Az erdélyi magyarság nem kockázati tényező
„Az RMDSZ törvénybe szeretné foglaltatni, hogy az erdélyi magyarságot ne lehessen nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek tekinteni Romániában.”
Az RMDSZ törvénybe szeretné foglaltatni, hogy az erdélyi magyarságot ne lehessen nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek tekinteni Romániában – jelentette ki egy pénteki kolozsvári sajtótájékoztatón Csoma Botond parlamenti képviselő, aki a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő, és a nemzetbiztonsági törvények módosítására létrehozott különleges parlamenti bizottságban képviseli a szövetséget.
A képviselő elmondta: ha ezt sikerül a törvénybe foglalni, már nem fordulhat elő, hogy különböző stratégiák kockázati tényezőként említsék például a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Arra utalt, hogy 2015-ben a közrendre és közbiztonságra vonatkozó országos stratégia tervezete a székelység autonómiatörekvését bűnügyi jelenségként jellemezte, amely fenyegetést jelent az állampolgárok jólétére és biztonságára. A vitatott bekezdés végül nem került be a stratégiába, de – amint azt korábban Izsák Balázs, az SZNT elnöke saját tapasztalataira hivatkozva kijelentette – ennek ellenére alkalmazzák.
Csoma Botond elmondta: a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság titkáraként feltett kérdésére azt a választ kapta a szolgálat egyik vezetőjétől, hogy Székelyföld területi autonómiájának a követelését nem tekinti kockázati tényezőnek a titkosszolgálat, míg az a szabad véleménynyilvánítás keretei közé illeszkedik. A meg nem nevezett SRI-vezető az autonómiatervezet parlamenti benyújtását is a szabad véleménynyilvánítás megnyilvánulásának tekintette. Hozzátette: az autonómia követelése csak akkor lenne kockázati tényező, ha követelői a demokratikus folyamatokba nem illeszkedő cselekedeteket követnének el.
Csoma Botond azt is elmondta, hogy az önkormányzati vezetők nemzetbiztonsági okokból történt megfigyelése kapcsán azt a választ kapta: a határ menti települések migrációs kockázatai miatt van szükség esetenként ilyen megfigyelésre. Amikor nevet nem említve ugyan, de Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester féléves nemzetbiztonsági megfigyelésére kérdezett rá, azt a választ kapta, hogy a megfigyelést esetenként az is indokolhatja, hogy a SRI úgy ítéli meg: valamely önkormányzati vezető idegen országok titkosszolgálatával léphet kapcsolatba.
Csoma Botond a januárban meghalt Verestóy Attila helyét vette át a SRI-t felügyelő bizottságban. Egyes – nacionalista hangvételű – román nyelvű portálok élesen bírálták, hogy román és magyar állampolgársággal is rendelkező politikus került a titkosszolgálat bizottságába.
