2019. november 21., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Várhatóan a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alakítja meg a következő kormányt, Klaus Iohannis államfő pedig a parlamenti frakciókkal folytatott első egyeztetése után pénteken azt ígérte: a hét elején, legkésőbb kedden megnevezi miniszterelnök-jelöltjét.

Az államfő elfogadhatatlannak tartja, hogy a parlament által előző nap leváltott szociáldemokrata (PSD) Dăncilă-kormány hosszú ideig ügyvivőként maradjon az ország élén, ezért egyelőre kizárta az előre hozott választások lehetőségét.

Iohannis szerint most „átmeneti kormány” jön, amelynek a mandátuma legfeljebb egy évre szól, de egy szakértői kabinet felállításának lehetőségét is elvetette. Mint mondta: mindenképpen politikai kormányban gondolkodik.

Rámutatott: a konzultációk alkalmával egyedül a PNL vállalkozott kormányzásra, ezért azt valószínűsítette, hogy a PNL fog – egymaga, vagy más pártokat is bevonva – kormányt alakítani. Hozzátette: egy ilyen megoldást a jelek szerint a többi parlamenti párt hajlandó támogatni. Az előre hozott parlamenti választásokról csak a novemberi elnökválasztás után lehet szó – szögezte le az államfő.

Az újabb mandátumra pályázó jobboldali államfő újabb támadást intézett a PSD ellen: elvesztegetett időnek nevezett minden további napot a PSD-vel az ország élén, a Dăncilă-kormányt pedig óva intette attól, hogy „elköltse a románok pénzét”, amíg ügyvivőként vezeti az országot.

Iohannis szerint a következő kormánynak a PSD által elkövetett hibákat kell majd kijavítania, ugyanakkor cáfolta, hogy a bérek és nyugdíjak lefaragása következne: ezt a PSD által terjesztett hazugságnak nevezte.

A parlament legnagyobb jobboldali pártja, az európai néppárti tagsággal rendelkező PNL a párt elnökét, Ludovic Orbant javasolta miniszterelnöknek.

A PSD nem vett részt az államfő által kezdeményezett pénteki egyeztetésen, de a párt több tisztségviselője jelezte, a – parlamenti voksok több mint 40 százalékával rendelkező – párt mielőbb ellenzékbe akar vonulni, és nem kizárt, hogy megszavazná egy PNL-kormány beiktatását.

Román politikai elemzők szerint a PSD – kormánya bukása után – most a négy évvel korábbi forgatókönyv megismétlésében reménykedik. Akkor a Ponta-kabinet lemondása után a PSD hozzájárult a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány beiktatásához, majd annak leghangosabb bírálójává válva történelmi arányú győzelmet aratott a 2016-os választásokon, és így egy év múlva visszatért a hatalomba.

  Fotó: MTI


Az RMDSZ ellenzi az előre hozott választások kiprovokálását

Az RMDSZ nem támogatja, hogy előre hozott parlamenti választásokat provokáljanak ki, mert ez azt jelentené, hogy jövő tavaszig ideiglenes kormány vezetné az országot, nem lenne megszavazott költségvetése, és Romániának hónapokig nem lenne parlamentje.

A magyar érdekképviselet álláspontját Kelemen Hunor szövetségi elnök ismertette pénteken az elnöki hivatalban, az államfővel való egyeztetésen.

Az RMDSZ elnöke rámutatott: jövő február előtt nem lehetséges előre hozott parlamenti választásokat szervezni, a parlamentet leghamarabb – az új államfő beiktatása után – de-cemberben lehet feloszlatni. Az előre hozott választások kiprovokálása – amihez a parlamentnek az államfő két egymást követő miniszterelnök-jelöltjét el kellene utasítania – azt jelentené, hogy a jövő évi állami költségvetést júniusig nem lehet elfogadni, tehát az önkormányzatoknak még később lesz elfogadott költségvetésük.

„Felelőtlenség lenne ilyen pénzügyi-politikai válságba sodorni az országot, a 2020-as választási évet a parlament által megszavazott költségvetés nélkül kezdeni” – szögezte le.

Kelemen Hunor elmondta: Romániának mielőbb működőképes kormányra van szüksége, amely megszervezi a választásokat, és felelős költségvetési politikát folytat. Az RMDSZ álláspontja szerint a következő kormánynak egyéves mandátuma lesz, el kell fogadnia a költségvetést, meg kell szerveznie a novemberi elnökválasztást, majd a jövő évben az önkormányzati és parlamenti választást, gyakorlatilag ügyviteli hatásköre lesz, tartózkodnia kell a túlkapásoktól és főleg attól, hogy sürgősségi kormányrendeletekkel avatkozzon bele a törvényhozásba bármilyen témában.

Az RMDSZ vállalná, hogy a következő kormány miniszterelnökét a magyar szövetség soraiból jelöljék. 

Amennyiben ezt a megoldást az államfő nem támogatja, az RMDSZ prioritási sorrendjében egy „független, de nem technokrata”, a pénzügyi-gazdasági szférából érkező miniszterelnök következne, aki olyan politikai kormányt vezetne, amelyben a szociáldemokrata kormányt megbuktató pártok képviselői vennének részt.

Kelemen Hunor csak harmadik opcióként, „tartalékmegoldásként” számol azzal a lehetőséggel, hogy a legnagyobb jobboldali párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban legyen a miniszterelnök. Az RMDSZ elnöke szerint fennáll a veszélye annak, hogy a választásokig hátralévő időszakban mindenki a PNL kormányán „fenné a fogát”, rendkívüli módon megnövekedne a kockázata annak, hogy egy év múlva ismét a baloldal nyerje a választásokat, és elszállna az esélye annak, hogy a következő években jobbközép kormány vezesse Romániát, ahogyan azt az RMDSZ is szeretné.