Aranyóra vagy Arany-óra?

„Gyerekek, mi jut eszetekbe arról, hogy Arany-óra?” – ezzel a kérdéssel indította Varró Sándor nagyszebeni református lelkipásztor az Arany János-szavalótáborban a költőről tartott előadását. És ámbár a kérdő mondat beugratós volt, a gyerekek nem dőltek be a kérdés huncutságának: az Arany-óra nem egy arany alkatrészekből gyártott időmutató műszert, hanem a Toldi írójáról szóló előadást jelölte.

A nagyszebeni Arany János-szavalótábor, mely Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából volt megszervezve október első hétvégéjén, a templom és iskola áldásos kölcsönhatásának a légkörében zajlott. Pénteken, az Octavian Goga Főgimnázium alsó tagozatán, az Aranykor – Szent László legendája című dokumentumfilmet tekintettük meg Marosán Csaba előadóművész bemutatásában. Arany János műveinek nyelvi szépségéről, eredeti nyelvfordulatairól, kifejezőkészségéről, szókincsének gazdagságáról szólt Varró Sándor lelkipásztor előadása.

Szombaton a református gyülekezeti teremben mintegy harmincan gyűltek össze az Arany-napra. A meghívottak között voltak Nagyszeben és környéke településeinek (Vízakna, Szentágota, Bürkös, Mihályfalva, Bólya, Oltszakadát) magyar diákjai. Az összejövetel kiállítás megtekintésével kezdődött, melynek kettős tematikája volt: egyrészt Arany János életének főbb mozzanatait jelenítette meg (családját, nagyszalontai szülői házát, iskoláját, templomát, ahol keresztelték, nagykőrösi családi házát és dolgozószobáját), másrészt a leghíresebb művének, a Toldi-trilógiának különböző jeleneteit tekinthettük meg.

Varró Margit tanítónő Arany János életéről és munkásságáról szóló előadását az elemisták és középiskolások szavalata követte. Így került közelebb lelkünkhöz A tudós macskája, A világ, Fiamnak vagy a Családi kör verseinek néhol bohókás, néhol szomorkás hangulata.

Ezt követően az óvodások és iskolások élénk érdeklődéssel nézték meg a Toldi diafilmet. Ezek után már könnyedén felismerték a Toldi-kiállítás különböző grafikáit vagy ceruzarajzait, midőn a tárlat második felének a magyarázatára került sor.

A kínálat-szünet csupán előkészítése volt a játékos vetélkedőknek. Az óvodások a malomkövet megemelő Toldit kellett kiszínezzék, az elemisták pedig a költő arcképének puzzle-darabjait kellett összeillesszék. Azonban a fejtörő itt nem ért véget, mert a Toldi egyik összezavart szórendű versszakának kellett megtalálják a helyes rímeit. A Réti farkasok, a Toldi utódai és a Csapatszellem csoportok diákjai mindent megtettek azért, hogy a lehető legjobban és leggyorsabban teljesítsenek. S ez sikerült is nekik. Természetesen az izguló szülői szurkolótábor sem maradt el.

A verstábor kiértékelésekor a diákok jelenléti oklevelet kaptak, a leggyönyörűbben szavalók pedig dicsérő okleveleket. Az Arany János-művek mellett írószer- és édességajándékban is részesültek a résztvevők. Ezt a rendezvény támogatói tették lehetővé, a főtámogató Communitas Alapítvány és Nagyszeben református egyházközsége.

Vasárnap a díjazott diákok a nagyszebeni református templomban mondták el Arany-verseiket, immár a nagyszebeni magyar közösség előtt. Ugyanitt megtekinthetővé vált az Arany János élete és munkássága című tárlat a református templom galériájában. 

Mindannyian örültünk annak, hogy az Arany-óra Arany-nappá, majd Arany-táborrá nőtte ki magát, és reménységünk szerint Arany-évvé sok-sok, Arany János műveit olvasó diák és irodalomkedvelő számára. 

Varró Margit tanítónő