Az EP 2020 utáni költségvetéséből

„Fontos, hogy a számunkra lényeges saját bevételek kérdése kiemelt szerephez jut a Bizottság javaslatában, és pozitív, hogy több forrás jutna az Erasmus+ programra, kutatásra, a kisvállalkozásoknak és a klímaváltozás elleni harcra. Szerettnénk, ha az uniós költségvetés elérné a nemzeti össztermék 1,3 %-át. A csökkenő agrár- és kohéziós büdzsé kapcsán mindent megteszünk álláspontunk megvédésére” – mondta Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke a testület plenáris ülésén.

A képviselők többsége üdvözölte, hogy a Bizottság a GNI 1,11%-ára növelné a nemzeti befizetéseket, és új saját forrásokat rendelne a hosszú távú büdzséhez.

A képviselők zöme szerint a Bizottság javaslata jó irányba mutat, és üdvözölték, hogy olyan (jórészt) új prioritások szerepelnek benne, mint a kutatás, a határellenőrzés és migráció, a fiatalok támogatása, a védelmi intézkedések – bár kevesebb ambícióval, mint ahogy a Parlament szeretné. Több EP-képviselő üdvözölte azt a tervet, hogy az uniós forrásokat összekapcsolják a jogállamiság kérdésével. 

A felszólalók többsége elismerően nyilatkozott az új uniós saját bevételek bevezetésére vonatkozó javaslatról, amely olyan tételeket foglalna magába, mint a társasági adózás új rendszere, az emisszió-kereskedelem lefölözése vagy a műanyagokra kivetett adó. Mindezek a nemzeti befizetések csökkentését eredményeznék.

A képviselők a vitában hangsúlyozták, hogy a közös agrárpolitika és a regionális alapok büdzséjének megkurtítását egyeztetni kell az érdekeltekkel, de a régiók lakosságát és a gazdálkodó közösségeket nem lehet feláldozni. Egyes hozzászólók hiányolták a távlatos elképzeléseket és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére, a klímaváltozás kezelésére a bátrabb lépé-seket. Mások kisebb uniós költségvetésre vonatkozó bizottsági javaslatban reménykedtek, és tiltakoztak az EU által a tagállami kormányokra kifejtett „politikai nyomásgyakorlás” ellen, amit szerintük a jogállamiság és a költségvetés kérdéseinek összekapcsolásával végez az unió.

A vita során a frakciók kifejtették, hogy több forrást szeretnének kutatásra, a fiatalokra és a kisvállalkozások támogatására, és azt akarják, hogy a büdzsé rugalmas legyen, vagyis kezelje az új kihívásokat, de a fenntartható mezőgazdaságot és a legszegényebb régiók problémáit is. A parlament a nemzeti hozzájárulásokat részben saját forrásokkal szeretné helyettesíteni, de a bevételekről és kiadásokról egy csomagban kell megállapodni – figyelmeztették a többi uniós intézményt a képviselők.

Az Európai Parlament a saját álláspontját két állásfoglalásban fejtette ki.

A képviselők várhatóan egy május végi állásfoglalásban adnak hivatalos választ a Bizottság javaslatára.

Globális tilalom a kozmetikai célú állatkísérletekre?

Mivel a világ országainak 80%-ában folytatnak kozmetikai állatkísérleteket, az európai tilalom nem ártott a kozmetikai ipar növekedésének, a képviselők az ENSZ fellépését kérik. 

Az EU-nak a kozmetikai célú állatkísérletek globális tilalmát kellene kezdeményeznie – erről született állásfoglalás a múlt csütörtökön.

Bár az Európai Unióban 2013 óta nem lehet ilyen állatkísérleteket végezni, a tilalom a jelek szerint egyáltalán nem veszélyezteti a kozmetikai ipar fejlődését, amely Európa-szerte 2 millió embert foglalkoztat. A világ országainak körülbelül 80%-a ugyanakkor még mindig engedélyezi a kozmetikai állatkísérleteket és az ilyen termékek forgalmazását. Ráadásul az uniós rendszer sem tökéletes: előfordul, hogy egy európai kozmetikai terméket előzetesen az EU-n kívül állatokon tesztelnek, és utána az eredményt az EU-n belül már jóval humánusabb módszerekkel ellenőrzik.

További probléma, hogy a kozmetikai termékek összetevőinek többségét számos más termékben – például gyógyszerekben, tisztítószerekben és egyéb vegyi anyagokban, valamint élelmiszerekben – is felhasználják, és ezeket az összetevőket tesztelhették állatokon. Emellett nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok azokról a kozmetikumokról, amelyeket olyan harmadik országokból importáltak az unióba, ahol állatokon tesztelik a termékeket.

A képviselők azt javasolják, hogy az EU minden esetben bizonyosodjon meg arról, hogy az importált termékek esetében nem végeztek állatkísérleteket egy harmadik országban.

Az EP felszólítja az uniós vezetőket, lépjenek fel minden lehetséges fórumon egy globális tilalmat támogató koalíció kiépítésére, amely az ENSZ keretein belül születne meg. A tilalomnak 2023-tól kellene életbe lépnie, és nem gyengítheti folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalások, sem pedig a Kereskedelmi Világszervezet szabályait.

Az állásfoglalást 620/14/18 arányban fogadták el.

(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)