Állóháború

Kétségbeesett sajtótájékoztatót tartott a napokban a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum tantestülete. Az iskola alkalmazottai nem kapták meg a novemberi járandóságukat, és a tanintézet nem tudja kifizetni a szolgáltatóit sem. Felháborodásában a szülői közösség személyesen fordult az ügyben érintett hivatalokhoz, amelyek kitértek a konkrét válasz elől. Emiatt az 544/2001. számú törvény alapján megfogalmazott közérdekű információkérést tettek le a Maros Megyei Tanfelügyelőségen, a prefektúrán és a polgármesteri hivatalban, amire a törvény szerint tíz nap a válaszadási határidő. Bár az lenne a tisztességes, ha folyamodványuk eredménnyel járna, jogosan merül fel a kérdés: számíthatunk-e arra, hogy betartják a törvényt, amikor a magyar oktatás egyik új intézményének az ellehetetlenítési kísérletéről van szó? Miniszterek egész sora írt alá szerződést a MOGYE magyar tagozatáról, ami mára annyit sem ér, mint egy karika vécépapír. Törvény ide vagy oda, a román többség elérte a célját, sőt még annál is többet, amihez jelenleg a vezető testületekben számbeli kisebbségben levő magyar oktatók is kénytelenek asszisztálni.

A dolgok állása alapján a katolikus iskolával történtek forgatókönyvét is minden valószínűség szerint szakavatott személyek dolgozták ki, képviselőink pedig jóhiszeműen besétáltak a csapdába. A fél szájjal elfogadott első tanácsi határozatnak ugyanis egy célja volt, hogy megköttessen az újabb szerződés arra vonatkozóan, hogy az Unirea Főgimnázium egy ideig még az épületben maradjon. A szerződésnek a katolikus iskola létrehozására vonatkozó pontját pedig úgy fogalmazták meg, hogy az támadható legyen. De mit várhattunk volna egyebet egy olyan polgármestertől, aki az igazságügyi szerveknél megtámadta az épület visszaszolgáltatásának a jogosságát, és az általa vezetett hivatal több mint egyévi bérhátralékot halmozott fel? A katolikus iskola elleni feljelentést tevő volt iskolaigazgató mögött pedig a szenátorrá avanzsált korábbi és az Unirea Főgimnázium őszi nagygyűlésen bosszút ígérő jelenlegi tanácsadója áll.

A korrupcióellenes ügyészség gyors vádemelésén el is csodálkozhatunk, ha arra gondolunk, hogy országszerte több évvel ezelőtt történt durva korrupciós ügyek felgöngyölítésénél tartanak. Tanév közepén ilyen lehetetlen helyzetbe hozni egy iskolát, ahova több mint négyszáz gyermek jár, és korrupciót emlegetni ott, ahol mintaszerű egyházi oktatás folyik? A több száz gyermeket érintő lélektani állóháború miatt már sokaknak mozdulniuk kellett volna, akik komolyan gondolják a gyermekek jogainak védelmét. Mert egyre bizonyosabbá válik, hogy valójában az iskola ellehetetlenítése a cél, elvenni a gyermekek kedvét, megtörni a szülők bizalmát, hogy jövőben is oda írassák a gyermeküket, megtörni a pedagógusok lelkesedését, akik fizetés nélkül maradtak az ünnepek előtt. A továbbiakban pedig lehetetlenné tenni a tanári kinevezéseket, kihagyni az iskolát a jövő évi beiskolázási tervből, és sorolhatnánk tovább a lehetséges következményeket. Az esetről hallgat az utóbbi időben oly harcias szaktárca is, amelynek múlt évi valamennyi intézkedése azt tükrözi, hogy törvényesnek tekintette a katolikus iskola működését. Csalók, korruptak lennének ők is? A hozzá eljuttatott beadvány ellenére hallgat a nemzetiségi voltát nemrégiben meglobogtató államfő, akire akkora bizalommal szavazott a romániai magyarság. És jólesne a magyar katolikusok közösségének, ha a menekültek és a börtönlakók helyzetével mélyen együtt érző Szentszék is szót emelne egy kiválóan induló és működő római katolikus iskola ellen indított támadás ügyében.

*

Lapzártakor a kinevezését követően megígért párbeszéd helyett dr. Nadia Raţă főtanfelügyelő közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe. Ebben arról értesít, hogy a tanfelügyelőségen felmérték a legfontosabb teendőket, és a sürgős problémák megoldására körvonalazták a megoldásokat. 

„Első helyen a törvényes és korrekt működési keret biztosítása szerepel, a tájékoztatás és döntéshozás valós átláthatósága, a partnerek bevonása az oktatásügy számára fontos döntések meghozatalába, az oktatási rendszer haszonélvezőinek érdekeit tartva szem előtt.”

A közlemény a legsürgősebb teendők közé sorolja a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügyét, amellyel kapcsolatosan a  főtanfelügyelő kijelenti: megvárják, amíg a korrupcióellenes ügyészség befejezi a kivizsgálást, és azt követően hozzák meg a hatáskörükbe tartozó döntéseket. „Sürgősen fogjuk kezelni ezt a Maros megyei oktatásügy történetében előzmények nélküli esetet, azzal a meggyőződéssel, hogy a törvényességnek, valamint az oktatási rendszer és annak haszonélvezői iránti tisztességnek kell érvényesülnie” – áll a közleményben. 

A főtanfelügyelő konkrétumokat mellőző képletes szövege sajnos nem ad választ arra, hogy az ügy lezártáig kapnak-e fizetést a tanárok, miből fedezi költségeit az iskola, és hogyan kezelik a gyermekek és szülők által elszenvedett traumát. Így a legsürgősebb megoldásokat ígérő sorok eleve érvényüket vesztik.