Az elévülésről és az elbirtoklásról (VII.)

Az előző részekben az elbirtoklás jogi intézményéről beszéltünk. Láthattuk, hogy egy telek birtoklása bizonyos feltételek mellett tulajdonjoggá válik. Ennek feltételei különböznek, attól függően, hogy 2011. október 1. előtt kezdődött meg a használat vagy utána. Első esetben a régi polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, második esetben az új polgári törvénykönyv szabályai irányadóak. Mindkét esetben azonban az elbirtoklás megállapítására bírói döntés szükséges (hotărâre judecătorească). Erről a bírósági eljárásról fogunk bővebben beszélni jelen írásunkban.

Az elbirtoklás feltételei különböznek, amint azt már mondtuk a fentiekben, attól függően, hogy a régi vagy az új polgári törvénykönyv (Codul civil) rendelkezései az irányadóak, viszont maga a bírói eljárás mindkét esetben azonos. A bíróság előtti eljárást a romániai új polgári perrendtartás (Noul cod de procedură civilă) szabályozza, az 1049-1052-es paragrafusaiban.

Az elbirtoklás megállapításához az elbirtoklási keresetet (cerere de chemare în judecată) annál a bíróságnál kell iktatni, amelyik illetékességében a szóban forgó ingatlan található. Tehát nem a felek lakcíme, hanem az ingatlan fekvése az irányadó.

A keresetben a felperes – aki kéri az elbirtoklás megállapítását – (reclamant) meg kell jelölje azt a dátumot, amikortól tulajdonosként viselkedve birtokolja az ingatlant, a birtoklás jogcímét (tehát, hogy milyen irat alapján birtokolta az ingatlant), azt, hogy az ingatlan be van-e telekelve vagy sem (este sau nu înscris în cartea funciară), valamint azonosítani kell név szerint a régi tulajdonost vagy annak örökösét vagy jogutódját (cégek, gazdasági társaságok esetén), amennyiben ezeket az információkat ismeri.

A keresethez a következő iratokat kell csatolni: egy, a köznyilvántartási hivatal (serviciul public comunitar local de evidenţă a persoanelor) által kiállított igazolást, amelyből kiderül, hogy az ingatlan telekkönyvi tulajdonosa elhalálozott, a halál időpontjának megadásával. Amennyiben jogi személyről van szó, ezt az igazolást általában a cégbíróság (registrul comerţului) adja ki. 

Csatolni kell egy, a területileg illetékes közjegyzői kamara (Camera Notarilor Publici) által kiállított igazolást, amelyből kiderül, hogy a telekkönyvbe beírt eredeti és elhalálozott tulajdonos hagyatéka le volt-e vezetve, amennyiben igen, akkor az igazolásban az örökösöket is azonosítani kell. 

Az illetékes polgármesteri hivatalnak is ki kell bocsátania egy igazolást, amelyben igazolja, hogy az elbirtoklás tárgyává tett telek nem része az állam vagy más közigazgatási egység köztulajdonának (ezeket ugyanis nem lehet elbirtokolni). 

Amennyiben az illető telek adónyilvántartásba volt véve, csatolni kell az adóívet is (certificat de rol fiscal). 

Természetesen csatolni kell azt az iratot is, amelyre az elbirtoklást alapozzák. Ugyancsak csatolni kell egy, az érdekelt fél (a felperes–reclamant) költségén elkészített kataszteri dokumentációt is (documentatie tehnică cadastrală). 

Csatolni kell továbbá: egy egyszerű telekkönyvi kivonatot (extras de carte funciară pentru informare), amelyből kiderül a telekkönyv-tulajdonos, vagy amelybe be van írva ennek a tulajdonosnak a tulajdonról való lemondási nyilatkozata. Ugyanakkor a telekkönyvi hivatalnak igazolni kell, hogy az ingatlant terhelik-e kötelezettségek, terhek (sarcini). Ez általában az ingatlan C részéből derül ki, az úgynevezett „teherlap”-ból (foaia de sarcini). 

Amennyiben az ingatlan nincs betelekelve valaki javára, akkor a telekkönyvi hivatalnak igazolni kell, hogy az ingatlanra nincs semmilyen teher bejegyezve, valamint hogy a telekre nincs helyrajzi szám (număr cadastral) kiadva. 

A keresetben meg kell jelölni két tanú nevét, illetve azok lakcímét, akik bizonyítani tudják az elbirtokláshoz szükséges feltételek teljesülését (ezekről a feltételekről az előző részben beszéltünk, mint például a folytonosság, a nyilvánosság vagy a zavartalan használat).

A kereset iktatása után a bíróság bírói végzéssel (încheiere judecătorească) megidézi a telekkönyvi tulajdonost vagy ennek örököseit (jogi személy esetén ennek jogutódját), amennyiben ezek ismertek. 

A bíróság ugyanakkor kiküld egy felszólítást (somaţie), amelyet kifüggesztenek az ingatlan címére, a bíróság székhelyén, a helyi telekkönyvi hivatal székhelyén, valamint annak a polgármesteri hivatalnak a székhelyén, amelynek illetékességében az elbirtokolandó ingatlan fekszik. Közölni kell két széles körben olvasott és kézbesített újságban, amelyből legalább egyik országos lap kell legyen.

A fentebb leírt felszólítás a következőket tartalmazza: a kibocsátó bíróság azonosítását, a bírói végzés számát és kibocsátási dátumát, az ingatlant birtokló személyek azonosítását (név, elnevezés, lakcím, székhely), annak közlését, hogy a birtokos az elbirtoklást kéri. Továbbá a felszólításnak tartalmazni kell az ingatlan pontos azonosítását, megadva annak postai címét, valamint, amennyiben léteznek és ki voltak adva, a kataszteri vagy helyrajzi számot (număr cadastral vagy număr top). Ha az ingatlan be volt telekelve, akkor a felszólítás tartalmazza természetesen a telekkönyvszámot. Ha a fenti azonosítók nem léteznek, akkor a szomszédokat vagy szomszédos telkeket kell feltüntetni.

A felszólítás utolsó, de ugyanakkor legfontosabb része maga a felszólítási szöveg (somaţie), amelyben a bíróság utasít minden érdekelt felet, hogy a felszólítás kibocsátásától számított 6 hónapon belül ellenvetéssel (opoziţie) élhetnek – természetesen amennyiben ebben érdeket és megalapozottságot tudnak bizonyítani – ellenkező esetben a 6 hónap leteltével a bíróság elkezdi az elbirtoklás érdemi, bírósági tárgyalását (se va trece la judecarea cererii). 

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro