Az átjárhatóság ablakai

Advent harmadik vasárnapján a marosvásárhelyi vártemplomi gyülekezet felavatta a Gótikus terem festett üvegablakait, amelyeket Makkai András kolozsvári üvegfestő művész készített el. 

A hét folyamán további három festett ablakot szerelnek fel, amelyek a Balassi-teremben kapnak helyet. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett főtiszteletű Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a liturgiai szolgálatot pedig Lőrincz János, a Marosi Egyházmegye esperese végezte. 

Azért gyűltek össze a marosvásárhelyi Vártemplomba, hogy kettős ünnepet üljenek: advent harmadik vasárnapját ünnepeljék, és hálát adjanak Istennek a Gótikus terem újonnan elkészült festett üvegablakaiért, amelyeknek üvegmintáit első ízben csodálhatta meg a gyülekezet. Miért is van szükség templomainkban az ablakra? – tette fel a kérdést igehirdetésében Kató Béla püspök. Elsősorban azért, hogy beáramoljon a fény, s hogy megszűnjön a bezártság érzése, s átlátásunk legyen rajta. Az adventet is ablaknak tekinthetjük, hiszen ablak nyílott a menny és a föld között. Az advent lényege: megérteni, mit is jelent az ablaknyitás. Akinek kisgyermeke, unokája van, tudja, hogy a kisgyermekekben szinte pattanásig feszül a várakozás, hogy találkozhasson végre az angyallal. Az emberiség, akárcsak a kisgyermekek az angyalvárásban, évezredek óta azzal küszködik, hogy találkozzon Istennel. Az ókori társadalomban sok vallás volt, de az emberek rájöttek, hogy Istent nem lehet meglátni, ahogy János evangéliumában olvasható: Istent soha senki sem látta: az egyszülött fia, aki az Atya keblén van, az jelentette ki őt. Isten megfoghatatlan és megérinthetetlen az ember számára, ezért az Ótestamentum emberének eszébe sem jutott, hogy Istent meglássa. A ma emberének is nehéz választ találni arra, hogy ki is tulajdonképpen Isten. János evangéliuma szerint azonban Krisztusban meglátható Isten, s ez a legnagyobb ajándék a keresztény ember számára, hogy Isten láthatóvá tette önmagát. Adventben tehát felkészülten várjuk őt! Karácsonykor újból és újból átéljük a vele való találkozás örömét, úgy ahogy a kisgyermekek örülnek az angyal jövetelének. Mindenki vár valamire, de ezt a várakozást nem tétlenséggel kell kitölteni, hanem cselekvéssel, hogy a körülöttünk levő világ jobbá változzon! – fogalmazott a püspök.

 

Régi álom teljesült: fejedelmek, címerek kerültek méltó helyre 

A Vártemplom Marosvásárhely legrégebbi műemléke – mondta Henter György, a Vártemplom lelkésze –, ahol országgyűlések hoztak egész Erdélyre vonatkozó döntéseket és törvényeket. Pontosabban falai között 37 országgyűlést tartottak, megfordult itt Nagy Lajos király, Hunyadi János, János Zsigmond is. 1559. november 1-jén itt tartotta ülését az első egyetemes magyar református zsinat. 1571. január 6-án itt erősítette meg János Zsigmond a tordai országgyűlésen meghirdetett vallásszabadságot, 1707. április 8-án itt választották fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet.

1602-ben Basta csapatai felégették a templomot. 1658-ban a II. Rákóczi György elleni török támadáskor a templomhajó mennyezete beomlott, az ablakok üvegfestményei és az orgona is elpusztult. A templom éveken át fedetlenül állt, míg Teleki Mihály adományából 1685-1693 között részben helyreállították. A Vártemplom északi fala mellett 1557-1601 között működött a schola particula, a református kollégium elődje, ennek helyén ma a Gótikus és a Balassi-terem áll. Az évszázadok során a templom több részleges javításon esett át. Most újabb általános felújításra szorul, de tíz éve sem Bukarestben, sem Budapesten nem sikerül finanszírozást szerezni. Kisebb tervek megvalósultak, felújították a 220 éves orgonát, belső festés volt, átalakították a fűtésrendszert. Most régen dédelgetett tervet kiviteleztek: behelyezték a festett üvegablakokat a Gótikus teremben. Az egyik ablakon Rákóczi Ferenc, illetve a város címere 1616-os évszámmal látható, amikor címert és szabad királyi város rangot kapott Vásárhely. A második ablakon János Zsigmond fejedelem, valamint a Református Kollégium címere és az 1718-as évszám látható, amikor a marosvásárhelyi iskola befogadta a sárospataki diákokat. 

Advent negyedik hetében felavatják a Balassi-terem ablakait, amelyeken Balassi Bálint, Báthory István és a kis ablakon I. Rákóczi György fejedelem látható majd. 

Kezdődhet a teljes felújítás

– A Vártemplom teljes felújításának alapkőletétele történt meg, hiszen európai uniós pályázat beadására készülnek – fogalmazott Henter György, aki köszönetet mondott az anyagi támogatásért a magyar kormánynak, dr. Grezsa István kormánybiztosnak, a Stúdium Alapítványnak a pályázat megírásáért, Kali István ügyvezető igazgatónak, Kádár István nyárádtői asztalosmesternek, a gyülekezet gondnokának, Makkai András kolozsvári üvegfestő művésznek, Tőkés Mihály gondnoknak, Személy Béla főgondnoknak, az egyházközség titkárnőjének a pályázatok kezeléséért, a presbitereknek, presbiter asszonyoknak, akik segítettek az ünnepi előkészületekben.

Dr. Grezsa István miniszteri biztos elmondta, hogy a magyar kormány azért vállal anyagi áldozatot a Kárpát-medencében élő magyar közösségek támogatásában, hogy a sebeket begyógyítsák, hogy a veszteségekből erényt kovácsoljanak.

Az ünnepség kiemelkedő része volt a Korpos Kamilla zenetanárnő vezette Angelica gyermekzenekar és kórus fellépése, amely tiszta és szép hangú gyermekek énekével, muzsikájával kápráztatta el a hallgatóságot. Olyan hangulatot teremtettek, amely valóban éreztette, hogy adventben járunk, a karácsonyt várjuk: „Fehér karácsony, hóban mosdasz, ünnepi tisztán nálunk alhatsz. Fekete karácsony, sáros a lábad, nálunk mégis vetve az ágyad” – énekelték a művészetis gyerekek, megkoronázva az ünnepséget.