Amerikai közvetítéssel folytattak párbeszédet az autonómiáról az RMDSZ székelyföldi vezetői
Amerikai közvetítéssel elkezdődött, Székelyföldről szóló román–magyar tárgyalásokról számoltak be hétfőn egy sajtótájékoztatón Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ helyi vezetői.
Amerikai közvetítéssel elkezdődött, Székelyföldről szóló román–magyar tárgyalásokról számoltak be hétfőn egy sajtótájékoztatón Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ helyi vezetői.
Az RMDSZ háromszéki szervezetének a közleménye szerint Tamás Sándor és Antal Árpád azokat a prezentációkat mutatta be a sajtó képviselőinek, amelyeket az amerikai Friends of the Project on Ethnic Relations (FPER) civil szervezet által szervezett két kerekasztal-megbeszélésen is bemutattak.
Az erdélyi magyar sajtót október eleje óta foglalkoztatják a FPER közvetítésével a Székelyföld helyzetéről elkezdett román–magyar párbeszédről szóló értesülések. A megbeszélésekre az RMDSZ ellenzéke azért tekint bizalmatlanul, mert ugyanaz a közvetítő, aki 21 évvel ezelőtt a fekete-tengeri Neptun üdülőhelyen tartott román–magyar tárgyalásokat is megszervezte. Az akkori tárgyalások megítélése máig megosztja az erdélyi magyar társadalmat.
A mostani tárgyalások résztvevői most először álltak ki részletekkel a nyilvánosság elé. Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának az elnöke elmondta: Antal Árpáddal együtt az RMDSZ elnökének a felhatalmazásával vettek részt egy előkészítő megbeszélésen, majd két kétnapos beszélgetésen, amelyeket Brassópojána üdülőhelyen tartottak. A tárgyalásokon a székelyföldi vezetők mellett román parlamenti pártok képviselői, amerikai civil szervezetek, valamint az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének a képviselői vettek részt.
Az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester által bemutatott prezentációban többek között a székelyek önrendelkezésének a hagyományait és az erdélyi románok 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban tett vállalásait ismertették. A polgármester kitért arra, hogy Romániában a mai napig nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek a magyarokra, a közösség vezetőit megfigyelik, lehallgatják és megpróbálják megfélemlíteni. Antal Árpád hangsúlyozta, az autonómia létrejötte jelentősen megerősítené a székelyeknek a román állam iránti lojalitását.
A székelyföldi vezetők tíz pontban foglalták össze a közösségi igényeket. Azt kérték, a magyar nyelv legyen regionális hivatalos nyelv Székelyföldön, a székely zászlót fogadják el Székelyföld regionális szimbólumaként, hozzák létre a Székelyföld fejlesztési régiót, kapjon területi és pénzügyi autonómiát Székelyföld, legyen teljes körű a decentralizáció, vezessék be az etnikai arányosság elvét az igazságszolgáltatás, a katonaság, a belügyminisztérium, a csendőrség és a rendőrség székelyföldi egységeiben, a régió maga gazdálkodhasson ásványkincseivel, jöjjön létre a régióban állami finanszírozású magyar egyetem, az állam finanszírozza a kétnyelvűséget, és vezessen át autópálya Székelyföldön.
A székelyföldi politikusok hangsúlyozták, a székelyek nem szakadárok, hanem autonómiapártiak. Antal Árpád arra figyelmeztetett, hogy a térségben megerősödött az orosz politikai befolyás, és az orosz külpolitika fegyverként használja az Európai Unióban élő kisebbségek frusztrációját a saját expanziós törekvései érdekében.
„Mivel Románia az Egyesült Államok stratégiai partnere, Romániának és az Egyesült Államoknak egyaránt érdeke, hogy Székelyföld helyzete megnyugtatóan rendeződjék, a tét ugyanis a térség stabilitása” – idézte a polgármester érveit az RMDSZ közleménye.
