Aprópénzre váltják az önkormányzatokat?

Sagyebó aggasztónak nevezte azt a helyzetet, főleg a bérezési törvény kapcsán, amely – mint mondta – nagymértékben érinti az önkormányzatokat, holott hosszú távon,  de legalább középtávon kell gondolkozni, stratégiát kell erre építeni. Véleménye szerint felemás helyzetek és megoldások vannak a törvényben,  a helyhatóságokkal nem igazán foglalkoztak. Sok településen megvalósíthatatlan egy komolyabb béremelés. 

„A helyi költségvetésből kell a béralapot biztosítani, ami nem kivitelezhető, csődbe jutnak az önkormányzatok vagy embereket kell elbocsátani, mert nincs meg a béralap. Mi magunk is úgy vagyunk, hogy tudtuk, jön az új bérezési törvény, már decemberben megjelent egy változata, és az alapján állítottuk össze a költségvetést. Figyelembe vettük az elkövetkező béremeléseket, a vakációs üdülési, étkezési jegyek értékét is bevettük a  költségvetésbe, illetve a karbantartási munkálatokhoz szükséges keretet, meg a működési költségeket. Ezek után 200 ezer lejünk maradt beruházásokra, ami egy ekkora község esetében aprópénz. Nagy veszélyt rejt ez a bérezési törvény,  és komoly  problémát fog okozni az önkormányzatoknak”.

Szerinte csúfságból nevezik egységes bérezésnek a jelenlegi formában. Az nem normális, hogy a közszférában mindenkinek emelnek, és a helyi közigazgatásban nem. Ezért nem vonzó a helyi közigazgatásban dolgozni. „Az is előfordult, hogy egy alkalmazott – egyetemet végzett jó szakember – egy-két évre fizetés nélküli szabadságot vett ki, és elment Svájcba dolgozni. És még a jobbik eset, ha meghatározott időre megy el valaki, de olyan is van, aki egyszerűen beadja a felmondását és elmegy” – vonta le a következtetést.