2019. június 27., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Másfél éves politikai harc eredményeként

Az elmúlt hetekben pozitív lépések történtek olyan szempontból, hogy bár köztudott, hogy az államelnök mindig arra törekedett, hogy az elfogadott fontos törvények végrehajtását lassítsa – és ezt teszi a tanügyi törvények esetében is –, kénytelen volt kihirdetni két fontos törvényt.

A témáról Novák Csaba Zoltán szenátorral, a felsőház tanügyi bizottságának tagjával beszélgettünk.


– Valóban nincs olyan fontos tanügyi törvény, amelyet az államfő ne küldött volna vissza a parlamentbe, vagy ne támadott volna meg az Alkotmánybíróságon. Mindezek ellenére hosszú, közel másfél éves politikai küzdelem során sikerült elérni azt, hogy az államelnök  kihirdesse a törvényeket. Kettőre is sor került az elmúlt hetekben.

 – Ha jól tudom, az egyik arra vonatkozik, hogy már meglévő kisebbségi tannyelvű osztályokat nem lehet menet közben megszüntetni.

– Így van. Az első törvénycsomagban szerepel ez a kisebbségi oktatás számára nagyon fontos kitétel. Az, hogy az adott kisebbség politikai képviselete, a minisztérium kisebbségügyi osztályai, a kisebbségi szervezetek beleegyezése nélkül nem lehet menet közben megszüntetni már elindított, működő, létező kisebbségi tannyelvű osztályokat, illetve, adott esetben indulhatnak kisebbségi tannyelvű osztályok az előírt létszám alatt vagy fölött is. Ezzel gyakorlatilag  megteremtettük annak a törvényes lehetőségét, hogy a szórványtelepüléseken, az elnéptelenedő falvakban, a községközpontoktól nagyon távol eső falvakban a kisebbségi oktatási struktúráinkat fenntarthassuk. 

– A másik fontos jogszabály az óvodai oktatás kötelezővé tételéről szól.

– Ez is nagyon fontos, amelyet szintén nemrég hirdetett ki az elnök. Ez egy törvénycsomag, amelyben szerepel  az óvodai oktatás kötelezővé tétele. Ez is az RMDSZ és a kormánypárt egyik közös kezdeményezése volt. Mi a szakértőinkkel való egyeztetések alapján úgy gondoljuk, hogy az óvodai képzés, oktatás, nevelés hiánya nagyon sok gyermek esetében azt eredményezi, hogy hátránnyal kezdi a nulladik osztályt. Ez elsősorban a vidékiekre jellemző. A városon élők több mint 90 százaléka járatja óvodába a gyermekét, falun van úgy, hogy 20 százalékuk sem jár óvodába, és ezáltal a vidéki gyermek egy olyan három-éves lemaradással kezdi a nulla-

dik osztályt, ami pluszterhet jelent a pedagógusok számára, és az esetek túlnyomó többségében nincs sem idő, sem lehetőség behozni ezt. Ami azt jelenti, hogy a gyermek egy többéves lemaradást tol, göngyölít maga előtt, ez évről évre növekszik, egyre nehezebb lesz a felzárkózás. Elsősorban szociálisan hátrányosabb helyzetű gyermekekről van szó, és azt gondoljuk, hogy minél több időt tölt el nevelési keretek között egy gyermek, annál jobb lesz a teljesítménye hosszú távon. 

– Az államelnök ezt is megvétózta.

– Megvétózta, de végül hosszas vita után sikerült elérni, hogy  elfogadja. Ez a törvény fokozatosan lép majd érvénybe, vagyis akár tíz évvel is kitolódik a kiscsoportnak a kötelezővé tétele. Azért lép fokozatosan érvénybe, mert – mivel kötelezővé válik az óvodai oktatás – több lesz az óvodáskorú gyermek. Ugyanúgy kötelező lesz, mint az oktatás többi szintjén való részvétel.