Átgondolt, mindenkihez szóló RMDSZ-kampány

Hegedüs Csilla: Mi a kölcsönös tiszteletben hiszünk

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa augusztusi marosvásárhelyi ülésén jelentették be, hogy a szervezet saját jelöltet állít a novemberi államelnök-választásra. Az RMDSZ államelnökjelöltje Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki a „Respekt” szlogennel indította államfőválasztási kampányát.

A kampány hivatalosan október 12-én indult. Erről, valamint a mozgósítási kérdésekről beszélgettünk Hegedüs Csilla alelnökkel, a szövetség szóvivőjével. 

A változás velünk kezdődik el 

– Hivatalosan is beindult az elnökválasztási hadjárat. Milyen kampányt folytat az RMDSZ? Melyek azok a témák, üzenetek, amelyeket feltétlenül el kell juttatni a magyar közösséghez? És mi az RMDSZ legfontosabb üzenete a románoknak?

– Kelemen Hunor kampánya egyaránt szól magyarokhoz és románokhoz is, ezért az üzenetünk a Respekt, amelyet ért a magyar is, a román is, és amely a tiszteletről szól, arról, hogy az államnak tisztelnie kell minden polgárát, hogy a románoknak tisztelniük kell a magyarokat, és nem veszélyforrásként tekinteni rájuk, a magyaroknak pedig tisztelniük kell a románokat. Mi a kölcsönös tiszteletben hiszünk, és ezt mondjuk el mindenkinek. Persze, a magyar kisebbség jelöltjeként Kelemen Hunor kiemelt figyelmet fordít a közösségünk igényeire, arra, hogy érdekeink érvényesüljenek. 

A tisztelet azonban nemcsak a két közösség viszonyára, hanem az állam és polgár közötti kapcsolatra is vonatkozik. Azt érezzük, tapasztaljuk nap mint nap, hogy a román állam nem tiszteli a polgárait. Hadd mondjak egy példát: ha tisztelne, akkor Teodorovici miniszter a minap nem mondta volna, hogy aki nem fizeti ki az adóját, az adósok börtönébe kerül. Félreértés ne essék: az ország polgárairól volt szó. De érezzük a tisztelet hiányát akkor is, amikor a pénzügyeinket intézzük, és óriási sorokat kell kiállnunk, hogy aztán a közalkalmazott félvállról kezelje az ügyeinket; amikor a kórházakban nem kezelnek emberként bennünket, vagy amikor 30 év elteltével még mindig csak papíron léteznek autópályák. 

Ezért gondolom, hogy az RMDSZ kampánya átgondolt, mindenkinek szól, hiszen olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek az egész országot érintik. A tisztelet mellett két másik nagyon fontos kérdéskört emelnék ki: az oktatást és a környezetvédelmet. 

Ma az iskola mindent meg akar tanítani a gyerekeknek, de arra, ami igazán fontos, nem figyel: a személyiség fejlesztésére, a tehetséggondozásra, a kreativitás támogatására már nem marad idő, pénz, türelem. Ezért mondjuk, hogy legyen kevesebb tanóra, kevesebb tananyag, több testnevelésóra, fektessenek nagyobb hangsúlyt a gyakorlati tudásra, az idegen nyelvek elsajátítására, csökkentsék a bürokráciát és vezessék be a kétszintű érettségit. Több autonómiát akarunk iskoláinknak, és azt, hogy a pedagógusok azzal foglalkozzanak, ami az érdekünk: gyermekeink fejlesztésével, ne papírhegyeket kelljen kitölteniük nap mint nap. Ezek a radikális változások talán képesek lesznek arra, hogy a romániai oktatást végre a 21. századba helyezzék.

Romániában naponta 6000 tonna élelmiszert dobunk el. Ez önmagában is hatalmas pazarlás. De főleg olyan körülmények között, amikor 11-ből egy vidéken élő gyerek éhesen fekszik le minden este. Én még megéltem, amikor nem volt ilyen bőség a boltokban, jóformán semmit sem lehetett vásárolni, sem étel, sem ruha nem volt kapható. Ma azonban a bőség pazarlásra késztet bennünket, többet vásárolunk, mint a reális szükségletünk. Ezért rendkívül fontos, hogy a környezettudatosságra való nevelést már gyerekkorban elkezdjük, hogy gyermekeinknek természetes legyen, amit mi ma tanulunk: az észszerű vásárlás, a műanyag visszautasítása, a szelektív hulladékgyűjtés. Nem mondhatjuk folyton, hogy  nem tudunk változtatni, hogy nem rajtunk múlik a klímaváltozás, mert igenis a változás velünk kezdődik el. Kelemen Hunor elektromos rollerrel érkezett a választási irodához benyújtani a jelölését. Ez egy kis lépés, de minden felelős politikusnak, közösségi vezetőnek – legyen az államelnök, parlamenti képviselő vagy polgármester – példát kell mutatnia környezettudatosságból, környezet- védelemből.

