Az EP-plenáris értékeli az Európai Tanács eredményeit

A héten újabb plenáris ülést tart az Európai Parlament. A strasbourgi tanácskozáson a képviselők értékelik az EU vezetőinek az uniós bevándorláspolitika terén elért eredményeit. Ezért a vita középpontjában az Európai Tanács június 28–29-i ülésének eredményei állnak, amelyen a képviselők mellett a Tanács elnöke, Donald Tusk és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is részt vesz.

A képviselők a gazdasági és monetáris unió, a következő többéves uniós költségvetés, a Brexit-tárgyalások, a közös európai védelem és biztonságpolitika terén elért előrelépést is értékelik.

Az EP 2017 novembere óta várja, hogy a Tanács közös álláspontot alakítson ki a dublini rendelet reformjával kapcsolatban, mert enélkül nem indulhatnak el a tárgyalások az intézmények között, és többször felszólította a Tanácsot, hogy megfelelő politikai eltökéltséget tanúsítva végre reformálja meg a menedékkérelmi rendszert, és vessen véget a földközi-tengeri tragédiáknak.

 

A lengyel miniszterelnök az EU jövőjéről

Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke szerdán folytat eszmecserét az EU jövőjéről a képviselőkkel és Jean-Claude Junckerrel. A konzervatív Jog és Igazság Párthoz (PiS) tartozó Mateusz Morawieckit 2018. január 9-én nevezték ki Lengyelország miniszterelnökévé. Személyében a nyolcadik uniós állam- vagy kormányfő vesz részt a Parlamentben az Unió jövőjéről rendezett vitasorozatban. A következő, szeptemberi strasbourgi plenáris ülésen Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök szólal fel.

 

Végszavazás az első uniós védelmi ipari alapról

Az európai védelmi ipar fejlesztését célzó első uniós programról is szavazott a Parlament.

A 2019-2020 során 500 millió eurós költségvetésből gazdálkodó európai védelmi ipari fejlesztési program új és továbbfejlesztett termékek és technológiák létrehozását támogatja. Célja, hogy az EU függetlenebbé váljon, hatékonyabban költse el költségvetését, védelmi szektora pedig innovatívabb legyen.

Az Unió olyan projekteket támogat majd, amelyeket legalább három különböző tagállamban bejegyzett, minimum három állami vagy magáncégből álló konzorciumok hajtanak végre. 

Az első projektek finanszírozása várhatóan 2019 folyamán indul.

 

Határbiztonság: szavazás a vízummentesen érkezők előszűréséről

A vízummentességet élvező nem uniós polgároknak ezentúl engedélyt kell kérniük, ha be szeretnének lépni az Európai Unió területére. Erről az állásfoglalás-tervezetről szavaz csütörtökön a parlament. Akiknél biztonsági kockázat, az illegális bevándorlás vagy fertőző betegségek kockázata merül fel, nem kapnak beutazási engedélyt.

Az új Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerről (ETIAS) már korábban informális megállapodás született a Parlament és a Tanács tárgyalói között. A rendszer 2021-ben lép működésbe, és több mint 60, uniós vízummentességet élvező országra és területre lesz érvényes.

 

Szavazása közúti fuvarozási szabályok átalakításáról

A képviselők a közúti fuvarozásban elterjedt szabálytalanságok felszámolásáról, a jogszabály végrehajtásának javításáról, a fuvarozók pihenőidejéről és kiküldetéséről is szavaznak: a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályok alkalmazásáról a közúti fuvarozókra, a postafiókcégek használata, illetve a belföldi piaci működés szabályainak kijátszása elleni fellépés szigorításáról, végül pedig a fuvarozóknak jobb pihenési körülményeket teremtő szabálymódosításokról.

A szavazás célkitűzése, hogy megfogalmazza az EP álláspontját azelőtt, hogy az uniós kormányokkal elkezdődnek a tárgyalások a jelenleg érvényben lévő jogszabályok tervezett módosításáról. 

 

Vita Matteo Salvini romákról tett kijelentéseiről

Az EP Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettesnek a közelmúltban az olaszországi romákra vonatkozó kijelentéseit vitatja meg. A képviselők a politikus 8-án elhangzott, a roma közösségre vonatkozó, belföldön és nemzetközileg egyaránt botrányt kavart megjegyzéseire válaszolnak, majd állásfoglalást fogadnak el.

 

Magánjellegű adatok védelme: működik-e az adatvédelmi pajzs?

A képviselők azt tekintik át, hogy mennyire hatékony az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti adatvédelmi pajzs, majd csütörtökön állásfoglalást fogadnak el a témában.

A Facebook és a Cambridge Analytica cégek nevével fémjelzett digitálisadat-visszaélés fényében a képviselők az EU és USA közötti adatvédelmi megállapodás hatékonyabb betartatását is felvetik, tekintettel arra, hogy mindkét cég megfelelt az adatvédelmi pajzs kritériumainak.

Az EU és az USA közötti adatvédelmi pajzs megállapodásnak köszönhetően azok az amerikai cégek, amelyek megfelelő adatvédelmi garanciákat nyújtanak, szabadon átvihetik európaiak személyes adatait az Unióból az Egyesült Államokba.

Az adatvédelmi pajzs elődjét 2015 októberében az Európai Bíróság érvénytelennek minősítette, mivel álláspontja szerint az nem védte kellő szigorral az uniós polgárok személyes adatait. Az adatvédelmi pajzsról 2016 júliusában született megállapodás.

 

Humanitárius segítség migránsoknak 

Nem szabadna bűncselekménynek tekinteni a migránsoknak nyújtott humanitárius segítséget, fogalmaz egy csütörtökön szavazásra kerülő állásfoglalás-tervezet. A képviselők felkérik a tagállamokat: módosítsák jogszabályaikat úgy, hogy a humanitárius munkát végző személyek és civil szervezetek ne kerülhessenek büntetőjog hatálya alá.

A képviselők a migránsok szabálytalan belépését, átutazását és tartózkodását elősegítőkre büntetőjogi szankciókat kirovó uniós jogszabályok „szándékolatlan következményei” miatt fejezik ki aggodalmukat. A jogszabály arra is lehetőséget teremt, hogy a tagállamok a humanitárius tevékenységet kivételként kezeljék.

 

Szüntesse meg az EU a korai és a kényszerházasságot

A képviselők a túl korán kötött és a kényszerházasságok betiltását kérik, illetve a házasságkötés 18 éves alsó korhatárának kiterjesztését javasolják az Unió egész területére. A külügyi bizottságban született kezdeményezés kötelezné az uniós tagállamokat, hogy 18 évben állapítsák meg a házasságkötés alsó korhatárát. 

A képviselők várhatóan azt is kérik, hogy a tagállamok hozzák összhangba e területre vonatkozó jogszabályaikat az Unióban élő nem uniós polgárokra vonatkozóan is.

Napirenden szerepel ezenkívül a 2019-es költségvetés, az EU választási jogszabályainak a módosítása, a harmadik görög gazdasági kiigazító csomag lezárulta, illetve 500 millió euró megszavazása menekültek gyermekeinek oktatására Törökországban.

(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)