Ambrus úr volt a mérce

Ambrus Imre báb-díszlettervező, festő és grafikus- művész munkatársam volt a marosvásárhelyi Bábszínházban. Mint művészt nagyra értékeltük, mint munkatársat tiszteltük és szerettük. Nagyon hiányzott, amikor 40 évvel ezelőtt áttelepült Magyarországra. Írt nekünk bábos tevékenységéről, az animációs filmek tervezéséről, sikereiről, aztán nyugdíjazásunk idején megszakadt kapcsolatunk. 

Színházunkban sok sikeres előadáshoz tervezte a bábukat, díszleteket, munkájában nagyon igényes volt, és tőlünk, kivitelezőktől is elvárta a hasonló hozzaállást. SOKAT TANULTUNK TŐLE. Többször hangoztatta, a bábelőadás a kisgyermekek első művészi élménye, érezzük át ennek felelősségét. 

A napokban az újságcikk kapcsán öreg bábosok felhívtuk egymást, emlékeztünk. Mekkora sikere volt például a TOLDI előadásnak! Ambrus Imre bábui, díszletei bármilyen kiállításra is beillettek volna. A mozgatásukat a mi színészeink végezték, a csodálatos szöveget az Állami Színház művészei mondták magnóra. 

A plakáton Kőszegi Margittól Kiss Lászlóig majd mindenik színész neve szerepel. 

A román csoport előadásában, a CUCONIŢELE MELE DRAGI-ban, amit a bukaresti televízióban is bemutattak, ottani szakemberek nagyra értékelték és díjazták is Ambrus Imre bábuit, díszleteit és azt, ahogyan magyar létére ráérzett Caragiale világára. 

Nem tagadta meg a székely voltát, jó humora volt, sokat mosolyogtunk, amikor Erzsi mamával, a jegyszedőnővel élcelődtek, ugyanis neki AMBRUS ÚR volt a mérce, Ambrus úrnál alacsonyabb, fiatalabb, kövérebb stb. Az elvtárs szó soha szóba se jött. Neki mindenkor és minden helyzetben AMBRUS ÚR volt. 

Nos, AMBRUS ÚR, volt munkatársai egészséget, alkotókedvet, sikeres kiállításokat kívánnak. Esetleg Marosvásárhelyen is!

Sigmond Eliz