Az energiaszegénység és az egészségünk
Az egyre durvuló energiaválság feltehetően előbb-utóbb mindnyájuk életét megkeseríti. Akiknek a telet hideg lakásban kell eltölteniük, pulóverekbe, esetleg kabátba burkolózva, mert a dráguló gázszámlák miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy bekapcsolják a fűtést, az nem csupán kellemetlenséget, a kényelem hiányát fogja okozni. A hideg lakás ennél veszélyesebb, ugyanis egy sor betegség forrása lehet, és korábbi bántalmak felerősödéséhez vezethet.
Becslések szerint már 2020-ban Európa-szerte 36 millió ember nem tudta megfelelően melegen tartani otthonát, Kínában pedig a középkorú és idősebb felnőttek 24-27 százaléka él energiaszegénységben. Ha Európában valóra válnak a jóslatok, melyek szerint fennáll az áramkimaradások és a gázhiány lehetősége, a helyzet még a legsötétebb előrejelzésekhez képest is rosszabbá válhat. Ennek terhe elsősorban a legszegényebb társadalmi rétegeket fogja érinteni, de nem csak.
Hogy milyen ártalmakat okozhatnak a hideg lakások, amelyeket otthonoknak már nehéz lesz nevezni? Nos, a tudományos kutatások szerint az agyi katasztrófák (agyvérzés, agyérgörcs) és a légúti fertőzések száma olyannyira megnövekedhet, hogy súlyos esetekben akár az érintett személyek halálát okozhatja. Nagyobb az esések és az egyéb sérülések kockázata is, mivel az erő és a kézügyesség alacsony hőmérsékleten különösen az idős személyeknél csökken – olvasható Chris Baraniuk tanulmányában (Hogyan hat a hideg otthon az egészségre?) Szendi Gábor fordítása a Tények és tévhitek című hírlevelében.
Túl kell lépni azon a tévhiten, hogy a hideg ház csupán kellemetlen. Dame Margaret Whitehead, a Liverpooli Egyetem közegészségtan- professzora szerint az alacsony hőmérséklet befolyásolja a szervezet működését, és emiatt „közegészségügyi dilemmát” jelent. A hőmérséklet csökkenésével ugyanis az erek beszűkülnek, ami megemeli a vérnyomást, és akadályozza a keringést. A véralvadást okozó molekulák szintjének növekedésével a vér sűrűbbé válik, ami szívrohamhoz vagy agyi katasztrófához vezethet. Az ízületi gyulladásban szenvedő és a rákos betegeknél a hideg növeli a fájdalmakat. A sok ruha nehézkessé teszi a mozgást, ami, mint már említettük, otthoni sérülésekhez, eleséshez vezethet. A krónikus fájdalmak a hideg lakásban általában fokozódnak.
A kifűtetlen lakásokban gyakrabban fordul elő a nedvesség és a penész. A penészgombák spórái irritálhatják az ott lakók tüdejét, köhögési rohamokat okozva, ami a tüdő működésének a romlásával járhat. A gyermekeknél légúti fertőzések jelentkezhetnek. A koraszülötteket, a csecsemőket is megviseli a hideg környezet, bármennyire is betakarják őket.
Az Egyesült Királyságban a téli halálesetek 21,5 százalékát a hideg lakásoknak tulajdonítják. Az alacsony jövedelmű családokban, ahol nem jut a keresetből a gázszámlára, a diákok könnyebben maradnak ki az iskolából, sokat hiányoznak, rosszabbul teljesítenek.
Christine Liddell, az észak-írországi Ulster Egyetem emeritus professzora szerint a tüzelőanyag-szegénységet a kormányoknak közegészségügyi problémaként kellene kezelniük, amelyért felelőséggel tartoznak. Pillanatnyi beavatkozások helyett a lakosság otthonának és fűtési rendszerének a javítását támogató programot kellene kidolgozni, hogy minél többen éljék túl a telet emberhez méltó környezetben – állítja Jörg Huber, a Brightoni Egyetem munkatársa az energiahatékonysági program előnyeiről írt tanulmányában. (b)
