Az álomtól a valóságig

Ez volt a témája a Nyárádmente Kistérségi Társulás által önerőből szervezett munkaülésnek, amelyet február 18-án tartottak a vármezői Halászcsárdában. Antal Zoltán, a társulás vezetője és Balássy András örökségvédelemmel foglalkozó képviselője mellett a tanácskozáson kiváló erdélyi szakemberek, a megyei tanács alelnöke és főépítésze, valamint az érintett települések polgármesterei vettek részt.  

A szervezők célja annak a jellegzetes faluképnek a megőrzése, amely a nyárádmenti településeken elszórva vagy egy-egy csoportban még megtalálható.  A kontyos tetős, kiugró faragott tornácos parasztházak hagyományos módon történő felújítása és kényelmessé tétele, a hagyományos elemek felhasználásával tervezett új házak építése révén a félreeső falvak is vonzóvá és érdekessé válhatnának a látogatók számára, és a faluturizmus fellendülésével a gazdasági fejlődés útjára léphetnének, ahogy például Torockón is történt. 

 

Értékmentés a Nyárádmentén

A folyamatban a szakemberek által készített leltár és ajánlások mellett fontos szerep hárul a helyhatóságokra, amelyek képviselői a településrendezési tervek és szabályzatok megalkotásakor a helyi sajátosságokat figyelembe véve kellene rávezessék a lakosságot arra, hogy településük sajátos arculatának a megőrzése közös érdeket jelent. Európai alapokat kellene erre a célra megpályázni, a helyhatóságok pedig adókedvezményekkel segíthetnék azokat a tulajdonosokat, akik a népi építészeti örökség részét képező házak homlokzatának és a hozzájuk tartozó melléképületeknek a felújítását vállalják – hangzott el Răzvan Şipoş megyei főépítész bevezetőjében.

A 70 helységet (egy várost és 12 községet) magába foglaló Nyárádmente Kistérségi Társulás értékmentő munkájáról, a térség és helységei fenntartható fejlődése érdekében kidolgozott stratégiáról, a természeti táj védelméért és népszerűsítéséért megvalósított projektekről Antal Zoltán, a társulás munkaszervezeti vezetője számolt be. Nem hallgatta el a gondokat sem, mint például az infrastruktúra hiánya, a szegénység és az ebből fakadó érdektelenség. Ismertette a Jövő a múltban elnevezésű projektet, amely a hagyományos népi építészeti örökség feltérképezése és hasznosítása céljából indult Balássy András ötlete nyomán. A kiindulópontot egy nemzetközi nyári tábor képezte, ahol a fiatalokat megszólítva mérték fel Székelyhodos község falvaiban a népi építészeti örökség jelentette kincset, amit érdemes megőrizni. A fiatalokkal való sikeres munkát egy nemzetközi konferencia követte, és amelynek támogatására a kistérségi társulás megnyerte a Román Nemzeti Kulturális Alapot és Franciaország romániai nagykövetségét, továbbá segítséget kapott a Transilvania Trust Alapítványtól. 

Dr. Furu Árpád építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök vezetésével készült el öt település – Jobbágytelke, Székelyhodos, Nyárádköszvényes, Mája és Márkod – népi építészeti értékeinek alapos felleltározása (a faluszerkezet, az utcák beépítése, a telekhasználat, az épülettípusok, a melléképületek és a köszvényesi faragott, festett gyalogkapuk). A szakemberek a területvédelmi tervet is elkészítették a megőrzésre javasolt épületekkel, és ajánlásokat fogalmaztak meg a népi építészeti hagyaték részét képező házak felújítására, az üres telkek beépítésére (a ház elhelyezése a telken, építőanyagok, vakolat, nyílászárók, színek). A tanulmányt minden érintett község polgármesterének átadták, hogy a településrendezési tervekbe belefoglalhassák a rájuk vonatkozó adatokat. Előadásában Furu Árpád minderre részletesen is kitért, elmondta, hogy a tanulmányban a jellegzetes épületek mellett, amelyek mintának tekintendők, a negatív példákat, a faluképbe nem illeszkedő, rikító színekre festett és helyidegen formájú házakat is feltüntették. Beszélt a gazdagon faragott tornácos házakon kívül a melléképületek, különösen a csűr új célokra való felhasználhatóságáról, és a vidékre jellemző, kőből készült gyalogkapuk turisztikai látványosságként történő értékesítésének lehetőségéről. 

