Az életben maradás esélyei

A Kemény Zsigmond Társaság keddi ülésén Csíky Boldizsár dr. Benedek Lázár Erzsébetet, a marosvásárhelyi Hematológiai és Csontvelő-átültetési Központ főorvosát látta vendégül. A téma sokakat érdekelt, így a közönség megtöltötte a Vártemplom gótikus termét.

A Kemény Zsigmond Társaság keddi ülésén Csíky Boldizsár dr. Benedek Lázár Erzsébetet, a marosvásárhelyi Hematológiai és Csontvelő-átültetési Központ főorvosát látta vendégül. A téma sokakat érdekelt, így a közönség megtöltötte a Vártemplom gótikus termét.

A beszélgetés során Dr. Benedek Lázár Erzsébet a közönség többségének színvonalához igazodva adott választ arra, hogy mit is jelent a vérképző szervek rosszindulatú betegsége, a leukémia. A csontvelőben kórossá vált vérsejtképződés miatt fiatal, éretlen sejtek nagy mennyisége kerül ki a véráramba, ahol nem tudják ellátni feladatukat, s elszaporodva kiszorítják a normális sejteket. A vérlemezkék (trombociták) számának megfogyatkozása vérzékenységhez, vérszegénységhez, különböző fertőzések és egy sor egyéb kellemetlen kóros tünet kialakulásához vezet. Míg régen a hematológiai és onkológiai betegekre a biztos halál várt, ma ezeket a betegeket meg lehet és meg kell gyógyítani – hangsúlyozta a meghívott. A páciens pedig egy kezdeti daganatot is le tud győzni – tette hozzá.

A fehérvérűség sokféle formáját először nagyon pontosan kell diagnosztizálni, egészen a molekulák szintjéig, utána következhet a kemoterápia. A gyógyszereket a sejtszaporodási ciklusoknak megfelelően írják fel, és nagyon pontosan be kell venni, ezért fontos, hogy az ellátásban ne legyen hiány. A kemoterápia leállítja a rosszindulatú sejtek burjánzását, s elkezdődhet az egészséges sejtek szaporodása.

Vannak azonban nagyon rosszindulatú esetek is, amikor a kezelés nem hat, ilyenkor a csontvelő-átültetés marad az egyetlen lehetőség. Ezt ma Romániában három központban, Bukarestben, Temesváron és Marosvásárhelyen tudják elvégezni.

Csíky Boldizsár kérdésére a meghívott elmondta, hogy a csontvelő-átültetés a beteg csontvelő teljes kiöléséből áll, a helyébe ültetik be a csontvelőképző őssejteket. Az átültetésnek több módja van, egyrészt a beteg véréből nyerik az őssejteket, ha ez lehetséges. Másrészt a testvér lehet a legmegfelelőbb donor, ha antigénrendszerük azonos vagy nagyon hasonló, s ilyenkor az ő véréből szűrik ki a szükséges mennyiségű őssejtet. A szülőkkel átlagosan 50 százalékban van egyezőség, ezért ha donorként szerepelnek, fennállhat a kilökődés veszélye. A harmadik lehetőség a romániai vagy a nemzetközi sejtbankból származó őssejtek beültetése. A köldökzsinórvérben általában kevés őssejt van, s az a tény, hogy manapság sejtbankokban tárolják a lefagyasztott köldökzsinórvért, 70 százalékban kereskedelmi tevékenységet jelent, mivel nem lehet pontosan tudni, hogy minden követelménynek eleget tettek-e a levételkor és a tároláskor. Az átültetés során a beteg csontvelőt teljesen kiölik, s infúzió formájában a donortól származó őssejteket bejuttatják a szervezetbe. Mivel ebben a szakaszban nagyon steril körülmények között kell lennie a betegnek, ezt túlnyomásos levegővel, gyakori fertőtlenítéssel az e célra szögletek nélkül kialakított kórtermekben teremtik meg. A belső fertőzések ellen a legszélesebb hatókörű gyógyszereket adagolják, amelyek a gombákat, vírusokat és a baktériumokat is elpusztítják. Két hét után a beültetett őssejtek működni kezdenek, de a kezelést hónapokig folytatni kell. Hosszú és nehéz folyamatról van szó, ami a betegnek gyógyulást, a hematológus orvosnak pedig a szakma „befejezését” jelenti.

Soha nem szabad abból kiindulni, hogy meghal a beteg, arra kell gondolni, hogy meg fog gyógyulni, ami a vásárhelyi központban a legtöbb esetben be is következik. A gyó-gyulásában fontos tényező a jó pszichikai állapot és a hit, ezért a depressziós betegnél nehezebb a folyamat.

A sorrendet kizárólag az átültetés sürgőssége határozza meg, s nehéz dolga van az orvosnak, ha az előkezelés, a diagnózis megállapítása más központokban nem a megfelelő módon történt. Mivel megerősítésre is szüksége van, általában egy nagyon tapasztalt izraeli kollégától kér véleményt, s így könnyebb a felelősséget is vállalni – mondta a vendég. A főorvosnő arról is beszámolt, hogy lehet közvetlen csontvelő-átültetést végezni, amit a csípőcsont lapátrészéből vesznek gyermeknél fél literrel, felnőttnél másfél liter szükséges, ami kevésbé kockázatos, de megfelelő donor nélkül nem lehetséges.

Benedek Lázár Erzsébet elmondta, hogy míg az onkológiai szerekkel gond van, a csontvelő-átültetési programban nem hiányoznak a szükséges szerek, ezek nélkül hozzá sem foghatnának az átültetéshez.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a leukémiára való hajlam öröklődhet, de egyenes örökségről nem beszélhetünk. Vannak viszont települések, a Gyergyói-medencében például, ahol az altalaj és a kutak vizének enyhe radioaktivitása miatt több a beteg. A leukémiát előidézheti a fehérjehiányos állapot és a nem megfelelő táplálkozás is.