Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Prof. Dr. Tóth Miklós belgyógyász, endokrinológus, tanszékvezető egyetemi tanár tudományos és gyógyító munkája során az agyalapi mirigy (a hipofízis) és a mellékvese súlyos tünetekkel járó betegségeivel, a metabolikus csontbetegségekkel és a rosszindulatú endokrin daganatokkal foglalkozik. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáján a Hipofízis Csoportnak (amelyben endokrinológusok mellett patológus, idegsebész, radiológus, sugárterapeuta vesz részt) a vezetője. A marosvásárhelyi 30. Tudományos Diákköri Konferencián az agyalapi mirigyről és annak daganatairól tartott értékes, érdekes előadást.
Hosszú évek óta először hallottunk erről a témáról, ezért arra kértem Tóth Miklós professzort, hogy a laikusok számára is érthető módon foglalja össze azt, amit a hipofízis ritkán említett betegségeiről tudni érdemes. Ami azért is fontos, hogy az orvostudományban járatlan személyek is felismerhessék a jellegzetes tüneteket.
– Mi a hipofízisnek (az agyalapi mirigynek) a szervezetben betöltött szerepe? Az előadásban elhangzott, hogy méretét tekintve nagyon kicsi mirigyről van szó. Szervezetünkben hol található?
– A nagyagy alapján, az orrüreg és az orrmelléküregek fölött helyezkedik el. Az agyalapi mirigy valóban a legkisebb endokrin szervünk, ami alig egy-két gramm és nyolc-kilenc milliméter. Centrális, azaz központi endokrin szervként a perifériás endokrin szervek, a kiemelten fontos pajzsmirigy, a mellékvese, a belső nemi szervek (férfiakban a herék, és nőkben a petefészek) hormontermelését irányítja.
– Egy néhány milliméteres szervben hogyan alakulhat ki daganat?
– Ezt pontosan senki sem tudja. Töredékük akár örökletes lehet, vannak olyan öröklődő génhibák, amelyek hajlamosítanak agyalapimirigy-daganat képződésére. Az agyalapi mirigy daganatainak nagy többsége véletlenszerűen, sporadikusan alakul ki. Bár sok mindent ismerünk ezekről a daganatokról, azt, hogy konkrétan miért alakulnak ki, ma sem tudjuk megmondani.
– Melyek a jellegzetes tünetek?
– Vannak hormontúltermelő és hormont nem termelő hipofízis mirigydaganatok. Ahol hormontermelést okoz, ott jellegzetes hormonális tünetek alakulnak ki, amelyekből könnyen fel tudja ismerni az orvos.
– Fájdalom, fejfájás szerepel-e a tünetek között?
– Az is, de sokkal inkább agyideg tünetek. A növekvő hipofízis daganat a környező idegképleteket nyomhatja, és a látóidegeket megtámadva látóideg-bénulást, kettős látást okozhat, mint első jeleit a betegségnek.
– Milyen módszerrel lehet a daganatot a legpontosabban kimutatni?
– Mágneses rezonancia rétegvizsgálattal (MRI).
– Hogyan lehet műteni?
– Leggyakrabban az orron keresztül. Magyarországon az Amerikai úti idegsebészeten, de egy-két vidéki egyetemi centrumban is. Nincs szükség sok ilyen központra. Romániában Bukarestben (a Bagadasar-Arseni Idegsebészeti Klinikai Kórházban) műtik a legeredményesebben.
– Mennyi a valószínűsége, hogy az operáció után kiújul a daganat?
– Elég nagy. Tízéves távlatban legkevesebb 20-30, de inkább 40-50 százalékban. A kis méretű daganat kevésbé, a nagyobb a maradványból könnyebben újraképződhet.
– A professzor úr említette a gyógyszeres kezelést és a sugárterápiát. Ez utóbbi mennyire hatékony?
– Kényes kérdés, mert a sugárkezelés nemcsak a daganatot, hanem az ép agyszövetet is károsítja, ezért nehéz eldönteni, hogy mikor érdemes alkalmazni. A helyes döntést segíti elő, hogy csoportban dolgozunk, sok szempontot tudunk mérlegelni. A végső döntést – valamennyi vélemény mérlegelését követően – a csoport vezetője hozza meg.