Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A létbizonytalanságtól átszőtt társadalmi helyzet, a családok felbomlása, a felgyorsult életmód, az állandó teljesítménykényszer, a szorongás..., hosszan sorolhatnánk az okokat, amelyek a pszichiátriai betegségek megszaporodásához vezettek az utóbbi időszakban. Ugyanez mondható el az alkoholizmusról is, aminek egyre több áldozata van romániai viszonylatban is. A tények mellett az alkoholfogyasztás következményeiről való tájékoztatás hónapja adott alkalmat arra, hogy a tegnapi kánikulai napon a Megyei Klinikai Kórház kerekasztal-megbeszélést szervezzen az Egyetemiek Házában az alkoholfüggőségről és korszerű kezeléséről. A megbeszélésen a Marosvásárhelyi II-es Számú Pszichiátriai Klinika képviselői mellett szakemberek, a kórházi ortodox lelkész, alapítványok, különböző szervezetek képviselői vettek részt.
Bevezetőképpen dr. Nireştean Aurel egyetemi tanár, a klinika vezetője járta körül a szó eredetét, amely a bor lepárlásával foglalkozó arab alkimistáktól származik, akik a finom por jelentésű al-Kohl szót megalkották, de vallásuk tiltja a szeszes italok fogyasztását. Mitológiai távlatokba is elkanyarodott az előadó, aki a bor és vidámság istenéről, Bacchusról beszélt.
A beszélgetés során e ravasz drog kettős hatásáról hallhattunk, arról, hogy kezdetben felszabadító, termékenyítő hatással van az értelemre, majd a mérgezés és a függőség kialakulása nyomán idült betegségről beszélhetünk. Bár a férfiak betegségének tartják, kérdésünkre elhangzott, hogy növekedik a női betegek és a fiatalok száma is, akik kezelésre szorulnak.
Bár említik a genetikai hajlamot, elsősorban az ember természete vezet a függőség kialakulásához, s az elégedetlenek, az újat keresők, a gyengébb jelleműek, a túlfeszített munkát végzők, az elesettek köréből szedi leginkább az áldozatait. A lelki tünetek mellett az ital utáni sóvárgás, a kényszeresség, a személyiség- és hangulatváltozások, esetenként pedig az agresszivitás a testi tünetekkel párosulnak. Ez utóbbiak szinte minden szervre kiterjedhetnek, és ellenállhatatlanul vezetnek a szociális tünetekhez, amikor az egyén képtelenné válik a munkára, ami elbocsátásához, kapcsolatainak a megromlásához vezet.
Dr. Ardelean Mihai pszichiáter főorvos Gheorghe Marinescut idézte, aki az 1920-as években leírta, hogy Romániában évi tíz liter alkohol jutott egy személyre, amibe a nem hivatalos alkoholkészítés termékeinek a fogyasztását nem számították bele, s a múlt század elején a kocsmák száma is egyre gyarapodott.
Dr. Rácz Attila pszichiáter szerint az orvos egymagában nem tudja meggyógyítani az alkoholizmust, hisz az orvostudomány elsősorban a testi tünetekre összpontosít. Ahogy a további hozzászólásából is kiderült, a terápiás eszközök mellett pszicho-, szocioterápiás kezelések alkalmazása segíthet, de az absztinenciát nehéz elérni, mivel a betegek többsége visszaesik. Az alkoholisták többsége nehezen fordul a pszichiáterhez, a családorvos, a lelkész, a pszichológus és a laikusok segítségét kérik, és egyesek az önsegítő civil kezdeményezésekhez, a Névtelen Alkoholista mozgalomhoz fordulnak, tegyük hozzá, hogy nemegyszer eredménnyel. Az alkoholbetegek többségében más pszichiátriai zavarok is gyakran előfordulnak, ezért fontos a szakrendelés szerepe a kezelésben és a rehabilitációban. Marosvásárhelyen működik a pszichiátriai betegek központja, ami a járóbetegeket látja el.
Hova kerül az a személy, aki ittasan fekszik a földön, s bár sokan ma is elmennek mellette, a mentőket mégiscsak értesíti valaki? Kérdésünkre Nireşteanu professzor elmondta, hogy a sürgősségi szolgálattól a pszichiátriára kerülnek, ahol az állapotuknak megfelelően kezelik őket.
A fontosabb információkat az alkoholizmusról a Megyei Klinikai Kórház honlapján kellene feltüntetni, ajánlotta fel a lehetőséget az intézményt képviselő Moldovan Angela asszisztensnő, hogy mindannak, ami elhangzott, valami eredménye is legyen.