Alkotmányos a béremelési törvény
Nem sérti az alaptörvényt a választási kampány küszöbén elfogadott közalkalmazotti béremelési törvény – állapította meg az alkotmánybíróság szerdán.
A képviselőház egy júniusi sürgősségi kormányrendelet parlamenti megerősítését használta fel arra, hogy olyan béremelésekről döntsön, amelyekkel a kormány nem számolt.
A szociáldemokraták (PSD) és szövetségeseik által november elején elfogadott törvénytervezet szerint január elsejétől az oktatási alkalmazottak alapbére 15 százalékkal nő, egyes egészségügyi alkalmazottaknál pedig 25 százalékos bérfejlesztést irányoztak elő.
A törvény ellen mind Dacian Cioloş szakértői kormánya, mind a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotmányossági óvást emelt. Szerintük ugyanis a fedezet nélküli béremeléseket nem a választókra, hanem szavazataikra gondolva szavazta meg a baloldali parlamenti többség.
Az alkotmányossági kifogást arra alapozták, hogy a kormány nyáron elfogadott, bérkiigazításokról szóló sürgősségi rendeletének parlamenti megerősítésénél nem tartották be a kétkamarás parlament elvét, vagyis olyan lényegi módosításokat eszközöltek a képviselőházban, amelyeket a szenátus előzőleg nem tárgyalt meg. A PNL és a kormány óvását azonban az alkotmánybíróság elutasította, a döntés indoklását pedig később teszi közzé.
Az előzetes normakontrollon túljutott törvénytervezetet az államfőhöz küldik, hogy kihirdesse. A béremelések fedezetét a vasárnapi választásokon győztes PSD-nek kell majd beépítenie a 2017-es, még kidolgozásra váró állami költségvetésbe.
Az alkotmánybíróság tegnap elhalasztotta a döntést annak az óvásnak az ügyében, amelyet az államfő emelt egy másik, kampányidőszakban elfogadott törvény ellen, amelyben 102 fajta illeték eltörléséről rendelkezett a PSD körüli parlamenti többség.
A szakértői kormány három hete elfogadott idei második költségvetés-kiigazításakor közölte: idén változatlanul 2,95 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számolnak. Dacian Cioloş szerint a választások előtt megszavazott béremelési és adócsökkentési törvények – hatályba lépésük esetén – több mint egy százalékponttal növelik a költségvetési hiányt.
