Az aszály miatt csökkenteni kell a fogyasztást

*Az Aquaserv marosvásárhelyi vízkivételező épülete a Maroson
Fotó: Nagy Tibor

Korlátozzák a vízszolgáltatást a Mezőségen

Európa-szerte perzselő a hőség, nagy az aszály, a vízhiány egyre nagyobb gondot okoz, óriási károk keletkeznek a mezőgazdaságban, és fékezhetetlen tüzek tombolnak. Nálunk még nem annyira vészes a helyzet, de a kánikula negatív jelei itt is megmutatkoznak. 

A Mezőségen – Mezőcsávás, Mezőörményes, Mezősámsond, Mezőmadaras, Mezőszilvás, Mezőkirályfalva, Mezőrücs, Mezőpagocsa, Uzdiszentpéter, Mezőbánd községekben és Nagysármáson – korlátozni kellett a vezetékes vízszolgáltatást, vezetékes víz csak meghatározott program szerint folyik a csapból. Újabban az áramkiesés is problémákat okoz a vízüzemeknek és a lakosságnak egyaránt. 

A katasztrófavédelmi felügyelőség újabb narancsszínű hőségriadót hirdetett, ami nagyon magas hőmérsékletre, 35-38 C-fokos kánikulára figyelmeztet. Tehát enyhülésre és kiadós csapadékra nemigen lehet számítani. Sipos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató vállalat vezérigazgatója az ivóvíz-szolgáltatás jelenlegi helyzetéről számolt be a Népújságnak. 

A Mezőségen majdnem háromszorosára nőtt a vízfogyasztás

– A jelenlegi és a jövő héten is tartó hőséghullám miatt ismét vízellátási és fogyasztási problémák jelentkeznek. Az elsődleges gond, ami az utóbbi években rendszeresen fennáll a Mezőségen, hogy a fogyasztás majdnem a háromszorosára nő, holott a vezetékes víz ivóvízként szolgál, és nem használható locsolásra. Ezért szombat óta meghatározott program szerint szolgáltatjuk a vezetékes vizet a Mezőségen. Ez a korlátozás előreláthatólag, ha nem lesz csapadék, a jövő héten is fennáll. Más megoldás egyelőre nincs. A végleges megoldás a nagy vízhálózati projekt keretében a mezőségi hálózat felújítása lesz. A projekt kivitelezése elkezdődött, ami remélhetőleg év végéig (de legkésőbb a következő év első két hónapjában) befejeződik. Ez az új hálózat teljesen megoldja a mezőségi régió ellátását. A hálózat Mezőszabadból indul, érinti Mezőcsávást, Mezőrücsöt, egészen Nagysármásig épül ki. Ez látja el a teljes Mezőséget, beleértve Mezőmadarast is – tájékoztatott a vezérigazgató. 

– Ha tovább tart a kánikula, s továbbra sem lesz csapadék, előfordulhat, hogy a Mezőségen drasztikusabb korlátozást vezetnek be? 

– Az elsődleges probléma a vízfogyasztás növekedése; a szolgáltatás korlátozása nem az ivóvíz előállításával kapcsolatos. Jelenleg és belátható időn belül nem látunk olyan problémát, amit a nyers víz mennyiségének csökkenése okozna az előállítási folyamatban, és  veszélyeztetné az ivóvíz előállítását. Tehát nem a nyers víz mennyiségével van probléma, hanem a nagy fogyasztással. A Maros vízhozama ivóvíz előállítására elegendő, bár szemmel láthatóan csökkent a folyó vízszintje.

A kertes házak lakói udvart locsolnak, medencéket töltenek fel 

– Köztudott, hogy az Aquaserv nemcsak Marosvásárhelyen, illetve a környező településeken és a Mezőségen szolgáltat, hanem a megye többi városaiban is. Azokon a településeken van-e vízkorlátozás? 

– Az esetek 98 százalékában felszíni vizekből látjuk el az ivóvízkészletet, ami azt jelenti, hogy folyóvizekből. Ez azt jelenti, hogy a Maroson van három vízüzemünk – Marosvásárhelyen, Radnóton és Marosludason –, a Görgényből látjuk el szászrégeni vízüzemünket, a Kis-Küküllőből a gyulakutai, a küküllőszéplaki és a dicsőszentmártoni vízüzemünket, a Nagy-Küküllőből a segesvári és a székelykeresztúri vízüzemünket. Egyik folyón sem olyan alacsony a vízhozam, hogy az az ivóvíztermelést veszélyeztetné. 