Az elhangzottakhoz kapcsolódott dr. László Annamária művészettörténész előadása azokról a helyi jellegzetességekről, amelyeket Nyárádremete község településrendezési tervének és szabályzatának elkészítése közben tapasztaltak Csibi Ede építésszel.

 

Hagyomány és korszerűség Csíksomlyótól Gyimesbükkig 

Mennyire összeegyeztethető a hagyomány és korszerűség a vidékfejlesztésben? – ezt taglalta előadásában Rodics Gergely, a Pogány-havas kistérség (a Csíksomlyótól Gyimesbükkig tartó 33 falu, falurész) menedzsere, aki budapestiként más szemszögből tekint a vidék adottságaira. A fiatal nemzedék valósággal szégyelli a saját hagyományait, és szabadulni akar tőlük, holott sok esetben éppen ezek a hagyományok képezhetik a fejlesztés igazi erőforrásait. A közösségekben levő ellenállást úgy lehet legyőzni, ha a saját hagyományaik értékelését sikerül visszaállítani – mondta az előadó, aki beszélt a természet- és tájvédelem mellett a társulás keretében végzett falukép védelméről is. A felméréseken kívül megyei szinten ajánláscsomagot állítottak össze arról, hogy miképpen lehet a hagyományos és modern építészetet közös nevezőre hozni. A tíz építész közreműködésével készült lakóháztervek Hargita megye tanácsánál ingyenesen hozzáférhetők, és tanácsot is adnak, hogy egy adott tervet hogyan lehet a telek adottságaihoz igazítani. 

Az előadó a továbbiakban beszámolt annak a fotópályázatnak a sikeréről, amelyet a Hargita Megyei Kulturális Központtal és a Csík-gyimesi Natúrparkkal közösen hirdettek a székelyföldi csűrök funkcióváltásáról. Céljuk az volt, hogy a székely építészeti örökséget képező csűröket próbálják az enyészettől megmenteni, ötleteket adva azoknak a tulajdonosoknak, akik gazdálkodásra már nem használják, de még nem találtak új rendeltetést az épületeknek. A kiállítás anyagát a tanácskozásra is elhozták, és azt a szakmai kiadványt is, amelyben a legkreatívabb felhasználási módokat (közösségi tér, vendégház, lakás, műhely, játszóház, műterem, kávézó) mutatják be. 

A tájvédelmet, az Európa leggazdagabb növénytársulásai közé tartozó székelyföldi kaszálók védelmét szolgálják a szénakészítő táborok, kaszálóversenyek, amelyek sok külföldi turistát, híres embereket vonzanak – zárta beszámolóját Rodics Gergely.

 

A szász örökség – Szászdálya és Nagyszeben 

A Szeben megyei Eugen Vaida a LEADER projektekhez és a falusi településrendezési tervekhez készült építészeti útmutató előírásait ismertette. A Monumentum Egyesület, amelyet vezet, a romániai építészeti örökség mentéséért jött létre. Elsősorban a szász falvak hagyományos épületeinek a felújítására törekednek. Ezt a célt szolgálja a megyénkre vonatkozó Dálya-projekt is, amelynek során az egykori szász település 60 rossz állapotban levő jellegzetes szász lakóházának a homlokzatát újítják fel hagyományos anyagokból a helyi lakosok és egyetemi hallgatók bevonásával, azzal a céllal, hogy a falut az UNESCO-örökség részének nyilvánítsák. 

