Az EP strasbourgi plenáris ülésén

Az Európai Parlament a héten Strasbourgban tartja plenáris ülését. Az egyik legfontosabb napirendi pont természetesen Európa jövője. A plenáris ülés kedden von mérleget a leköszönő észt elnökség munkájáról, szerdán pedig a bolgár kormányfő ismerteti a következő félév terveit. 

Tiszta Energia csomag

Ma (hétfőn) vitázik a parlament az energiahatékonyság javítását és a megújuló energia előretörését érintő törvénycsomagról, szerdán lesz döntés arról, kezdődhetnek-e a tárgyalások.

Az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság szerint 2030-ra 40%-os kibocsátáscsökkentést kell elérni (ez a 2005-ös szinthez képest 34%-os csökkentés), a megújuló energia arányát pedig 27-ről 35%-ra növelnék. A közlekedési szektor energiaellátásának 12%-át minden tagállamban megújuló forrásokból (nap, szél) kellene előállítani.

Szerdán lehet szavazás arról, hogy elinduljanak-e a tárgyalások a tagállamokkal. Ha a képviselők így döntenek, akkor a tárgyalások azonnal kezdődhetnek, mivel a Tanács az energiahatékonyságról júniusban, a megújulókról és az energiaunió irányításáról decemberben már kialakította az álláspontját. A három jogszabály a Tiszta Energia Csomag része, amely kulcsfontosságú az energiaunió kiteljesítése szempontjából.

Az EU-csúcs és a Brexit

Kedden kerülnek a plenáris ülés elé a Brexittel, migrációval, védelmi kérdésekkel foglalkozó 

decemberi uniós csúcs eredményei, amit Donald Tuskkal vitatnak meg a képviselők. 

Az uniós vezetők december 15-én arra jutottak, hogy történt annyi előrelépés a Brexit-tárgyalások során, hogy az Egyesült Királyság és az EU megkezdje a jövőbeli kapcsolatokról szóló második szakaszt. Az állam- és kormányfők üdvözölték a védelmi politikában elinduló úgynevezett állandó strukturált együttműködést (PESCO), és megtárgyalták az európai gazdaság ellenálló képességének növelését célzó intézkedéseket is.

Varadkar ír kormányfő és Európa jövője

Európa jövőjét vitatják meg az EP-képviselők Leo Varadkar ír miniszterelnökkel szerda reggel. 

Az Antonio Tajani EP-elnök és az Elnökök Értekezlete meghívására érkező miniszterelnök beszéde után a frakcióvezetők szólalnak fel. Ez lesz az első alkalom, hogy a témáról a képviselők egy uniós kormányfővel vitáznak.

Vita a bolgár elnökségről 

Ugyanaznap ismerteti a képviselőkkel az Európai Unió Tanácsának elnökségét átvevő Bulgária kormányfője, Bojko Boriszov miniszterelnök az ország következő hat hónapra vonatkozó terveit. 

Az EU történetének első bolgár elnöksége elsősorban az Európa jövője és a fiatalok; Európa és a Nyugat-Balkán; a biztonság és stabilitás; a digitális gazdaság területein kíván eredményeket elérni

Orosz propaganda az EU-ban 

Az orosz propaganda tagállamokra gyakorolt hatását és a választások állítólagos befolyásolását vitatják meg szerda délután a képviselők, akik már 2016-ban figyelmeztettek arra, hogy a Krím-félsziget megszállása óta a Kreml felerősítette az EU-ellenes információs hadviselést és Donbass-nál hibrid háborút folytat. A vonatkozó állásfoglalásban megjegyzik, hogy „az orosz kormány az eszközök és csatornák széles skáláját használja, például az agytrösztöket, a többnyelvű tévéállomásokat (pl. Russia Today), a fiktív hírügynökségeket és multimédia-szolgáltatásokat (Szputnyik) (…), a közösségi médiát és internetes trollokat a demokratikus értékek megkérdőjelezésére, Európa megosztására, belső támogatás szerzésére, valamint olyan kép kialakítására használja, miszerint az EU keleti szomszédságában hanyatló államok találhatók.”

Az orosz propaganda ellensúlyozására azt javasolták, hogy erősítsék meg az EU jelenleg túl kicsi „stratégiai kommunikációs” munkacsoportját, a tagállamok fektessenek felvilágosító kampányokba és támogassák az oknyomozó újságírást, valamint a polgárok eligazodását az információk világában. 

 

(Forrás az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon)