Mottó: „A fény mindig utat mutat
annak, ki a mélyben kutat.”
Idén október 23-tól november 21-éig tartózkodik a Nap a Skorpió jegyében. Mifelénk ilyenkor stabilizálódik az ősz. Megszűnik az évszak lágysága, beköszöntenek a fagyos reggelek. A természet elmúlást, halált sejtet. A lombhullató erdőkben sétálva talpunk alatt serceg az avar. Kopaszodó fák közt alig hallani madárfüttyöt. Fogynak a napfényes órák, növekszik a sötét, és még az óraátállítás is rátesz egy lapáttal. De mi is lehet jellemzőbb erre a periódusra, mint a félelem, napi több ezer új COVID–19-esettel nyakon öntve? Ez most egy ilyen helyzet. Még sötétebb, még iszonyatosabb, mint a sokévi átlag. Azt nyugodtan kimondhatjuk, hogy az ember legmélyebben megbúvó félelme a halálfélelem. A Skorpió-emberben ez hatványokkal erősebb még akkor is, ha ezt elfojtja. Minél több a tudattalan tengerébe söpört félelem, annál inkább sűrűsödik, s annál nagyobb erővel fog a felszínre törni. Mert eljön az a pillanat, amikor „betelik a pohár”, amikor egy szikra felrobbantja a puskaporos hordót.
Akárcsak a Kos jegye, a Skorpió is a Mars planéta uralma alatt áll. Az előbbiben a tettek, cselekedetek egyenesen, azonnal nyilvánulnak meg, és a verseny, illetve a harc szemtől szemben zajlik. A Skorpió esetében megjelenik a rejtőzködés és a hátsó szándék. Az ellenfelet ellenségnek tekinti, nem elég az, hogy legyőzi, meg akarja semmisíteni. Kegyetlenség? Igen. Megbocsátás? Soha. Nem ismeri a lovagiasságot, nincsenek számára szabályok. Hadüzenet nélkül támad, csellel, fondorlattal, az éj leple alatt. A Skorpió jegyéhez soroljuk a Plútót, ennek egyik analógiája a hatalom, melynek mindenáron történő megszerzése és megtartása megjelenhet. A hatalom gyakorlójaként sok esetben szélsőséges élethelyzeteket teremt. Ez azért van, mert sokkal nehezebb a hatalommal élni, mint visszaélni. A Skorpió kapcsán a mágiáról is ejtenünk kell néhány szót. Tudnunk kell, hogy valamilyen szinten mindannyian mágusok vagyunk. A gondolatainknak, a kimondott vagy leírt szavainknak erejük, hatásuk van azokra az emberekre, akikkel kapcsolatba kerülünk. Minél szorosabb a kapcsolat, annál erősebb a hatás, akár pozitív, akár negatív értelemben. A legfontosabb a szándék, illetve a cél, mert nem mindegy, hogy valamit egósan teszünk, vagy pedig tekintetbe vesszük embertársaink érzéseit, elképzeléseit, véleményét, tiszteletben tartjuk-e döntéseiket, cselekedeteiket, megnyilvánulásaikat. A megoldás az elfogadás lenne, de az egyén számára ez okozza a legnagyobb nehézséget.
A sötétségtől való félelem az ego halálfélelme. Az én megretten, ha elveszíti a kontrollt. Nem látok a sötétben, pedig tudom, hogy van ott valami vagy valaki. Félelem az ismeretlentől, a számomra láthatatlan világtól. Mi lesz, ha már nem leszek? Meghalok? Dimenziót váltok? Irány a mennyek országa, vagy jön a kénköves pokol? Memento mori. Sose feledd, jusson mindig eszedbe: meg fogsz halni. Éld úgy minden napodat, mintha az utolsó lenne. Mi a garancia arra, hogy holnap is felébredsz? Lefekvés előtt búcsúzz el szeretteidtől, legalább gondolatban – tanácsolják a bölcsek. Az életet kölcsönkaptuk. A gyönyörű, csodás életünket: a színeket, az illatokat, az ízeket, a zenét, a simogatást, az örömöt, az életet és fényt adó napot. De kaptunk hozzá sötétséget, ínséget, fájdalmat, keserűséget és veszteségeket is. Mert a testi-lelki-szellemi fejlődésünk teljességéhez ez is hozzátartozik.
A Skorpió a remete analógiája. A remete magányosnak tűnik. Életét szent gondolatok vezérlik: imák, mantrák, fohászok töltik ki óráit, napjait, éveit, melyeket az emberiség jobbításának szentel. Tudja, hogy a halál egy illúzió, egy kapu, mely valamikor kinyílik számára, ezért nem fél. Ha mi is tudnánk, amit ő, mi sem félnénk. Talán izgalommal várnánk a pillanatot, amikor elfordul zárunkban a kulcs.
Vigyázzanak magukra és egymásra!
Véleményüket, gondolataikat megírhatják az asztros@yahoo.com címre.