A november 10-én Kelemen Hunorra leadott szavazat nem vész el

– Hogyan érzékeli, milyen a magyar emberek viszonyulása a kampányhoz, az RMDSZ-hez és magához a jelölthöz? Sokan támogatják Kelemen Hunort, többen fenntartásokkal fogadják, mások meg egyenesen azt állítják, hogy a kampányra költött pénzt hasznosabb dolgokra is lehetett volna fordítani.

– A magyar emberek látják, hogy egyetlenegy román jelölt sem beszél közösségünk gondjairól, problémáiról, és főleg nem azok megoldásáról. Nemrég az USR jelöltje kifejtette Marosvásárhelyen, hogy „át kell lépni az etnikai problémán”. Magyarul: legyünk csak jó román (állam)polgárok, a román nemzet tagjai, szavazzunk rá, s aztán majd úgy viselkedik, ahogy eddig: elszabotálja minden, közösségünk jogait kibővítő kezdeményezését az RMDSZ-nek.

Az erdélyi magyar közösség elvárja, hogy legyen magyar államelnökjelölt, legyen, aki hallassa közösségünk hangját, legyen, aki vitába szálljon az érdekünkben a többi jelölttel, és legyen, aki elmondja: tisztességes állampolgárai vagyunk ennek az országnak, nem nemzetbiztonsági kockázat. Ezért a november 10-én Kelemen Hunorra leadott szavazat nem vész el: megmutatja közösségünk erejét. Ez a tét.

 Kelemen Hunor a legismertebb erdélyi magyar politikus, a románok is tisztelik, még akkor is, ha nem szavaznának rá. Abban egyet-értenek, hogy van elképzelése az ország jövőjéről, alkalmas az ország vezetésére. Nem véletlen, hogy a többi jelölt nem mer vitázni, egyedül Theodor Paleologu vállalta a megmérettetést. Dan Barna például aznap, amikor a Rise projecten megjelent a cikk, amelyben azt írták, hogy a cége elherdálta az EU-s alapokat, és a testvérének is juttatott a pénzből, nem mert kiállni vitázni. Kelemen Hunornak van szava, befolyása a romániai politikában, és biztos vagyok benne, hogy azoknak is képviselné az érdekeit, akik most  nem rá szavaznak. Jobb elnök lenne, mint a szekusbesúgó Petrov vagy a távolról szemlélődő Iohannis.

– Milyen a mozgósítás országos szinten, mi a helyzet megyékben a területi szervezetekben?

– Dolgozunk. Mindenki dolgozik, hiszen mindenkinek érdeke, és mindenki nagyon örülne annak, ha egy szász  után végre egy magyar államelnök kerülne a Cotroceni-palotába. Találkozókat, megbeszéléseket szervezünk, Kelemen Hunor Erdély-szerte válaszol az emberek kérdéseire a Szájkaratékon, találkozott nyugdíjasokkal, vállalkozókkal, pedagógusokkal és rengeteg fiatallal is. Emellett naponta tévévitákon vesz részt, így juttatva el az üzenetünket a választókhoz.

Senkinek sem prioritás a magyar közösség 

– Az EP-kampányban ön úgy fogalmazott: az erdélyi magyarság érdeke, hogy képviselete legyen az Európai Parlamentben, hiszen a mi ügyeinket senki más nem fogja képviselni. Ez érvényes az államelnökjelölt esetében is? Olyan értelemben, hogy legyen, aki a kampányban a román közösséget is megszólítsa, elmondja, hogy a magyarok nem ellenségei a románságnak, és amit kérnek, az jó lenne a románoknak is?

– Természetesen. Ilyenkor, kampányban mindig jobban odafigyelnek arra, amit az államelnökjelöltek mondanak, ezért is fontos számunkra, hogy minél többször hangoztassuk a respektet, a kölcsönös tiszteletet. Ugyanakkor látjuk, hogy ilyenkor mindig lépünk egyet a tárgyalások szintjén, így tudjuk lebontani az előítéleteket, amit a két közösség egymás iránt táplál. 

Ha megnézzük a többi jelöltet, azt látjuk, hogy senkinek sem prioritás a magyar közösség, a mi problémáinkat senki sem foglalta a programjába. A mi céljainkról, elvárásainkról egyetlen román politikus sem beszél. Ez a mi feladatunk és kötelességünk a magyar közösség iránt. Ezenfelül üzenetünk a román közösségnek is szól, hiszen az államelnöki kampányba foglaltak, az oktatás, a fenntartható fejlődés, az infrastruktúra, az erdőirtás és erdősítés, a megújuló energiák ügye mind olyan kérdések, amelyek egész Romániát érintik. Fontos, hogy az emberek lássák, a jelöltünk olyan politikus, akinek van elképzelése arról, hogy Románia hogyan lehetne egy jobb, zöldebb, innovatívabb ország.