Az erdélyi magyar orvosképzés ügyében nincs hova hátrálni

Az erdélyi magyar orvosképzés jelenéről, jövőjéről tartottak előadást szerdán a Tusványos szabadegyetemen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzorai .

Az erdélyi magyar orvosképzés jelenéről, jövőjéről tartottak előadást szerdán a Tusványos szabadegyetemen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) professzorai: dr. Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője, dr. Brassai Attila, valamint dr. Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) alapító tagja és Tubák Nimród MMDSZ-elnök. A MISZSZ-sátorban lezajlott rendezvényen megfogalmazódott, hogy a magyar orvosképzést a MOGYE-n intézményesíteni kell, „nincs hová tovább hátrálni”, hiszen ha a „kikönyörgéses” hozzáállás marad, akkor a magyar orvosképzés felszámolódik Erdélyben.

A rendezvényre sem a meghívott tanügyminisztériumi képviselők, sem pedig a MOGYE vezetősége nem ment el, és éppen aznap zajlottak a felvételi vizsgák – közölte a hallgatósággal dr. Brassai Attila, aki a MOGYE-n uralkodó állapotokat érzékeltette azzal, hogy elmondta, jelenleg a négy rektorhelyettes közül három román nemzetiségű és egy magyar. Dr. Zakariás Zoltán vitaindítónak szánta az MMDSZ megalakulásának körülményeiről szóló rövid beszámolóját, az 1990. márciusi ülősztrájkot a MOGYE-n, a diákszervezet által már akkor megfogalmazott célokat: a ’60-as évektől fokozatosan elsorvasztott magyar orvosképzés kiterjesztését, a magyar hallgatók és oktatók számának növelését, a vezetőségi döntésekben való hatékony beleszólást, korrekt felvételi rendszer bevezetését, a magyar tannyelvű gyakorlati oktatás megvalósítását. „Nem tudjuk meg, hogy mi lett volna az eredménye az ülősztrájknak, hisz lesöpörték a márciusi véres események, és a dolgok változatlanok maradtak. Huszonhárom év után is ugyanazokra a problémákra keressük a megoldásokat. Igaz, hogy a diáklétszám emelkedett, de az újonnan indított szakokon, képzéseken a román diákok száma jóval magasabb, mint a magyaroké, ugyanakkor a MOGYE-n a magyar oktatók számaránya 32 százalék alatti, az egyetem szenátusában pedig egyharmad. Ki a hibás mindezért? A volt vagy mai oktatói gárda? Az RMDSZ, amiért nem foglalkozott kellő hangsúllyal a MOGYE-üggyel? A civil társadalom, a sajtó?” – tette fel a kérdéseket Zakariás Zoltán. Hangsúlyozta, fontos, hogy hogyan alakul a továbbiakban a MOGYE magyar tagozatának ügye, a célok elérése pedig tárgyalásos úton, külső nyomásgyakorlással vagy ellenállással történhet, illetve ezek okos kombinációjával. Sarkalatos, stratégiai problémának nevezte a magyar nyelven történő gyakorlati képzés bevezetését, hiszen ez „garantálja a magyar oktatók megmaradását” és „akkor is, ha a gyakorlati képzés vegyes, román-magyar, a magyar tagozat álláskeretéhez kell tartozzanak” – tette hozzá.

Dr. Brassai Attila professzor szerint gyakran az az érv hangzik el román oldalról, hogy a magyar diákok nem is szeretnének magyar nyelven történő gyakorlati oktatást, ám ezt Tubák Nimród MMDSZ-vezető cáfolta, alternatívaként pedig azt is felvetette, hogy ha kétnyelvű is a képzés, legyenek külön román és magyar csoportok. Dr. Szabó Béla professzor, tagozatvezető szerint „színlelt kétnyelvű oktatás van a MOGYE-n”, főként ami a rövid távú képzéseket illeti, hiszen ezeken a szakokon jelentős számban tanulnak magyar diákok, de a képzés nyelve román. Röviden ismertette az új tanügyi törvény megjelenése után a magyar tagozat létrehozása érdekében tett erőfeszítéseket, a román részről tapasztalt folyamatos ellenállást, „amivel két éven át magyarázták, hogy miért nem lehet alkalmazni a tanügyi törvény multikulturális egyetemekre vonatkozó cikkelyeit a MOGYE esetében”, a hétpontos megállapodás be nem tartását a MOGYE román vezetése által, az akkreditációs folyamat nehézségeit és visszásságait, a magyar oktatók elleni megtorló akciókat, és hangsúlyozta, hogy a tanügyi törvény betartásában, a következetességben látja a jövőt. A MOGYE román vezetésének meg kellene értenie, hogy a kétnyelvűség senki ellen nem irányul – tette hozzá. Dr. Brassai Attila professzor szerint a magyar tagozat akkreditációja (az akkreditációs bizottság látogatását újabban szeptemberre halasztották – szerk. megj.) sem jelentene gondot a jelenlegi oktatói létszámmal sem, de a tanerők számának kiegészítése is megoldható az anyaország támogatásával, majd hozzátette: „bíznak a magyar állami diplomáciában”. „Ez már az utolsó óra a magyar orvosképzés szempontjából, nincs hova hátrálni, intézményességre van szükség. A magyar orvosképzés Erdélyben fel fog számolódni, ha a kikönyörgéses hozzáállás továbbra is marad” – jelentette ki Brassai professzor.

Az előadást megelőző napon Sepsiszentgyörgyön Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelő helyettes államtitkára kijelentette: a magyar kormány feltett szándéka előremozdítani a magyar orvosképzést Erdélyben, és ebben a MOGYE magyar tanári kara számíthat az anyaország támogatására.