Az amerikai kongresszusi határozat újraindíthatja a romániai restitúciót

Precedensértékű döntést hozott az amerikai Kongresszus költségvetési bizottsága a romániai egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás ügyében. 2015. június 11-én, csütörtökön – az RMDSZ-küldöttség washingtoni látogatása után egy héttel – elfogadta azt a módosító indítványt, amely beiktatja a külügyminisztérium költségvetési törvényébe a romániai egyházi ingatlanok restitúciójának ügyét.

Az amerikai törvényhozás magyar frakcióközi csoportjának (Hungarian-American Caucus) két társelnöke – Marcy Kaptur és Andy Harris – által megfogalmazott javaslat felszólítja Románia kormányát és az amerikai külügyminisztériumot, hogy 90 napon belül készítsen jelentést azokról az intézkedésekről, amelyeket az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében tett. A módosító indítványt egyhangúlag elfogadta a kongresszus költségvetési bizottsága. 

Marcy Kaptur, a kongresszus magyar frakcióközi csoportjának társelnöke a bizottság ülésén személyesen mutatta be a javaslatot. 

„Andy Harris képviselővel, a magyar frakcióközi csoport társelnökével közösen fogalmaztuk meg aggodalmunkat azzal kapcsolatban, ahogy a román kormány az egyházi restitúció kérdését kezeli. A mi felelősségünk, hogy ebben a kérdésben az emberi jogok és az egyházakat megillető jogok oldalára álljunk, különösképpen olyan országok esetében, amelyek a mai napig nem tudták rendezni a sötét kommunista örökségüket.” 

Andy Harris republikánus képviselő a HHRF megkeresésére azzal egészítette ki kollégája által mondottakat, hogy „a külügyminisztériumnak mindent meg kell tennie az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében”. 

A kongresszusi bizottság döntését megelőzően a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) meghívására június 2-5. között Washingtonba látogatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kelemen Hunor szövetségi elnök által vezetett delegációja. A küldöttség amerikai kongresszusi képviselőket, magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőket, emberi jogi és vallásügyi szakértőket, valamint a helyi amerikai magyar közösség vezetőit tájékoztatta a másfél milliós erdélyi magyar közösséget ért jogsértésekről.

 „Az Amerikai Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségének nemcsak biztonságpolitikai vonatkozásai vannak, hanem ki kell terjednie a kisebbségi és emberi jogok, a tulajdonjog és jogállami értékek tiszteletben tartására, a demokratikus intézményrendszer megerősítésére is. Ezért úgy gondoljuk, hogy az USA-nak továbbra is kiemelt figyelemmel kell követnie, mi történik Romániában. Belpolitikai intézkedések egész sora bizonyítja azt, hogy az országban a demokrácia 25 év után sem áll biztos alapokon. Az RMDSZ értékelése szerint a Mikó-ügyben született ítélet, a közösségi szimbólumok használatának büntetése, az etnikai követelések közbiztonsági veszélyforrásként való értelmezése nem véletlen. Az állam intézményeire nem nehezedik már nyugati nyomás, nem kell tartaniuk esetleges szankcióktól, így megengedik maguknak, hogy ne tartsák mindig tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság követelményeit” – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a washingtoni tájékoztató látogatáson. 

 „A HHRF négy évtizedes munkája során a Kongresszus első alkalommal sorol magyar közösségi ügyet saját közvetlen érdekei közé, teszi a külügyminisztérium költségvetésének részévé. Döntő tényező, hogy Andy Harris jobboldali republikánus képviselő felkarolta Marcy Kaptur baloldali demokrata képviselő kezdeményezését: a romániai egyházi ingatlanok helyzetének a költségvetési bizottság napirendjére való felterjesztését” – értékelte a pozitív fejleményt Hámos László, a HHRF elnöke. Hozzátette: az új lehetőség egyben felelősséget, összefogást és közös cselekvést jelent: a külügyminisztérium 90 napon elkészülő jelentésének pontos, átfogó képet kell nyújtania az erdélyi történelmi egyházak vissza nem szolgáltatott ingatlanjairól. „A HHRF, akár az elmúlt 39 évben, továbbra is minden eszközét latba vetve, hatékonyan fogja közvetíteni a romániai magyarság jogos igényeit” – fogalmazott a Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnöke.

Mint ismeretes, tíz éve, 2005-ben a washingtoni Kongresszus egyhangúlag elfogadott határozatban (H.Res. 191) sürgette a román hatóságokat, hogy mihamarabb véglegesítsék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. A Mikó-ügy kirobbanása óta pedig kongresszusi képviselők tucatjai kérték John Kerry külügyminisztertől, hogy lépjen föl az igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Válaszában az amerikai diplomácia „kulcs-fontosságúnak” nevezte a restitúció kérdését, és jelezte, hogy a külügyminisztérium „figyelemmel követi a fejleményeket”. 

Újraindíthatja a Romániában elakadt egyházi ingatlan-visszaszolgáltatási folyamatot az Egyesült Államok kongresszusi bizottságának a múlt héten elfogadott számon kérő határozata – nyilatkozta az MTI tudósítójának Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett rá, azért utazott Amerikába, hogy tárgyalópartnereit meggyőzze: a biztonsághoz az emberi, a kisebbségi jogok és a tulajdonjog tiszteletben tartása is hozzátartozik. „Bizakodásra ad okot, hogy a reakció ennyire gyors volt. Ugyan a csodavárás nem politikai kategória, de bízom benne, hogy reális jelentés kerül a kongresszus elé, és remélem, hogy ennek hatására újraindul a restitúció” – jelentette ki Kelemen Hunor. 

Hozzátette: Romániát a legfontosabb szövetségese kéri számadásra a restitúció tekintetében. Hozzátette, hinni szeretné, hogy ez számít. Arra a kérdésre, hogy felülírhatják-e az Egyesült Államok geopolitikai érdekei a számonkérés szempontjait, Kelemen Hunor optimizmusának adott hangot. Elmondta, az elmúlt évtizedekben ugyan sokszor volt példa arra is, hogy a katonapolitikai érdekek felülírták az egyéb szempontokat, de mára nyilvánvalóvá vált, hogy a jogok kérdése nélkül nincsen tartós biztonságpolitika.