Autonómiaküzdelmüket demokráciáért való harcként kell megjeleníteniük a székelyeknek

– jelentette ki szombaton délután Andreas Gross svájci képviselő, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének alelnöke, az 1334/2003-as, a területi autonómiát konfliktusmegelőző eszközként javasló ET-határozat jelentéstevője, a Székely Nemzeti Tanács küldöttgyűlésének díszvendége.

Fotó: Mózes Edith

– jelentette ki szombaton délután Andreas Gross svájci képviselő, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének alelnöke, az 1334/2003-as, a területi autonómiát konfliktusmegelőző eszközként javasló ET-határozat jelentéstevője, a Székely Nemzeti Tanács küldöttgyűlésének díszvendége.

Az Ifjúsági Házban sorra került tanácskozáson részt vett és felszólalt Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt volt államfőjelöltje.

Üdvözlőbeszédében Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke egyebek mellett kijelentette: az SZNT a szabad székelyek szövetsége, nem pártlogikát követ, nem áll semmiféle hatalom szolgálatában és mára már megkerülhetetlen.

Andreas Gross szerint ahhoz, hogy sikeresebben tudjanak küzdeni az autonómiáért, a székelyeknek demokráciáért való harcként kell megjeleníteniük azt, mert a demokráciával való érvelés az Európai Uniót is érzékennyé teheti az autonómia iránt.

Az ülésen a testület határozatot fogadott el Székelyföld autonómia-statútumára vonatkozóan, amelyben közös fellépésre hívja „a romániai magyarság parlamenti képviselőit”, és azzal a kéréssel fordul hozzájuk, hogy „2015 február végéig tegyék meg azokat a módosító indítványokat, amelyek számukra elfogadhatóvá tennék Székelyföld autonómiastatútumát”.

Az SZNT elvi nyilatkozatban hívta fel a figyelmet a Gross-jelentés és az azon alapuló ET-határozat fontosságára. Kijelentette: érdekelt abban, hogy az 1334/2003-as határozat kellő figyelmet és elismerést kapjon Romániában, érvényesüljenek a benne lefektetett elvek és célok, de érdekelt abban is, hogy „más európai közösségekkel együtt egy minden ET-tagállamra kötelező érvényű autonómiaegyezmény jöjjön létre”.

Párbeszéd Székelyföldért címmel kezdeményezte, hogy 2015 januárjában üljön össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, illetve hogy a fórum keretében az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az SZNT képviselői dolgozzanak ki közösen egy olyan elváráscsomagot, amelyet aztán valamennyi erdélyi magyar politikai szervezet egységesen képviselhet.

A küldöttgyűlés – Az Európa Tanács vállaljon szerepet a romániai demokrácia elmélyítésében címmel – nyílt levelet fogadott el, melyben arra kéri Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát – lévén, hogy 44 székelyföldi önkormányzat már elfogadott autonómiapárti határozatot –, hogy az ET kövesse figyelemmel a romániai közigazgatási átalakítás folyamatát, és emlékeztesse Romániát vállalt kötelezettségei tiszteletben tartására.

Az SZNT egy felhívást is elfogadott, amelyben „felkéri mindazon községek és városok lakóit, amelyeknek a határozatait a kormánymegbízottak megtámadták, hogy közös nyilatkozatban foglaljanak állást községük, illetve városuk védelmében”, és az aláírt íveket juttassák el a kormányhoz és a parlamenthez, valamint mindazokhoz az európai fórumokhoz, ahová a határozatok is eljutottak.