Borítékolható volt, hogy újra a betegeken csattan az ostor, amellyel a romániai családorvosokat szeretnék rábírni arra, hogy beleegyezzenek jogaik fokozatos megnyirbálásába.
Borítékolható volt, hogy újra a betegeken csattan az ostor, amellyel a romániai családorvosokat szeretnék rábírni arra, hogy beleegyezzenek jogaik fokozatos megnyirbálásába. A cirkusz az elmúlt hét végén sem maradt el. Bár idejében jelezték, hogy nem értenek egyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által javasolt és kormányhatározatba foglalt új keretszerződés feltételeivel, a kifogások, tiltakozások süket fülekre találtak. Így előre látható volt, hogy a családorvosok visszautasítják a munkájuk alapját képező keretszerződés aláírását. Mivel a pénztár értesítését, hogy július 1-ig meghosszabbítják a keretszerződés érvényességét, csak március 31-én délután küldték ki a családorvosoknak, április elsején országos szinten voltak olyan rendelők, ahol nem vagy csak fizetség ellenében szolgálták ki a betegeket, jogos felháborodást keltve azokban, akiknek gyógyszerre, sürgős orvosi ellátásra lett volna szükségük.
Aki rendszeresen követte a romániai egészségügy rendszerváltás utáni átalakítását, a kifogásokat illetően a háziorvosoknak ad igazat. Az egészségbiztosítási rendszert az ő munkájukra alapozták, rájuk bízták a páciensek beléptetését a rendszerbe. A változás évei mégsem a támogatásukról szóltak. Az emberpróbáló nehézségek közepette a háziorvosok a rendszer kísérleti alanyaivá váltak, hiszen minden újdonság bevezetését rajtuk próbálták ki. És velük együtt a betegek is, akiket a változások többsége kedvezőtlenül érintett. Emlékezzünk csak vissza a megszabott napi betegszám miatti előjegyzés okozta kellemetlenségekre vagy a kártyás rendszer bevezetésére. Ez utóbbival az állítólagos csalásokat akarják kiszűrni, de a rosszul működő rendszerben az orvosok és a betegek is kellemetlen helyzetbe kerültek a gyakori hibák, leállások miatt. A háziorvosok szempontjából a kellemetlenségeket csak tetézik a kilátásba helyezett változások: a minimális betegszám eltörlése, ami lehetővé teszi, hogy bárki családorvosi rendelőt nyisson. Erre elsősorban a magán járóbeteg-rendelőláncolatok pályáznak, hogy felpörgessék szakrendelőik forgalmát. Ami egyesek szerint lehetőséget nyújt ugyan a fiataloknak, hogy elinduljanak a pályán, lehet, hogy fokozza a versenyhelyzetet is, de ugyanakkor a keserves kínlódással kialakított jelenlegi családorvosi rendelők egy részének a csődbe jutásához vezet, és az alapellátás költségeit jelentősen megnöveli. A kormányhatározatban szerepel azoknak a többszereplős bizottságoknak az eltörlése is, amelyekben a családorvosok képviselői is részt vettek, és egyedül a biztosítópénztárakra bízná annak eldöntését, hogy hol ki nyithasson praxist. Az érintettek sérelmezik, hogy az egészségügyben nőttek ugyan a bérek, de miközben a családorvosok az idéntől magasabb adót kell fizessenek a rendelőkre, az alapellátásra szánt összeget érdemben nem emelték. Sőt, hogy jobb belátásra bírják az orvosokat, a szerződéskötést megelőzően egyre-másra kapták évekre visszamenőleg a büntetéseket amiatt, hogy pácienseik, akiknek 700 lej alatti nyugdíjjal 90 százalékban ártámogatott gyógyszert írtak fel, bankbetéttel, esetleg földterülettel rendelkeztek, amit nem vallottak be. A családorvosoknak kell kifizetniük a szolgáltatások árát, amit a kártyás rendszer leállásakor elvégeztek, és 72 órán belül nem tudtak bevezetni a rendszerbe.
Csütörtökön – az államelnök beavatkozása nyomán – június 31-ig haladékot kaptak. A kérdés az, hogy győzni fog-e az érdekösszefonódás, a nyereségvágy, ami a szálakat mozgatja, és sikerül-e annyira megfélemlíteni a családorvosokat, hogy aláírjanak. Egy biztos: ez a történet már régen nem a páciensek érdekeiről szól.
