2021. november 30., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-ai kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe. 

A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-ei nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritásuk kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar–szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió.

A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-ai tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára – akit júliusban állítottak Rákosi helyére – rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. A beszéd elhangzása után a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd – a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után – fegyveres szabadságharccá változott. Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került. A Dózsa György úton, a mai Ötvenhatosok terén ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot.

A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték. Október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren a környező épületekből szovjet harckocsik nyitottak tüzet a tüntető tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. 26-án Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Nagykanizsán dördültek el emberéleteket kioltó karhatalmi sortüzek. Október 30-án Budapesten lincselésbe tor-kollott a Köztársaság téri pártszékház ostroma. A szovjet csapatok november 4-ei beavatkozása után a budapesti utcai harcok, továbbá a salgótarjáni és az egri sortűz követelt sok halálos áldozatot.

A Rákosi-diktatúra elhúzódó válsága által kirobbantott forradalom politikai irányítása az MDP reformkommunista szárnyának kezében összpontosult, amelynek központi alakja Nagy Imre volt, aki október 24-én kormányfői megbízást kapott, és akivel november elejéig együtt haladt Kádár János, az MDP – Gerő Ernő helyére 25-én megválasztott – első titkára. A forradalom napjait politikai pezsgés jellemezte: újjáalakultak a korábban megszűnt vagy megszüntetett politikai pártok és szervezetek. Nagy Imre koalícióssá változtatta kormányát, bevonva a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven megújult MDP-vel együttműködésre hajlandó pártokat, a Független Kisgazdapártot, a Parasztpártot és a Szociáldemokrata Pártot.

A politikai paletta sokszínűvé válásához hasonlóan az utcán harcoló fegyveres felkelők és a tüntetők sem voltak egységesek, de a nemzeti függetlenség visszaállítása, a diktatúra lerombolása mindegyikük elsődleges céljai között szerepelt.

A forradalom sorsát a szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, néhány nappal azután, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő.

Az 1956-os események sok áldozatot követeltek. A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti emberveszteség országosan 2652 halott (Budapesten 2045) volt, 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg, az országot mintegy 200 ezren hagyták el. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája halt meg, 51 pedig eltűnt.

A forradalom leverését kegyetlen megtorlás követte: a kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt. Koncepciós per után végezték ki a forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót 1958. június 16-án. Szilágyi Józsefet, Nagy Imre személyi titkárát 1958 áprilisában végezték ki, Losonczy Géza államminiszter még a per tárgyalása előtt hunyt el a börtönben. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra.

Az 1956. októberi eseményeket évtizedekig csak ellenforradalomként lehetett emlegetni. A fordulópont 1989 januárjában következett be, amikor Pozsgay Imre – az MSZMP vezetőségének tekintélyes tagjaként – népfelkelésnek minősítette a történteket. Még ugyanabban az évben, 1989. október 23-án Szűrös Mátyás, az Országgyűlés köztársasági elnöki teendőket ellátó elnöke Budapesten kikiáltotta a Magyar Köztársaságot.

A rendszerváltozás után összeülő első szabad Országgyűlés első ülésnapján, 1990. május 2-án, első törvényében az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét örökítette meg, október 23-át pedig nemzeti ünneppé nyilvánította. 1992 novemberében Borisz Jelcin orosz államfő magyarországi látogatása során az Országgyűlésben mondott beszédében megkövette a magyar nemzetet az 1956-os szovjet beavatkozásért.


’56 üzenete a 21. században is meghatározó

Az 1956-os forradalom és szabadságharc üzenete a 21. században is meghatározó és fontos – jelentette ki a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója szerdán az Országházban.

Szakály Sándor az 1956-ról hatvanöt esztendő után című konferencián szólalt fel. A rendezvényt a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, valamint a Szabadságharcosokért Közalapítvány szervezte. A főigazgató azt mondta, hogy a forradalom a 20. századi magyar történelem egyik leglényegesebb eseménye volt.

Szakály Sándor

Fotó: MTI


Ekkor egy nép nemzetté vált – fogalmazott

Az emberek rájöttek, hogy nem elfogadható az a rendszer, amelyet egy idegen hatalom kényszerített rájuk. Tisztességes, önálló, független Magyarországot akartak – tette hozzá Szakály Sándor. Megjegyezte: a „Ruszkik, haza!” felkiáltással társadalmi állástól függetlenül szinte mindenki egyetértett.

