Az atomfegyverek betiltásáért küzdő ICAN kapja a Nobel-békedíjat

Az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi civil kezdeményezés, az ICAN kapja az idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság elnöke, Berit Reiss-Andersen.

A bizottság indoklása szerint azért ítélte oda a genfi székhelyű, kevéssé ismert civil ernyőszervezetnek a díjat, mert ráirányította a figyelmet arra, milyen katasztrofális következményekkel járhat atomfegyver bevetése, valamint kiemelkedő erőfeszítéseket tett az atomfegyverek globális és teljes betiltásáról szóló nemzetközi szerződés megkötéséért.

„Az atomfegyver bevetésének veszélye rég nem volt olyan nagy, mint ma” – tette hozzá Berit Reiss-Andersen.

Az ICAN azt írta a Facebookon kiadott közleményében: „Ismét nagy feszültség van a világban, az indulatos retorika nagyon könnyen juttathat el bennünket egy rettenetes katasztrófához. A nukleáris konfliktus veszélye ismét megnőtt. Ha volt valaha olyan pillanat, amikor a nemzetek egyértelműen kinyilváníthatják az atomfegyverek elvetését, az most van.”

Ezek a mondatok feltehetőleg elsősorban az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti feszültségre utalnak, illetve az Iránnal az atomprogramjáról hat nagyhatalom által megkötött 2015-ös megállapodás ingatagságára, különös tekintettel arra, hogy Donald Trump amerikai elnök „minden idők legrosszabb megállapodásának” nevezte. Egy magas rangú amerikai tisztségviselő éppen csütörtökön közölte: Trump várhatóan nemsokára bejelenti, hogy nem igazolja vissza az egyezség teljesítését, s a kongresszusra bízza az atomalku sorsát.

Berit Reiss-Andersen visszautasította azt a feltételezést, hogy a bizottság választásával fricskát akart volna adni az amerikai elnöknek. Ehelyett emlékeztetni akarták az atomhatalmakat azon korábbi ígéretükre, hogy küzdenek a nukleáris leszerelésért – mondta a Nobel-bizottság elnöke.

Az ICAN győzelmét a világ számos vezetője üdvözölte.

Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője üdvözölte, hogy egy ilyen szervezet nyerte a békedíjat, és emlékeztetett a Ronald Reagannel közösen aláírt nyilatkozat egy részére, miszerint „egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és ezért sosem szabad kirobbantani”.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Twitter-üzenetben közölte: az ICAN-hez hasonlóan az EU is elkötelezett abban, hogy a világ mentesüljön a nukleáris fegyverektől. Mogherini egyúttal közölte azt is, hogy az iráni atomalkut be kell tartani.

António Guterres ENSZ-főtitkár szintén a Twitteren üdvözölte a Nobel-békedíj várományosát. „Nagyobb szükség van egy atomfegyverektől mentes világra, mint valaha” – olvasható az üzenetben.

Alessandra Vellucci ENSZ-szóvivő Genfben azt mondta, hogy a békedíj odaítélése az ICAN-nek előjele lehet annak, hogy az atomfegyverek betiltásáról szóló egyezményt több ország is ratifikálni fogja. Az ICAN dolgozta ki ugyanis az egyezményt, amelyet az ENSZ átvett.

Az egyezmény szövegét az ENSZ 193 tagállama közül 122 ország fogadta el 2017. július 7-én, s akkor lép érvényre, ha 50 ország ratifikálja. Az egyezményt 53 ország írta alá, de egyelőre csak 3 ratifikálta.

Az ICAN az egyezménnyel kapcsolatosan azt közölte: büszkék arra, hogy jelentős szerepet játszottak a dokumentum kidolgozásában, amelyet minden olyan országnak alá kell írni, ami biztonságosabb világot akar.

A NATO főtitkára azonban kevésbé volt lelkes. Jens Stoltenberg azt mondta: bár a NATO céljai közösek az ICAN céljaival, az atomfegyverek betiltásáról szóló egyezménnyel nem biztos, hogy előrébb jutnak a nukleáris fegyverektől mentes világ felé, ellenkezőleg, alááshatja a leszerelésben és a fegyverek elterjedésének megakadályozásában eddig elért eredményeket.

Hozzátette: „A NATO sajnálja, hogy a világon jelenleg nem kedvezőek a körülmények a nukleáris fegyverek leszereléséhez, amelyhez számításba kell venni a valóságot és a jelenlegi biztonsági környezetet”.

A 92 éves Cuboi Szunao, a hirosimai atomcsapás egyik túlélője örömmel fogadta a hírt arról, hogy az atomfegyverek betiltásáért küzdő szervezet kapta a békedíjat. „Amíg élek, az ICAN-nel és sok más emberrel azért szeretnék dolgozni, hogy a világon ne legyenek többé atomfegyverek” – mondta az idős japán túlélő, aki egész életét a nukleáris tömegpusztító fegyverek felszámolásának szentelte.

Japán az egyetlen olyan ország a világon, amelyre atomfegyverek dobtak, ráadásul kétszer is. Hirosimában 140 ezren, míg Nagaszakiban 74 ezren vesztették életüket az atomcsapás következtében. 2015-ben még 183 ezer hibakusa, azaz az atomcsapásokat túlélő volt, átlagos életkoruk 80 év.