató értelmiségiek, a művészeti életben nyomot hagyó személyiségek vendégkönyvbe írt üzenetei is. Közöttük a néhai Mircea Ţaca egyetemi tanáré, kolozsvári rektoré, a művészettörténet professzoráé, illetve az Alexandru Bauer művészettörténészé, aki a tudományos akadémia marosvásárhelyi történelem szakosztályának munkatársa volt.

Az olvasó ugyanakkor megtekintheti azon marosvásárhelyi román, illetve magyar újságírók által írt cikkeket, interjúkat, riportokat is, amelyek a művészt és tárlatait ismertetik, beszámolnak a műteremben tett látogatásokról.

A szakmai követelményeknek is mindenképpen megfelelő album az alkotó művészetének megannyi ágát bemutatja, a reprodukció-sorozatokban láthatunk tájképet, csendéletet, történelmi, utazási, generációs, illetve népi tematikájú festményeket egyaránt. A generációk közötti viszonyt megjelenítő alkotásokat a jelenleg Magyarországon élő család gyűjteményéből válogatták.

A Virgil Zahan által szerkesztett kép (illetve reprodukció)kollekció gerincét a tájképek képezik, és mostanra a tájkép problematikája kihangsúlyozódott: táj avagy fogyasztói környezet, elmélkedés avagy hasznosság? A festészetben a táj is esztétikai kategória, az „esztétika hat a térre”, amely ennek következtében tájképpé és nem látvánnyá alakul. És éppen ez okból – komoly tanulmányokra épülő elemzést követően – ezen válogatást úgy határoznám meg, mint az erdélyi táj esztétikáját megmutató festménysorozatot.

Mindazoknak, akik szeretnék a katalógust megvásárolni, Virgil Zahannal (http://www.olariugheorghe.ro/ – a szerk.) kell felvenniük a kapcsolatot.

Viorica Herdean művészettörténész