A főigazgató szerint kell lennie nemzeti minimumnak, és ilyen lehet 1956 eszméinek megtartása és továbbadása a fiatalabb generációknak. Az ország jövője az iskolában dől el – mondta.

Az önálló, független Magyarország léte a 21. században is meghatározó, bár nem biztos, hogy fegyverrel kell harcolni érte – hangoztatta Szakály Sándor.

A rendezvény fővédnöke Kövér László volt, mivel azonban az Országgyűlés elnöke szerdán hivatalos külföldi úton volt, beszédét Bellavics István, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatója olvasta fel.

A házelnök szerint 1956 magyarjai azt üzenik a 21. századnak, hogy a nemzeti önazonosság, önrendelkezés és önbecsülés soha nem veszélyforrás, hanem erőforrás, az Európai Unió számára is.

Az ellenséges túlerő „mindhárom nagy szabadságküzdelmünket vérbe fojtotta”, de a magyar szabadságvágy mindhárom esetben legyőzetve is győztesnek bizonyult, mert a legnehezebb korszakokban is erősítette a magyarok hitét, míg az idő megérett a nemzeti célok megvalósítására – írta.

Az 1956-os forradalom nem az elitek, hanem a nép forradalma volt: azon egyszerű, hétköznapi magyar embereké, akikben tudatos vagy ösztönös módon úgy forrt össze a nemzeti szabadság és a társadalmi igazság iránti vágy, mint még soha a 20. századi magyar történelemben – vélekedett Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke szerint 1956 hősei egy olyan rendszerrel szálltak szembe, amely a nemzeti önazonosság megtaposásán, az állami önrendelkezés felszámolásán és az önbecsülést romboló megalázáson alapult. Ez volt a szovjet kommunizmus, amelynek Magyarország nem önszántából vált a részévé.

Az 1956-os forradalom megkerülhetetlen tanulsággal szolgált a korabeli Európának: a kontinens felismerhette a kommunizmus igazi arcát, és már senki sehol nem hivatkozhatott többé az „emberarcú szocializmus” állítólagosan a nép felemelkedését szolgáló céljaira. A szabadságharc napjainkban arra figyelmeztet, hogy saját önazonosságának, önrendelkezésének, önbecsülésének fenn- tartása, védelme nélkül az EU tragikus vesztese lehet az Európán kívüli nagyhatalmi erők és az államok feletti, demokratikus felhatalmazás és ellenőrzés nélkül működő háttérhatalmak gátlástalan érdekér- vényesítésének – közölte a házelnök.

Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke a forradalom vidéki vonatkozásairól beszélt.

Kitért arra, hogy a falvakban 1956 nyarán-őszén káosz uralkodott.

A társadalmi ellenállás utolsó parazsai vidéken hunytak ki, de a vidék nem homogén tömböt alkotott: önálló történetük volt az ipari gócpontoknak és az egyetemi városoknak – közölte Földváryné Kiss Réka.


Kétnapos megemlékezéssorozat

Idén ismét már előző nap elkezdődnek az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepi megemlékezései, október 23-án Orbán Viktor miniszterelnök rendhagyó helyszínen mondja el beszédét – közölte a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kedden Budapesten.

Kovács Zoltán sajtótájékoztatóján elmondta: az ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs kedden elfogadta a központi rendezvények biztosítási tervét. „Emlékezzenek minél többen!” – kérte az államtitkár, kiemelve: idén nemcsak a forradalom 65. évfordulójára, hanem az 50. évfordulón történt atrocitásokra is emlékeznek.

Az államtitkár a programokat ismertetve elmondta: idén ismét kétnapos megemlékezéssorozattal készülnek az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára. A központi rendezvények október 22-én, ma 14 órakor kezdődnek a műegyetemi emlékműnél, ahol a Rákóczi Szövetség képviselői is csatlakoznak a megemlékezéshez, majd együtt vonulnak át a műegyetemi ünnepségre. Onnan 16 órakor indul el a hagyományos fáklyás menet a Bem térre, ahol 17 órakor kezdődik a megemlékezés.

Szombaton, október 23-án a hagyományoknak megfelelően reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kezdődnek a programok a zászlófelvonással. Az Országházban 10 és 16 óra között meg lehet tekinteni a Szent Koronát.

Délután fél 4-kor rendhagyó helyszínen, az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán felállítandó színpadnál folytatódik a megemlékezés, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet.

