Április 24-én tárt kapuk a görgényszentimrei Rákóczi–Bornemisza-kastélyban

A Maros Megyei Múzeum meghív minden érdeklődőt a görgényszentimrei Rákóczi–Bornemisza-kastélyban április 24-én 10-18 óra között zajló Nyitott kapuk napja rendezvényre.

Fotó: Vajda György

A Maros Megyei Múzeum meghív minden érdeklődőt a görgényszentimrei Rákóczi–Bornemisza-kastélyban április 24-én 10-18 óra között zajló Nyitott kapuk napja rendezvényre.

Az esemény keretében bemutatásra kerül a kastélyegyüttes felújítási és hasznosítási terve, valamint látogatható lesz az Identitás és kultúra 2. Három téma, tizenöt terv. A római limes mint kultúrtáj – hogyan tovább? című időszakos kiállítás is. A rendezvény során szakmai vezetéssel látogatható lesz a kastélyegyüttes több épülete is, ugyanakkor a gyerekeket múzeumpedagógiai foglalkozásokra várják.

Kiállítják a Fotoetnografica című projekt keretében Maros megye területén gyűjtött néprajzi fotókat és életre hívnak egy hajdani fotóstúdiót is.

16:30-tól kezdődik a nap fénypontjaként a New Landscapes jazzkoncert, ahol fellép Ana Maria Galea (vokál), Csikos Daniel (zongora) és Cătălin Milea (szaxofon).

A látogatókat megkérik, hogy vigyenek magukkal pár régi családi fényképet, melynek a történetére is kíváncsiak a szervezők!

A kastélyegyüttes története

A görgényszentimrei Rákóczi–Bornemisza-kastélyegyüttes a település központjában, a Régenből Laposnya felé vezető megyei úttól északra található. A görgényi uradalom az egyik legkiterjedtebb és legjelentősebb középkori erdélyi királyi birtok volt. A 14-17. században főképp az erdélyi vajda, a székely ispán vagy a fejedelmi család tulajdonát képezte.

A kastély története I. Rákóczi György (1630-1648) idejére nyúlik vissza, ő építtette és innen szervezte görgényi vadászatait. 1717-től az uradalom a Bornemisza család tulajdonába került. 1726-ban az udvarház földszinti részét már felújították és javítás alatt állt az emelet is. 1730-ban e felújítások során épült meg az Erdélyben ritkaságnak számító ellipszis alaprajzú palotakápolna. Az uradalom 1780-as inventáriuma már a jelenleg is álló kapuépületről is említést tesz, amely abban az időben a darabontok és az udvari lelkész lakhelyéül szolgált. 1807-ben a kápolnától nyugatra egy monumentális, kétszintes gabonatároló épült.

Hosszas pereskedés után a kastély és az uradalom visszakerült a kincstár tulajdonába, az 1880-as években Habsburg Rudolf trónörökös számára itt szervezték a híres görgényi vadászatokat. Halála után, 1893-ban alapították az erdészeti szakiskolát, mely az első ilyen jellegű képzést biztosító intézmény volt a régióban.

Mivel az évek során az iskola diákjai és tanárai gondozták az arborétumot, Görgényszentimrén található az egyik legjobb állapotban fennmaradt erdélyi kastélypark.