Mottó: „A fény mindig utat mutat
annak, ki a mélyben kutat.”
Kedves Olvasók!
Idén április 20-tól május 20-ig tartózkodik a Nap a Bika jegyében. A tavasz közepébe léptünk. Mifelénk ez a periódus a termékenység szimbólumait hordozza. A gyönyörű virágos rétek, az erdők élénk színei boldogságot, örömöt és életszeretetet sugároznak. A Bika jegyéhez kötődő analógiák között kiemelt szerepe van a biztonságkeresésnek. Az állatvilág többnyire a fizikai szintű biztonságra törekszik, amit ösztönei segítségével teremt meg. A létfenntartáshoz alapvetően a táplálkozás és a fajfenntartás kap kiemelt szerepet. Az embernél ugyanez megtalálható, hiszen enni, inni, szeretkezni szükséges és kellemes. Mindenkinek van egy tanult mintája arról, hogy mi az, aminek birtoklása ad egyfajta anyagi biztonságot. Mivel társas, közösségi lény az ember, annak ellenére, hogy a virtuális világ az elmagányosodáshoz ad segítséget, megjelenik az érzelmi biztonság igénye is. Ha a családunk, barátaink, munkatársaink szeretnek, akkor egyfajta lelki stabilitást érzünk. Sok esetben ez a viselkedésünk mozgatórugója, innen is eredeztethető az alkalmazkodásunk a társadalmi normákhoz és erkölcshöz. Az előbbieket a törvények garantálják, melyek betartatásáért a mindenkori állam a felelős. Az erkölcsi normák egy teljesen más kategóriát képeznek, és azt tapasztaljuk, hogy Nyugaton teljesen fellazultak. A szabadságjogok annyira közelítik a határtalanságot, hogy átfordultak szabadosságba. Közel- és Távol-Keleten nem ez a helyzet, vannak országok, ahol súlyos törvénysértésnek számít az, ami mifelénk csak a konzervatívabb idős generációnak szúr szemet.
Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a biztonság fogalma csak egy illúzió a sok közül. Amikor egy negatív sorsesemény bekövetkezik, pillanatok alatt felborulhat a biztonságba vetett hitünk. Erről azok tudnának mesélni, akik csalók áldozataivá váltak, vagy akiknek a bank elárverezte a lakását, mert nem tudták törleszteni a jelzáloghitelt. Az érzelmi biztonság elvesztéséről az a sok tízmillió ember mesélhetne, akit elhagyott a férje, felesége, szerelme, vagy aki elveszítette a szüleit, gyerekeit, családtagjait, barátait. Az emberek nagy része kötődik, ami tulajdonképpen ragaszkodás, birtoklás. Valósággal sajátunknak tekintjük azokat, akik „hozzánk tartoznak”. A buddhista tanok felhívják a figyelmünket arra többek között, hogy a boldogtalanság forrásai a vágyaink és a ragaszkodásunk. A vágyainkat csak pillanatokra tudjuk kielégíteni. A vágyak újabb vágyakat szülnek, és mindet lehetetlen kielégíteni. Ha valami után sóvárgunk, az biztosan megakadályoz abban, hogy annak örülhessünk, amink van. Vajon miért vagyunk képtelenek huzamosabb ideig örülni annak, ami a miénk, vagy annak, ami történt velünk? Olyan, mintha a boldogságot egy lyukas zsákba tennénk, amiből folyamatosan kicsorog.
A világban zajló események: járványok, háborúk, gazdasági válságok, folyamatos infláció pontosan a vágyott stabilitást torpedózzák meg. Az, hogy a háttérhatalom generálja az eseményeket, már nem összeesküvés-elmélet, hanem a saját bőrünkön tapasztalt gyakorlat.
A Bika szellemi szinten „a hit őrzője”. Csak ahhoz a hithez érdemes ragaszkodni, ami megtartja az embert a legsötétebb óráiban is. Fizikai szinten a megoldás: anyagiakat teremteni azért, hogy a család, a rokonság, a közösség felvirágozzék. A baj ott kezdődik, amikor valaki csak magára gondol. Amikor a cél a szerzés, birtoklás, megtartás mindenáron. Ott belül mindenki tisztában van azzal, hogy semmi sem a mienk, csak ideig-óráig. Mindent csak kölcsönkaptunk, még a testünket is, amit le kell tennünk, ha üt az utolsó óra. Egy elpusztíthatatlan, örökké élő lélekmagocska vagyunk az enyészet irányába haladó testünk legmélyén.
Húsvét az isteni áldozathozatal, a szenvedés, halál és feltámadás ünnepe. Minden évben szembesülünk Jézus Krisztussá válásának legmélyebb tanításával.
Vigyázzanak magukra és egymásra!
Véleményeiket, gondolataikat megírhatják az asztros@yahoo.com címre.