Nagyszeben központjának a felújításáról Guttmann Szabolcs építész, műemlékvédő szakértő számolt be, aki ezt a tevékenységet a város főépítészeként vezette. Kérdésünkre elmondta: 

– A munka lényege a közös akarat volt. A politikai vezetés magára kellett vállalja, hogy él az épített örökséggel. Ezen túlmenően kellett egy szakembercsoport, amely nemcsak magántervezőként, hanem az adminisztráció keretén belül is vállalkozott a kihívásra. A 15.000-es szász lakosság többségének a távozása miatt szinte egy légüres térben kellett az új lakosságot meggyőzni arról, hogy hihetetlen érték megőrzéséről van szó. Nagyszeben szerencséje, hogy sohasem érte komoly pusztulás, még a törökök idejében is fényesen védte magát a nagy falakkal, 1989-ben azonban a főterét le akarták bontani. Szeben esetében azt tartottuk nagy eredménynek, hogy a többségi lakosság magáénak érzi a Nagypiacot, Kispiacot. Az átkelő és a belső forgalom kiszűrése nyomán újra felfedezték, hogy ezek a terek egy közös nappali szobáját jelentik a városnak, s nem egy folyosót, amelyen az autók rohangálnak. 

A 2000-es években Németország is részt vett a szaktanácsadásban, mégis nehéz volt felújítani, komfortossá tenni olyan épületeket, amelyeknek akár 20 tulajdonosa is volt. A kérdésre, hogy honnan volt a pénz a felújításra, Guttmann Szabolcs elmondta, hogy egy szerencsés véletlen egybeesés folytán a szebeni nemzetközi repülőtér felületét ipari fejlesztési területnek jelölte ki a város, és az onnan származó bevételekből és bankkölcsönök révén lehetett finanszírozni a belváros felújítását abban az időszakban, amikor Románia még nem volt tagja az Európai Uniónak. 

 

Szemléletváltás és faluképvédelem

Hogyan lehet a településrendezési szabályzatokba (PUG) belefoglalni az eredményes faluképvédelmet? Erre a kérdésre keresték a választ a tanácskozás keretében szervezett kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők. A döntéshozók szemléletváltását kívánja elősegíteni a mukaülést szervező kistérségi társulás, és erre hangzottak el javaslatok is. Élvezzenek adókedvezményt azok, akik felújítják a hagyományos épületeket, és azok is, akik a megadott modellek szerint építenek új házat. Meg kell változtatni az adott településeken élők mentalitását, személyesen vagy tájékoztató táblák kihelyezésével kell meggyőzni őket az építészeti örökség értékéről. Szabó Árpád, a megyei tanács alelnöke azt szorgalmazta, hogy készüljenek tervek, amelyeket az új házat építők rendelkezésére bocsátanak. Rodics Gegely arról számolt be, hogy az új LEADER program lehetőséget nyújt arra, hogy egy utcában, utcarészen lakó több személy együtt pályázzon az épített örökség részét képező házak homlokzatának és kerítésének a felújítására. Majd ismertette azokat a projekteket, amelyek a Pogány-havas kistérségben a gazdasági fellendülést is elősegítették. 

A jelen levő polgármesterek egyetértettek azzal, hogy az épített örökséget fel kell leltározni, s a településrendezési tervbe belefoglalni, de volt, aki hozzátette, hogy ezeken a településeken a közigazgatás elsősorban a helyi adókból él. A polgármesterekkel folytatott beszélgetésből az is kiderült, hogy a hagyományos házak lakói általában idős, szegény emberek, akiktől gyakran roma személyek vásárolják meg az épületet, amelyet nem tartanak karban, és mivel nem laknak a településen, szinte lehetetlen a nyomukra akadni. 

Egyes polgármesterek pesszimizmusa ellenére Furu Árpád, akit a tanácskozáson elhangzottak összegzésére kértünk, a következőket nyilatkozta:

– Jónak tartom, hogy egy elkezdett projekt folytatódik, egy 2012-ben született elképzelés 2016-ban újra egy asztalhoz ülteti a szereplőket, és tájékozódhatunk az azóta elért eredményekről – ez a találkozó legfontosabb következtetése számomra. A Pogány-havas kistérség hagyományos csűrátalakítási vagy lakóház-építési 

projektjeiről szóló beszámolót vagy a román kollégák által Szászföldön megvalósított tervek tapasztalatait hallva megerősíthetjük az önkormányzatok képviselőit abban, hogy érdemes ezen az úton

haladni.