Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Aláírták a megállapodást a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, valamint a politikai nyilatkozatot a jövőbeli kapcsolatokról az európai uniós tagországok vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóján vasárnap Brüsszelben.
Az 585 oldalas, jogilag kötelező érvényű egyezmény és a jövőbeli viszonyrendszer körvonalait felvázoló, 26 oldalas politikai nyilatkozat jóváhagyása várható volt, mivel előző nap Gibraltár kérdésének megoldásával elhárult az utolsó probléma is.
A találkozót lezáró sajtóértekezleten Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy nem csupán a lehető legjobb, de egyben az egyetlen lehetséges megállapodást sikerült tető alá hozni, „ok azonban nincsen ünneplésre ezen a rendkívül szomorú napon”.
Kiemelte, hogy ez a szerződés a legjobb mindkét fél, az Egyesült Királyság és az Európai Unió számára egyaránt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a munka nagy része, a jövőbeli kapcsolatok kialakítása még hátravan.
Merkel sajtóértekezletén hangsúlyozta, szomorú tény, hogy az Egyesült Királyság 45 évnyi tagság után el kívánja hagyni az Európai Uniót.
A nehéz tárgyalások útján elért megállapodás azonban azt a kívánságot tükrözi, hogy az EU és London maradjon „nagyon szoros kapcsolatban” – tette hozzá.
A kancellár történelmi, de tragikus és szomorú napnak nevezte a kilépési megállapodás elfogadásának napját. Elismerte ugyanakkor, „bizonyos mértékű megkönnyebbülést” érez, hogy megszületett a megállapodás. Mint elmondta, az EU és Nagy-Britannia közötti kapcsolatot rögzítő dokumentum, noha hasonlít egy harmadik féllel kötött megállapodásra, sokkal szorosabb viszonyról rendelkezik.
Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatában kijelentette, nem bocsátkozik jóslatokba azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a brit parlament december második hetére tervezett szavazásának eredménye. Amennyiben a brit parlament elutasítja a vasárnap elfogadott megállapodást, Nagy-Britannia feladata lesz, hogy új javaslatokat tegyen – húzta alá.
Macron hangsúlyozta, az európai vezetőknek kötelességük megvédeni az uniót mindazokkal szemben, akik elfelejtik, hogy ez garantálja a békét, a jólétet és a biztonságot. Hangoztatta: le kell vonni a tanulságokat. Első ízben fordul elő ugyanis, hogy az unió egyik legnagyobb tagja elhagyja a közösséget. Ez azt mutatja, hogy „Európa törékeny, és ez nem magától értetődő” – tette hozzá a francia elnök.
A londoni alsóház várhatóan december második hetében szavaz a megállapodáscsomagról, de a kormányzó Konzervatív Párt és az ellenzéki pártok frakcióin belül is rendkívül erőteljes bírálatok érik az egyezményt. Ebben a helyzetben jelenleg kérdéses, hogy az elfogadáshoz a kormány biztosítani tudja-e a parlamenti többséget.
Juncker azonban a BBC televíziónak adott vasárnap esti nyilatkozatában a névelőt erőteljesen hangsúlyozva kijelentette: ez „a” megállapodás, egyben ez a lehető legjobb megállapodás Nagy-Britannia számára, és ez az egyetlen lehetséges megállapodás.
Theresa May pénteken a BBC News brit közszolgálati hírtelevízió és a BBC rádió közös betelefonálós műsorának vendége volt. Arra a hallgatói kérdésre, hogy „van-e B terv” arra az esetre, ha a londoni alsóház nem fogadja el a Brexit-megállapodást, May kijelentette: ha a megállapodás „nem megy át, akkor kezdhetünk mindent elölről”, és az országra még több bizonytalanság, megosztottság nehezedne.
Ha a Brexit-megállapodás nem megy át a londoni alsóházon, annak potenciálisan súlyos belpolitikai válság lehet az egyik következménye, és nagymértékben megnőne annak a kockázata, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül távozik jövő márciusban az Európai Unióból.
Elemzői vélemények szerint ez a forgatókönyv súlyos növekedési kockázattal is járna.
Theresa May brit miniszterelnöknek elvileg ugyan lenne három hete, hogy új megállapodástervezetet készítsen, de az EU leszögezte, hogy nem nyitja újra a tárgyalásokat.
Kitért arra is, az Egyesült Királyság különleges ország, mert nem tagja a schengeni övezetnek, ezért a migráció problémájával nem úgy szembesültek, mint más tagországok. Náluk az alulképzett kelet-európai munkavállalók sokasága a probléma, ezért szeretnének új bevándorlási rendszert, amely a szakképzetteket részesíti előnyben – vélekedett.
(hírösszeállítás)