Jókora port kavart az új Maros-híd terve, azonban annak alapján ahogyan a kérdésről nyilvánosan „vitáztak”, inkább arra lehet következtetni, hogy a forgalomrendezés szempontjából nem tervezés, hanem ötletelés zajlik a vásárhelyi adófizető pénzén.
Jókora port kavart az új Maros-híd terve, azonban annak alapján ahogyan a kérdésről nyilvánosan „vitáztak”, inkább arra lehet következtetni, hogy a forgalomrendezés szempontjából nem tervezés, hanem ötletelés zajlik a vásárhelyi adófizető pénzén.
Ha elfogadjuk kiindulópontnak, hogy szükség van még egy hídra a Maros felett, akkor az okos hatóságnak azt is kéne mérlegelnie, hogy ezt hova lenne a legcélszerűbb építeni. Úgy tűnik, ilyen mérlegelés nem volt, vagy ha igen, akkor csak a Maros jobb partjáról a városba tartók szempontját nézték, de azokra, akik a régeni irányból a főúton beérkezve mihamarabb szabadulnának a December 22. utca zsúfoltságából, már nem sokat gondoltak. És a csendességével vonzó Maros-parti lakótelepen élők nyugalma sem számított fő szempontnak, leginkább ez derült ki a nyilvános meghallgatáson. Pedig mindkét szempontból a tiltakozók javaslata tűnik jobbnak. Vitáról idézőjel nélkül akkor lett volna szó, ha az új hídra kidolgoznak több lehetséges tervváltozatot, aztán az érintettek bevonásával kiválasztják a megoldások legjobbikát.
A közúti forgalmat javító megoldásokra igencsak szükség van mifelénk, hiszen az újabban kiépült városrészeket leszámítva gyakorlatilag ugyanazt az úthálózatot használjuk, ami még a városépítő polgármester korából maradt ránk. Ez a hálózat egyre inkább képtelen megbirkózni a mai kor járműtömegével, forgalmi dugók szempontjából nézve vetekszünk a sokféle más megközelítésből irigységünkre méltó nagyvárosokkal. Pláne, hogy a várost ki sem lehet kerülni. Ezért is inkább a környező településekkel közösen kellene forgalmi megoldásokon gondolkodni, ahelyett hogy egy adott tervvel elégedetlen lakók fellépése mögé rögtön politikai hátszelet próbálna valaki befújni.
És ha a városon áthaladni kénytelen, de azt amúgy szívesen elkerülő átmenő forgalom kérdését valaha sikerül rendezni – bár ahogy a dolgok nálunk mennek, erre ebben az évtizedben aligha van esély – akkor azon is el lehet gondolkodni, hogy a tömegközlekedés javításával is lehetne csökkenteni a városi közlekedés zsúfoltságán. Kevesebbet kellene ötletelni, meg azt ecsetelni hogy a felmerült, de meg nem valósult tervek kinek a hibájából maradtak csak papíron, és többet dolgozni hatékonyan.
