Autonómiatervezetek és regionalizmus a politikai képviseletek asztalán
2014-10-26 15:10:50
- Mózes Edith
A marosvásárhelyi autonómiakonferencia a tavalyi sepsiszentgyörgyi konferenciának a folytatása, olyan alkalom, amikor a szakértők és a politikusok találkozhatnak, véleményt cserélhetnek.
A marosvásárhelyi autonómiakonferencia a tavalyi sepsiszentgyörgyi konferenciának a folytatása, olyan alkalom, amikor a szakértők és a politikusok találkozhatnak, véleményt cserélhetnek. Ugyanakkor az erdélyi magyar közösségre nézve is fontos, hogy időről időre számba vegye, a külföldi példák mennyiben hasznosíthatók itthon. Míg a szentgyörgyi konferencia elsősorban a román–magyar párbeszédre összpontosított, a mostani főleg a külföldi jó példákat próbálta újra bemutatni, azok alapján véleményt cserélni hazai, illetve külföldi szakértőkkel – nyilatkozta lapunknak Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács által október 25-én, Marosvásárhelyen szervezett autonómiakonferencián.
Sándor Krisztina szerint bármennyit is beszélünk általában véve az autonómiáról, fontos, hogy ne távolodjunk el ennek a kérdésnek a szakmai részétől. – Szerencsésnek tartom, ha a politikusok időről időre szakemberekkel találkoznak, mert szélesíteni kell a párbeszédet. A konferenciát eleve magyar, román és angol nyelven szerveztük, pontosan azért, hogy lehetőséget biztosítsunk arra, hogy bárki, románként is, bekapcsolódhasson vagy meghallgathassa az előadásokat, mert a Szentgyörgyön elkezdett magyar–román párbeszédet folytatni kell. Ezzel a területtel elég gyengén álltunk az elmúlt időben, de úgy látom, van rá fogadókészség, bár most, kampányidőszakban jóval nehezebb volt román előadókat beszervezni. Ezért, egy kicsit módosítva az eredeti elképzelést, inkább a külföldi jelenlétre figyeltünk oda, de folytatjuk a román–magyar párbeszédet is.
A szombati konferenciát, amelyen részt vett és előadást tartott Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár – A dél-tiroli modell és az erdélyi autonómiatervezetek; Bodó Barna politikus, egyetemi tanár – Politikusok az autonómiáról; Rolf Granlund, EFA vezetőségi tag, Aland’s Framtid Párt – Aland szigetek – közel egy évszázados önkormányzatiság; Szokoly Elek politikai elemző – Autonómiáról a román-magyar viszonyrendszerben; Andrea Carteny, a római La Sapienza egyetem tanára – Autonómia Erdélynek és Székelyföldnek; Fodor Imre, Marosvásárhely volt polgármestere – A román-magyar belső viszony alakulása federális illetve regionális törekvéseink hatására; Smaranda Enache, a PEL társelnöke – Etnikai vagy területi autonómia – az el nem kezdett párbeszéd; Adrian Selmeczi, ActiveWatch – A romániai magyarság mint diszkriminált kisebbség?; Szilágyi Ferenc egyetemi tanár – Integrációs folyamatok és hatásuk a romániai regionalizmusra; Davyth Hicks, ELEN-főtitkár – Autonómia: a legjobb gyakorlat a nyelvi jogok biztosítására – Cseh Gábor, az EMNT Maros megyei elnöke nyitotta meg.
A Népújság azt kérdezte a meghívottaktól, mi a jelentősége a konferenciának, miért éppen Marosvásárhelyen, és miért a választási kampányban tartják?
Izsák Balázs, az SZNT elnöke: – Nagyon szeretném, ha ez a konferencia is hozzásegítene ahhoz, hogy megértessük mindenkivel: igaz ugyan, hogy az autonómiának van pozitív gazdasági hozadéka is, de az autonómia elsősorban egy nemzeti közösség identitásának a védelmét szolgálja. Azért akarunk autonómiát Székelyföldnek, hogy Székelyföld megmaradjon a jövőben is székelynek, megmaradjon magyarnak. Hogy ne változzon meg a regionális identitása, ne változzon meg az arculata, de fejlődjön, legyen egy erőteljes gazdasági fejlődés, és mindeközben változatlanul székely maradjon.