Azonban van egy jelenség, amiről nemigen beszélünk: Marosvásárhely peremtelepülésein is nagyon megnövekedett a vízfogyasztás. Megértem, hogy a kertes házak lakói szeretik a szép udvarokat, ragaszkodnak a medencékhez, de az emberek meg kellene értsék, hogy ha nem korlátozzák a vízfogyasztást, például Jedden, ahol esténként víznyomás-csökkenés áll elő egyes részeken, előfordulhat, hogy víz nélkül maradnak, mint a Mezőségen – mondta Sipos Levente.

Esténként áramkiesés van a vízüzemnél 

– A lakosság megdöbbenve figyeli, hogy milyen óriási gondokat okoz a Duna vízhozamának csökkenése, és hogy az atomerőművek leállása, a nagy villanyáram-fogyasztás kieséseket okoz. Ez olyan új helyzet, amihez nem szoktunk hozzá. Milyen következményekkel járna a vízüzem működésében az esetleges áramkiesés?

– Erről nemigen beszéltünk. Megszoktuk, hogy minden rendben van. A mezőségi vízkorlátozás bevezetése után jöhet a következő probléma, amit a villanyáram-szolgáltatás kiesése okoz. Az utóbbi napokban majdnem minden este előfordult, hogy a megnövekedett fogyasztás miatt az áramszolgáltató nem tudja „állni a sarat”, emiatt áramkieséseink vannak a vízüzemnél, ami azt jelenti, hogy rögtön ellátási gondok jelentkeznek. Nem hibáztathatom az áramszolgáltatókat, mert egyértelműen nem szándékosan idézik elő a kiesést, ezt a megnövekedett fogyasztás okozza. Az áramkiesés a következő napokban is előfordulhat, ami befolyásolhatja a vízellátást is. 

Ismét magas a Kis-Küküllő sókoncentrációja 

– Nemrégen mikroszeizmikus mozgásokat észleltek a parajdi sóbánya közelében, s a Kis-Küküllő vizének sótartalma ismét megnőtt. Mi a jelenlegi helyzet, nőtt-e a Kis-Küküllő vizének sótartalma? 

– Valóban ez történt. A bányakatasztrófa óta ez a jelenség ciklikusan visszatér. A bányafödém részei folyamatosan szakadnak be, a legnagyobb része már beomlott. A Kis-Küküllő vizét nap mint nap monitorozzuk. Mivel a sótartalom nem lépte át azt a határt, ami veszélyeztette volna a gyulakutai, a széplaki és a dicsőszentmártoni sótalanító berendezések működését, az ivóvízellátásban kiesés nem volt. A sótalanító berendezések üzemképesek, ellátják a feladatukat. Azt tudni kell, hogy az elmúlt több mint egy évben nagyon ritkán csökkent a Kis-Küküllő vize a határérték alá. Legnagyobbrészt a folyó vizének sótartalma a megengedett fölött van. A szóban forgó utolsó incidens is négyszeresére emelte a sótartalmat, ez volt a maximális érték a gyulakutai üzem mellett, de a sótalanító berendezések sokkal magasabb koncentrációt is képesek kezelni, így ivóvízhiány nem állt fenn. 

– Ezek szerint beigazolódott, hogy hosszú távon is szükség van a sótalanító berendezésekre a Kis-Küküllő mentén. 

– Ez egyértelmű. De ahányszor alkalmam van, felhívom a figyelmet, hogy ez egy rövid távú megoldás, az ivóvízellátás megoldódott, de hosszú távú megoldásként olyan vizet kell eljuttatni a régióba, ami nincs kitéve a sószennyezésnek. Egy éve próbáljuk ezt a hosszú távra szóló projektet szorgalmazni, de a minisztériumban megrekedt. A Kis-Küküllő menti lakosságot a Bözödi-tó vizének felhasználásával lehetne ellátni az erdőszentgyörgyi vízüzemből egészen Kóródszentmártonig – magyarázta Sipos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató vállalat vezérigazgatója.