Az erdélyi népviseletek (16.)

Nyárádszeredánál egyesül a Kis-Nyárád és a Nagy-Nyárád, s ezután csak Nyárád néven szerepel, közben felveszi a kisebb patakok vizeit, majd a Marosba ömlik Vidrátszegnél. A Nyárád völgyébe mindkét oldalról falvak által sűrűn beépített mellékvölgyek nyílnak.

Esküvői kép 1940-ből, népviseletben

Nyárádszeredánál egyesül a Kis-Nyárád és a Nagy-Nyárád, s ezután csak Nyárád néven szerepel, közben felveszi a kisebb patakok vizeit, majd a Marosba ömlik Vidrátszegnél. A Nyárád völgyébe mindkét oldalról falvak által sűrűn beépített mellékvölgyek nyílnak. „A Nyárád-völgyben Marosszéknek 68 és Küküllő vármegyének 6 faluja van elhelyezve” – írja Orbán Balázs A Székelyföld leírása 4. kötetében. A Nyárádmente és Küküllőmente falvai ma Maros megyéhez tartoznak.

Rigmány Marosszék határvonalára eső falu, a Kis-Küküllő és a Nyárád köze találkozásánál. Nyárádszeredától délkeleti irányban az első falu, de a község központja, Havad küküllőmenti település.

A rigmányi férfiviselet hasonló a már említett nyárádmenti falvakéhoz. A fiúk zöld kalapjuk mellé árvalányhajat tűztek, s vasárnap feltették a leányoktól kapott, készen vett selyem-bársony művirág bokrétát. Házasember fekete kalapot hordott. Az ing itt is alig visszatűrt kis gallérú, bő ujjú, hasított, s a hasíték mellett 3-3 sima hajtás volt levarrva, a keresztpánt alatt ráncolva, a mandzsetta háromujjnyi széles, s három gombbal csukódott. A legények kockás mintájú piros lájbit viseltek háziszőttes anyagból – kék vagy fekete gyapottal kockázva, zöld vagy fekete zsinórdíszítéssel, „karikás” mintával a mellén, az alján, a gombolásnál, a nyakán, s körben a karöltőjén. A házasok már nem vettek fel piros lájbit, s az 1950-es évektől csak fekete, zsinórdíszítés nélküli lájbit viselt mindenki. 1950-ben már csak három harisnyás öregember volt a faluban, s fekete lájbit hordtak a harisnyához. A fekete lájbi divatja 1960-ig tartott, pantallóhoz nem vették fel. A harisnyát fekete, vékony zsinórral zsinórozták. Priccsesnadrágot, lájbit, posztóujjast Veress Gyula szabómester készített a faluban, aki két éve halt meg. Az ujjasokat is az asszonyok szőtték sima vagy fenyőágas mintával, s a posztót Kibéden dürückölték. Bundakabát egyáltalán nem volt, de bundalájbit a módosabbak viseltek, ez hímezetlen volt, s nem a faluban készült, ott szűcs nem működött. Bocskort 1948-49-ben mindenki saját magának készített gumiból, ritkábban bőrből, az anyaghiány miatt. Ezt követte a készen vett bakancs viselete munkához. Csizmát már a XX. sz. elején hordtak a férfiak, 1922-ben csak a legények csináltatták rendelésre a méregdrága, kemény szárú bokszcsizmát. Nyári „szandát” 1950-től mindenki hordott, férfi, nő egyaránt. Fatalpra juhbőr pántokat szegeztek, s munkához vették fel.