Bakk Miklós politológus: – Azt követően, hogy megjelent az RMDSZ-nek is a Székelyföld-tervezete, és nyilvános vita tárgyává vált, új helyzet állt elő: most már mindegyik magyar politikai formációnak van egy koncepciója Székelyföld autonómiájáról. Az ezzel kapcsolatos vitákban nagyon gyakran megjelenik az, hogy a modellt tulajdonképpen Dél-Tirol szolgáltatta számunkra. Ezért az előadásomban összehasonlítom ezeket a tervezeteket a tulajdonképpeni dél-tiroli modellel: annak a modelljei miképpen vannak jelen ezekben a tervezetekben.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke: – A konferencia szervezője az SZNT és az EMNT, minket meghívtak a rendezvényre. A Néppárt mondanivalójának a lényege az, hogy az autonómia a megoldás, azért is jött létre a párt, hogy az autonómiamozgalmat a maga politikai eszközeivel segítse és gördítse előre. Az nem árt a konferenciának, hogy választási kampány van, sőt, jobban odafigyelnek rá, nemcsak egy szigorú szakmai rendezvény marad, hanem közérdeklődésre tarthat számot.
Bodó Barna politológus: – Az autonómia a mostani kampánynak egyik vezértémája lett, kérdés, használ-e az autonómia ügyének, mert nagyon sok román politikus azért legyint erre a kérdésre, mert azt mondja, kampánytéma, és igazából szavazatszerzésről szól. Én fordítva látom: nem kampánykérdésként kell kezelni, hanem olyanként, amely a hosszú távú célok legfontosabbika. A politikusok autonómiáról szóló beszédmódja árulkodó. A román politikusok beszédéből kiderül, hogy a fogalmat félreértelmezik. Kérdés, hogy tudatosan teszik-e, mert akkor manipuláció, vagy nem értik, akkor viszont az a kérdés, mit keresnek a politikában?
Smaranda Enache, a PEL társelnöke: – Elsősorban azért vagyok itt, mert a Pro Európa Liga sok éven keresztül foglalkozott ezzel a kérdéssel. ’95 óta az Altera folyóiratban nagyon sok tanulmányt adtuk ki a különböző európai autonómiamodellekről, és a Provincia csoportnak is tagjai voltunk. Fontos ez a konferencia, mert egy olyan pillanatban vagyunk, amikor az elnökválasztás után, reméljük, a román alkotmányt módosítják, és a módosításba végre be fog kerülni a decentralizáció, és ezen belül egy külön státus a Székelyföldnek.
Szilágyi Zsolt, az EMNP államelnökjelöltje: – Az erdélyi magyarok régóta készülnek az autonómiára. Egy olyan társadalmi átalakulás, mint az autonómiára való átállás, nemcsak politikai akaratot, de szakmai hozzáértést is igényel. Nemcsak a magyarok, de az erdélyi románok, szászok is azt szeretnék, ha jobban élhetnének és saját régiójuk sorsát irányíthatnák. Éppen ezért egy szakmai konferencia, amely a politikai akarat mellé felsorakoztatja a tudományosság igényével megalapozott jövőképet, mindenképpen üdvözlendő. Ez már a második ilyen konferencia. Jó dolog, hogy a nyugati résztvevőkkel együtt arról tanácskozunk, hogy Székelyföld területi autonómiája vagy a román föderális államszerkezet milyen nyugati minták példáit használhatja fel, milyen orientációs pontok vannak, amelyek hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy egy sajátos erdélyi vagy egy sajátos székely autonómiát, önkormányzást kialakítsunk.
***
A rendezvény szünetében az EMNT csatlakozott az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózathoz, a végén pedig kerekasztal-beszélgetésre került sor Autonómia és regionalizmus címmel.
