Aláírásgyűjtés ortodox templom építésére
2015-02-11 16:54:06
- Vajda György
A marosvásárhelyi ortodox püspökséghez tartozó egyházközség hívei Cornel Lupu pénztárossal aláírásgyűjtést kezdeményeztek a marosvásárhelyi Kárpátok sétányon, amivel azt szeretnék elérni, hogy építsenek egy templomot az említett negyedben.
A marosvásárhelyi ortodox püspökséghez tartozó egyházközség hívei Cornel Lupu pénztárossal aláírásgyűjtést kezdeményeztek a marosvásárhelyi Kárpátok sétányon, amivel azt szeretnék elérni, hogy építsenek egy templomot az említett negyedben. Az indok az, hogy az itt lakó híveknek hosszú utat kell megtenniük a Vár sétányig, ezért szükségük van valahol „közelebb” egy ilyen létesítményre. Az aláírásgyűjtők azt szeretnék, hogy a polgármesteri hivatal adjon át egy erre alkalmas területet. Két helyszín is szóba jött: a negyedben levő óvoda mögötti (Darina üzlet) zöldövezet, illetve a volt Május 1. strand előtti tér.
A Kárpátok sétányon lakók másik csoportja – a Facebook közösségi oldalon – elindított egy ellenkampányt, amiben arra szólítják fel a belépőket, hogy ne egyezzenek bele a templom felhúzásába, ugyanis nincsen erre alkalmas hely az amúgy nagyon szépen rendbe tett lakónegyedben. Az ellenzők szórólapokat is eljuttattak a postaládákba. Az ellenkampányt kezdeményező Kali István lapunknak elmondta, a gyulafehérvári ortodox püspökség is megerősítette az építési szándékot. Egyelőre fatemplomot szeretnének, de ezt idővel kőtemplommá építhetik át. Kifejtette, nem a vallási közösséggel, az egyházzal van gond, hanem azzal, hogy egyszerűen nincs hely, ahova még egy épületet felhúzzanak. Persze azt is belátta, hogy „ha nagyon akarják”, akkor erre is teremthetnek lehetőséget, mint ahogy a Kövesdombon is megtörtént, ahol egy park kellős közepébe, egy szökőkút helyére építettek építészetileg oda nem illő templomot. Kali István tudomása szerint vannak olyan román anyanyelvű szomszédai is, akik kifejezetten emiatt nem akarják ezt a lépést.
Az ügyhöz a közösségi oldalon hozzászólt Peti András alpolgármester is, aki a következőket pontosította: „minden lakónegyed gyülekezeti tagjainak meg van adva a lehetőség, hogy gondolkozzanak és tervezzenek. Ha elegendő számú tag – aki azonos gyülekezethez tartozik – lakik egy adott behatárolható területen, akkor kezdeményezhetik az önállósulást. Nem vagyok tisztában az egyházi belső törvényekkel, és nagy valószínűséggel vannak különbségek a különböző vallások között. Ha teljesül a belső feltétel, akkor felvetődik a következő fogas kérdés: a területé. A terület lehet az egyház tulajdona, de lehet közterület is. Ebben az utóbbi esetben szükséges a városi tanács beleegyezése is. Ilyet még tudtommal nem igényelt senki. Ha városfejlesztési tervet érint (pl. az új Maros-híd környéke – Május 1. strand), azt előzetesen építészeti szempontból kell megvizsgálni. Ha zöld területről (parkról, játszótérről) van szó, akkor nagyon különleges esetekben lehet csak »kivonni a forgalomból«. Ez nem egyszerű, és nem rövid távú folyamat. Ha már megvan a terület, akkor szükséges az építkezési engedély kiváltása, amit a törvény nagyon szigorúan és átláthatóan szabályoz (szomszédok beleegyezése, közjegyző előtt tett hiteles nyilatkozattal, beépíthetőség stb.). És ha sikerült kiváltani az építkezési engedélyt, hátravan a legnehezebb része, az anyagi források előteremtése, és én nem hiszem, hogy ez olyan egyszerű, bármelyik felekezetről legyen is szó”.
Amint az alpolgármester említette, ez ügyben is döntő szava van a helyi tanácsnak, hiszen övezeti, majd részletes városrendezési tervet kell készíteni az építkezési engedély kiváltása érdekében, amelyet a városatyák kell jóváhagyjanak.
Az ügyben megkérdeztük Dana Miheţ városi főépítészt, aki elmondta, sem a területre, sem az építkezésre vonatkozóan ilyen jellegű igényléssel még senki nem fordult a polgármesteri hivatalhoz. Ha pedig megtörténik ez a lépés, akkor mindenképpen be kell tartani a megfelelő jogszabályokat.
Kali István kifejtette, a médiakampányuk célja is az, hogy elsősorban az ott lakók világosan tudják meg, hogy mi a szándéka az ortodox egyháznak, és a megfelelő ismeretek tudatában döntsenek arról, hogy akarnak-e vagy sem templomot a lakónegyedben, mi több, a demokrácia által biztosított alapjogok tudatában követni fogják azt, hogy a hatóságok ne hozzanak olyan döntést, amely esetleg a többség akarata ellen van.
