Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2021-07-21 15:09:26
Az EU 2021–2027-re vonatkozó költségvetéséről és a 750 milliárd eurós Covid19 helyreállítási csomagról szóló, 2020. november 10-ei megállapodás során a Parlament, a Bizottság és a Tanács egyezségre jutott az új uniós bevételi forrásokkal kapcsolatban.
Ilyen saját bevételek lennének például a műanyagokra kivetett adóból származók, valamint egy új digitális díj, amelyet a techóriások fizetnének – olvasható az Európai Parlament honlapján minap frissített hírekben.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében az EU költségvetésének finanszírozása szinte teljes egészében saját forrásokból történik. A nemzeti kormányok költségvetésével ellentétben az EU esetében az éves bevételeknek teljes mértékben fedezniük kell az éves kiadásokat. A bevételi forrásokról a Tanács az Európai Parlament véleményét figyelembe véve egyhangúlag határoz, és azt a tagállamoknak is támogatniuk kell. A saját források rendszere nagyjából három évtizedig változatlan maradt, a Parlament már régóta szorgalmazza a felülvizsgálatát.
A 2014–2020-as költségvetési időszakban a saját források teljes összege nem haladhatta meg az unió bruttó nemzeti jövedelmének 1,23% -át.
A saját bevételi források: * „tradicionális” saját források, ezek főként vámokból állnak, * a héaalapú saját források, ami azt jelenti, hogy a tagállamok által beszedett héa becsült összegének bizonyos százalékát átutalják az EU-nak * a GNI-alapú saját források – a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének az adott év költségvetési eljárása során meghatározott egységes százalékát lefölözi * egyéb bevételek és az előző évről áthozott egyenleg. Ide tartoznak az EU személyzete által fizetett adók, a nem uniós országok egyes uniós programokhoz teljesített hozzájárulásai, valamint a versenyjogi vagy egyéb szabályokat megsértő vállalkozásokra kirótt bírságok.
2021. január 1-jétől életbe lépett a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékmennyiségén alapuló bevételi forrás. Ez ösztönzi az egyszer használatos műanyagok használatának visszaszorítását, segíti az újrafeldolgozást, és fellendíti a körkörös gazdaságot.
A Parlament véleménye szerint az EU bevételi forrásainak rendszere átláthatatlan, igazságtalan, és reformra szorul azért, hogy képes legyen kezelni a jelenlegi kihívásokat.
A tagállamok GNI- és héaalapú hozzájárulásaira való támaszkodás csökkentése érdekében a Parlament új valódi bevételi források bevezetését szorgalmazta, amelyek kapcsolódnak az EU politikáihoz és célkitűzéseihez.
A november 10-én elfogadott előzetes megállapodásban foglalt ütemterv az új bevételi források bevezetésére:
• 2023: az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszeréből származó források;
• 2023: a digitális szolgáltatások adóztatásából származó bevételek;
• 2023: az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus;
• 2026: pénzügyi tranzakciós adó;
• 2026:a társaságiadó-alaphoz kötődő bevételek.
A klímasemlegesség megvalósítását célzó új jogszabályok részeként 2021 júliusában az Európai Bizottság közzétette javaslatait a szén-dioxid-határt kiigazító intézkedésről. Az új kibocsátási díj az olyan importtermékek (például vas és acél, cement, alumínium vagy műtrágya) esetében alkalmazható, amelyek olyan országból érkeznek, ahol lazábbak a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó szabályok, mint az EU-ban.
A Bizottság emellett, az EU azon célkitűzésével összhangban, hogy 2030-ig elérje a nettó kibocsátás legalább 55%-os csökkentését, javaslatot terjesztett elő a kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatára.
A Bizottság várhatóan 2021 őszén teszi közzé az uniós digitális illetékre vonatkozó javaslatot.
Az új bevételi források fedezhetik a tagállamok által a helyreállítási alap finanszírozására felvett közös kölcsönt. Új saját források nélkül a felvett pénzeket az uniós programok további csökkentése vagy a tagállamok magasabb hozzájárulása révén lehetett volna csak visszafizetni.
A Parlament célja az volt, hogy a terhet ne az adófizetők, hanem például a nagy techcégek, az adóelkerülők, a nagy külföldi szennyezők fizessék meg. A javasolt saját források azt is biztosíthatják, hogy az EU prioritásai – például az európai zöldmegállapodás – jobban tükröződjenek a költségvetés finanszírozásában. Emellett támogatnák az egységes piac működését és csökkentenék a GNI-alapú nemzeti hozzájárulásokra való támaszkodást. A Parlamenttel folytatott konzultációt követően az EU sajátforrás-határozatát a Tanács egyhangúlag fogadja el, és azt minden EU-tagállamnak jóvá kell hagynia. A saját forrásokkal kapcsolatos álláspontját a Parlament egy 2020. szeptember 16-i szavazáson hagyta jóvá, 2020. december 16-án pedig a képviselők jóváhagyták az EU 2021–2027-es költségvetését, valamint az új bevételi források bevezetéséről szóló megállapodást.
Miután a tagállamok ratifikálták a saját forrásokról szóló határozatot, az uniós költségvetés reformja 2021. január 1-jétől kezdődő visszamenőleges hatállyal lépett érvénybe. Ez a jogalapot ad annak, hogy az unió felvehesse a pénzpiacokról a társadalmi és gazdasági helyreállítás finanszírozásához szükséges 750 milliárd euró hitelt.
Forrás: Európai Parlament honlapja – friss hírek, aktualitások