Az elévülésről és az elbirtoklásról (IV.)

Amint az előző részekben láttuk, bizonyos értelemben az elévülés és az elbirtoklás az idő múlásának és annak hatásának a jog terén megnyilvánuló legegyértelműbb hatása, hiszen ezáltal jogot veszíthetünk (elévülés), valamint jogot is szerezhetünk (elbirtoklás). Vannak azonban bizonyos helyzetek, amikor az elévülési határidő nem folyik (suspendarea cursului prescripţiei) – amennyiben nem is kezdődött el, vagy felfüggesztődik, ha már elkezdődött – vagy félbeszakad (intreruperea cursului prescripţiei), és egy új, a megszakított elévüléssel azonos időtartamú elévülési idő kezd folyni.

A román jog több elévülési határidőt felfüggesztő esetet szabályoz. Ennek értelmében az elévülés felfüggesztődik a következő esetekben: házastársak között, a házasság alatt, amennyiben együtt élnek. Ez a kitétel élettársak esetében nem érvényes. Nem folyik az elévülés a szülők és az egyéb törvényes képviselők (pl. gondnok/curator, gyám/tutore) valamint a kiskorú vagy az egyéb képviselt személy között (pl. gyámság alá helyezett személy) ameddig a képviselet tart, és az elszámolás a felek között nem került jóváhagyásra (a gyám és gondnok az oltalmazott személlyel kapcsolatos évi számadását a gyámbíróság kell jóváhagyja). Ugyanez érvényes a más javainak kezelésére is, a javak kezelője és azok tulajdonosa közötti elévülési határidőre (pl. a jószágkezeléssel kapcsolatos költségek megtérítésének elévülési határidejével kapcsolatosan). A törvényes képviselő nélküli kiskorú vagy cselekvőképtelen személy esetében sem folyik az elévülés, ameddig nem rendelkezik törvényes képviselővel. 

A hitelező esetében sem beszélhetünk elévülésről egészen addig, ameddig az adós szándékosan elhallgatja vagy elrejti az adósságát vagy annak lejártát. Amennyiben egy vitás helyzetet a felek békítőtárgyalás útján próbáltak megoldani, a békítőtárgyalás idején az elévülés nem folyik, ha ezek a tárgyalások az elévülési idő utolsó 6 hónapjában kerültek elindításra. Ugyanez a helyzet abban az esetben, ha egy bírósági kereset beadása előtt a feleket előzetes eljárások lefolytatására kötelezi a törvény vagy a szerződés. Az előzetes eljárás lefolytatása alatt sem folyik az elévülés, de ennek a felfüggesztésnek a határideje nem lehet több mint 3 hónap, amennyiben nincs más törvényes vagy szerződéses határidő. 

Háború vagy mozgósítás idején a katonák vagy a katonai szolgálatot teljesítő civilek esetében sem folyik az elévülés. A kényszerhelyzet (forţă majoră) ideje alatt sem folyik az elévülés, hiszen nem lenne méltányos, hogy valakit az idő múlása jogainak gyakorlásában negatívan érintsen, amennyiben ezzel kapcsolatosan nem róható fel neki mulasztás (például amennyiben természeti katasztrófa akadályoz meg valakit egy peres kereset határidőn belüli iktatásában, azzal a személlyel szemben nem érvényesíthető az elévülés a kényszerhelyzet ideje alatt).

Egy hagyaték hitelezőivel szemben nem folyik az elévülés egészen addig, ameddig az örökösök nem fogadták el a hagyatékot vagy – ha nem léteznek örökösök – nem került egy hagyatéki ügygondnok kinevezésre. (Ezzel kapcsolatosan meg kell említeni, hogy egy hagyatékból nem csak az aktívat, hanem a passzívat is örökölik az örökösök, tehát a hagyaték adósságait is ki kell fizetni az öröklés után, de csak az örökölt javak értékéig.)

A gyámság alá helyezett férj esetében nem folyik az elévülés az apaságtagadási kereset benyújtásának tekintetében egészen a gyámság megszüntetéséig, függetlenül attól, hogy van vagy nincs törvényes képviselője – gyámja.

A mesterséges ingatlannövedéki jog esetén (accesiune imobiliară artificială) nem folyik az elévülési határidő addig, ameddig a beépített telek- vagy ingatlantulajdonos a használatban nem akadályozza (a mesterséges ingatlannövedéki jog esetén a beépítő más tulajdonában álló ingatlanra vagy felépítményre épít, és ezzel kapcsolatosan kártérítési igényt jelenthet be, de az ezzel kapcsolatos elévülési idő felfüggesztődik, ameddig a beépített telek vagy felépítmény tulajdonosa a beépített vagy felépített ingatlan vagy felépítmény használatában nem akadályozza az építőt).

A felépítményi jog (az építő felépítményre vonatkozó tulajdonjoga, amennyiben a beépített telek tulajdonosával nem azonos) esetén nem folyik az elévülés a telektulajdonossal szemben az építőnek az eredeti állapot visszaállítására irányuló kereset beadása tekintetében, ameddig a felépítményi jog létezik.

Testi sértés vagy haláleset esetén a kártérítési kereset elévülési határideje felfüggesztődik egészen az esetből eredő rokkantnyugdíj vagy a szociális segélyek megállapításáig.

Egy speciális felfüggesztő ok a csődkérelem (faliment, insolvenţă), amelynek értelmében a csőd bírósági jóváhagyásától számítva minden bírósági kereset vagy bíróságon kívüli eljárás a csődbe jutott adóssal szemben felfüggesztődik. Ez a gyakorlatban például azt jelentette, hogy az Astra biztosító elleni bírósági perek, amelyek nagyon gyakoriak voltak ezzel a társasággal szemben a biztosítási károk meg nem térítése miatt, a gyakorlatban mind felfüggesztődtek. 

(Folytatjuk)