Kovács Zoltán kiemelte, nem véletlen a helyszínválasztás, hiszen ott 15 évvel ezelőtt, az 50. évfordulón „a békés emlékezőket és ünneplőket brutális rendőrrohammal verték szét”. Erre is reflektál az állami rendezvény – hangsúlyozta az államtitkár, aki 2006. október 23-át a „modern kori magyar történelem legszégyenteljesebb” napjának nevezte.

Kitért arra is, hogy ehhez az ünnepséghez csatlakozik a 14 órakor a Műegyetemtől induló békemenet is, de az – emelte ki – nem az állami rendezvények része. Ezzel együtt biztosítják az ünnepi rendezvények, így a békemenet békés, biztonságos, zavartalan lebonyolítását is – tette hozzá.

A Terror Háza Múzeumnál, az Új köztemető gyászparkjában, a 300-as parcellánál és a Kossuth téren is lesznek elemei a központi rendezvényeknek. Fényfestés is lesz október 22-én és 23-án este több helyszínen, köztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Terror Háza Múzeum falain, valamint a Nagy Imre-szobornál – ismertette a részleteket az államtitkár.

Kovács Zoltán kérdésre válaszolva elmondta: az általa vezetett operatív törzs információi szerint mintegy 400-450 állami, önkormányzati, valamint a gyülekezési törvény hatálya alá eső egyéb rendezvény lesz. Azzal kapcsolatban, hogy az ellenzéki pártok is hirdettek meg rendezvényt október 23-ára, az operatív törzs vezetője azt mondta: nincs olyan információjuk, amely szerint bármilyen párhuzamosan tartott rendezvény megzavarná a központi programokat.

Az ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs és a benne részt vevő szervezetek továbbra is azért dolgoznak, hogy mindenki méltóságteljesen, a lehető legnagyobb biztonságban ünnepelhessen. „Ami 2006. október 23-án előfordult, az még egyszer nem fordulhat elő” – szögezte le az államtitkár.


Sepsiszentgyörgyön mutatják be az MTI 56 kép 56-ról című dokumentumfotó-válogatását

Erdélyben először Sepsiszentgyörgyön mutatják be a Magyar Távirati Iroda (MTI) 56 kép 56-ról című dokumentumfotó-válogatását az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emblematikus képanyagából – közölte kedden a Liszt Intézet sepsiszentgyörgyi központja.

A fotók a Bajcsy-Zsilinszky úttól a Corvin közön át, a Parlament és a Kilián György laktanya érintésével az Úri utcai érseki palota után egészen a parlamentig, a Bem-szobortól a Sztálin-szobor maradványáig kalauzolják a tisztelgő utókort a budapesti forradalmi események alakulása közepette. A tárlaton megtekinthető képek Tóth László, Samai Antónia, Erich Lessing, Mező Sándor, Fényes Tamás, Munk Tamás, Bojár Sándor, Horling Róbert, Jármai Béla, Müller Lajos, Hollós Tibor, Petrovits László, Bartal Ferenc, Fehérvári Ferenc, Elek Emil, Farkas Tamás és ismeretlen fotósok munkái. A válogatást a többezres archívumból Szebeni-Szabó Róbert fotográfus, az MTI hajdani munkatársa állította össze. A kiállítás szombaton nyílik meg a sepsiszentgyörgyi evangélikus-lutheránus templomban.


18 ezer diák honismereti kirándulásokon emlékezik a hősökre

Októberben 348 Kárpát-medencei középiskola 18 ezernél több diákja emlékezik az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire rendhagyó történelemórák keretében tartott honismereti kirándulásokon – közölte a Rákóczi Szövetség.

Közleményükben azt írták, az október 23-i nemzeti ünnephez kapcsolódóan szeptember 15-én hirdettek diákutaztatási pályázatot magyarországi és külhoni középiskolai osztályközösségeknek. A jelentkezés feltétele az volt, hogy az osztályok rendhagyó történelemóra alkalmával olyan emlékhelyet keressenek fel, amely szorosan kapcsolódik a 20. századi magyar történelemhez, kiemelten az 1956-os forradalomhoz és szabadságharchoz.

Az iskolák a szervezet honlapján szeptember 30-ig nyújthatták be pályázatukat a 300 ezer forint keretösszegű utazási támogatásért.

A pályázaton 271 magyarországi és 77 külhoni középiskola nyert utazási támogatást – olvasható a Rákóczi Szövetség közleményében. (MTI)