Akik vésőre váltják a monitort

A csittszentiváni Bandi Dezső Kulturális Egyesület XVI. alkalommal szervezi meg a nyári faragótábort. Székely Lajos, az egyesület elnöke idén Kóter László láncfűrészes fafaragót és Bálint József faszobrászt hívta meg, akikkel naponta ötven-hatvan gyermeket foglalkoztattak. 

 

Bandi Dezső öröksége

Székely Lajos, a tábor vezetője Bandi Dezső iparművésztől tanulta a fafaragás művészetét. 2002-ben arra kérte mesterét, hogy a csittszentiváni gyerekeket avassa be a fafaragás technikájába. Ennek a mester eleget tett, és 2005-ig vezette az itteni faragókört. Halála után, a népi kultúra iránti elkötelezettség szellemében folytatták a faragókört és a táborokat. 

– Tizenhatodik alkalommal szervezzük a faragótábort Csittszentivánon. A Bandi Dezső Kulturális Egyesület eredetileg fafaragó kört működtetett, s ezt a hagyományos népi foglalkozást szeretnénk ma is elsajátíttatni a következő generációkkal, abban a reményben, hogy fafaragók kerülnek ki közülük, akiknek ez a mesterség kenyérkereső lehetőségként a megélhetést biztosíthatja. Az előző években más kézműves tevékenységeket is beiktattunk, varrást, hímzést, szövést, agyagozást, festést, de idén kimondottan csak fafaragással foglalkoztunk, mint kezdetekben. Ezt abból a meggondolásból tettük, hogy a kézimunkázást tanév közben is van alkalmuk gyakorolni a gyermekeknek a tanítónők irányításával – fogalmazott Székely Lajos.

A tábor ideje alatt a faragóteremben naponta több mint ötven gyermek tanulta a fafaragás fortélyait, a kilencévesek generációjától egészen a huszonéves fiatalokig. Legtöbben helyiek, de érkeztek a szomszédos településekről, Marosvásárhelyről, Magyarországról, Svédországból is, akik a nagyszülőknél vakációznak. 

A gyermekek között vannak kezdők, haladók s olyanok is, akik már szépen megtanultak faragni. Utóbbiak több éve résztvevői a tábornak, szeretik a faragást, igyekeztek a legjobbat kihozni a fából. Olyan szintre jutottak, hogy bármilyen munkát el tudnak végezni, köztéri alkotások készítésébe is be tudnak segíteni.

Kérdésünkre, hogy a nyári táborokban folyó képzés elegendő-e a mesterség elsajátításához, Székely Lajos elmondta, hogy a helyi gyerekeket az év folyamán rendszeresen oktatják. Fontosnak tartják, hogy a gyermekek hasznosan töltsék szabadidejüket, s nem csak a tábor ideje alatt, hanem egész tanévben. Nagyon sok gyermek itt találja meg azt a közösséget, ahol jól érzi magát, hiszen itt nem tétlenkednek, nem a képernyőt nézik naphosszat. Sokan bevallották, megunták a számítógépezést, rájöttek, hogy jobb, ha hasznosan töltik az idejüket. 

A kezdők a fafaragás technikáját tanulják meg, megismerkednek a hagyományos mintakinccsel. Csak később tanulják meg ezeknek a mintáknak a használati tárgyakra való felvitelét. 

Kérdésünkre, hogy a volt tanítványok közül vannak-e olyanok, akik a fafaragó szakmában dolgoznak, a tábor vezetője elmondta, hogy nincsenek, mert nincs igény rá. A nagy bútorgyárakat felszámolták, vannak kisebb egységek, ahol dolgozni lehetne, de annyira kevés a fizetés, hogy szakmát váltanak, vagy külföldre mennek, ahol három-négyszer akkora fizetést kapnak, mint amennyit itt a fafaragóknak felajánlanak. Az is igaz, hogy a modern CNC-megmunkáló gépekkel tökéletes mintákat formáznak, a kézi munka ezzel szemben jóval drágább, szinte megfizethetetlen. 

Sajnos, a marosvásárhelyi kézművesvásárokban nem olyan kelendők a faragott tárgyak, mint Hargita és Kovászna megyében, ahol jobban értékelik a népművészetet. Ott nagyobb keletje van a faragott tárgyaknak, bútoroknak és dísztárgyaknak, mint nálunk. A modernségre való törekvés kiiktatta ezeket a tárgyakat a mindennapi használatból. Ez azzal is magyarázható, hogy a felnőtt generáció gyerekkorában nem került kapcsolatba a népi kultúrával. Pedig a modern lakásban is jól mutat egy-egy népi kézművestárgy, faragott dísztárgy, kerámiaedény. 

 

Láncfűrésszel faragott mutatós szobrok 

– Az idei tábor meghívottja a szatmári Kóter László láncfűrészes fafaragó és a magyarországi Bálint József faszobrász volt. Az volt a cél, hogy a nagyobb diákok megismerkedjenek a láncfűrészes fafaragás technikájával. Ennek a szakmának van jövője, a művészek számos önkormányzattól, intézménytől kapnak felkérést köztéri alkotások készítésére. A tábor jó alkalom volt tehát arra, hogy a gyermekek betekintést nyerjenek a fafaragásnak ebbe a műfajába. Érdekes, hogy nemcsak fiúk, hanem kislányok is nagy érdeklődést mutattak iránta – mondotta Székely Lajos. 

– Örömmel jöttem Csittszentivánra, mert ez a tábor egyedi az országban. Nagyon nagy elégtétel számomra, hogy itt él a néphagyomány. A láncfűrészes faragás újdonság, óriási érdeklődés volt iránta, nem csak a gyermekek, hanem a felnőttek részéről is – mondta Kóter László, aki szülőföldjén, Szatmár megyében is meghonosítaná a tábort, ami itt példamutató – önkormányzati, iskolai, civil – összefogás eredménye. Bálint László magyarországi faszobrász elmondta, hogy a fafaragásban ott sincs utánpótlás, csak felnőttek foglalkoznak vele, s gyermekek oktatására kevés példa van.

A két meghívott művész alkotásait a művelődési ház előtt állították fel, a gyermekek munkáiból pedig kiállítás nyílt.

A táborzáró kiállítás-megnyitó meghívottja Bandi Kati iparművész volt, aki az édesapja nevével fémjelzett egyesület munkáját, a gyerekek fafaragó készségének fejlődését évről évre figyelemmel követi.

Addig is, míg a csittszentiváni faragókkal jövő nyáron találkoznánk, lesz még alkalmunk összefutni velük rendezvényeken, vásárokon, kézműves-foglalkozásokon. Érdemes figyelni rájuk!