Ahol boldog emberek ünnepelnek

Jobbágyfalván találkoztak az unitáriusok

A találkozás ünnepének tiszta érzése járta be a Tündér Ilona vendégházat szombaton, a nagyterem is szűknek bizonyult a rendezvény számára, mert Isten megáldotta azt jó idővel, sok résztvevővel a Nyárád, Kis-Küküllő, Maros vidékéről és a Mezőség széléről.

„Elég volt a bánatból, a küzdelemből, a megpróbáltatásból, az egyedüllétből. Érezzük a nap fényét, hogy itt vagy velünk, megsegítesz, bármi lesz életünkben” – hangzott Nagy László lelkész imájában a marosi unitárius egyházkör tizenkettedik találkozójának kezdetén. Istentiszteleti szolgálatában a marosvásárhelyi Bolyai téri egyházközség papja Ézsaiás szavaival hangoztatta, hogy örökkévaló az Úr, s ezt minden keresztény ember tudja, ezzel a hittel él. Lemondhatunk életünkben Istenről, de ő akkor is létezik, velünk van, a hit pedig örökkévaló érzés, hiába próbáljuk elnyomni. Az Úr nem lankad, ha bárki elhagy, Ő akkor is mindig veled van – hangzott a biztatás. Akik az Úrban bíznak, erejük megújul, ezért a szeretetből végzett szolgálat sosem nehéz, aki a közösségért dolgozik, az nem fárad el – hívta fel a hívek figyelmét Nagy László.

 Az ünneplőkhöz a püspök üdvözletével fordult a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője is, aki szeretettel tért vissza másodszorra ebbe az egyházkörbe. Az egész élet zarándoklat Isten felé, ezen a napon pedig a tündérlelkek Isten lábához gyűltek egybe, hogy együtt ünnepeljenek, hogy érezzék a közösség éltető erejét. „Azért kellenek ezek a találkozók, hogy tudjuk: vagyunk, együtt vagyunk, erőt képviselünk” – fogalmazott ft. Andrási Benedek.

Kulturális műsor is volt

 „Jó ide hazatérni” – jelentette ki Fazakas Lajos Levente, a marosi egyházkör esperese, aki a Nyárádmente szülötteként személyes gondolatokat osztott meg a hívekkel, majd köszöntötte Jakab Emesét, a jobbágyfalvi-nyárádszeredai társegyházközség új lelkészét. Az ünneplőket a csíkfalvi önkormányzat nevében Ambrus Jenő helyi tanácsos is üdvözölte, majd kulturális műsorra került sor. Szép énekszolgálattal érkezett a nyárádszeredai Deák Farkas általános iskola gyermek- és ifjúsági kórusa Ferenc Örs vezetésével, népdalokat énekelt a nyárádszentmártoni Kiss Anna, ezt követően pedig az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet marosvásárhelyi csapata, a MADFIE mutatta be a műsorát, amelyet a nyáron Nagyajtán is előadott a negyedik összművészeti fesztiválon. A díjnyertes előadás szóban és nonverbális eszközökkel, improvizatív nyelvezettel fogalmazza meg – életképek révén – a mai fiatalok sokszor másnak, lázadónak tűnő, de valójában mély és valós, sajátos életérzését és viselkedését.

Ezt követően szabadtéri programokra került sor: az egybegyűltek számára a marosszentgyörgyi, bözödi-szovátai, ravai, erdőszentgyörgyi-csókfalvi, jobbágyfalvi, csíkfalvi-nyárádszentmártoni, nyárádszeredai, szabédi, nyárádgálfalvi, valamint a marosvásárhelyi Bolyai téri és kövesdombi gyülekezet tagjai bográcsokban készítettek ebédet. Még jóformán el sem költhették azt az ünneplők, a jókedv a tetőfokára hágott, s míg a gyermekeket kézműves-foglalkozásokra, a fiatalokat csapatépítő játékokra hívták, addig a felnőttek annyira felszabadult dalolásba kezdtek, hogy azt a völgy erdeiben meghúzódó tündérek is megirigyelhették volna...

A boldog ember dalol, örül

A házigazda Bolyai téri egyházközség lelkésze a Népújságnak elmondta: 1983 óta szolgál ebben a gyülekezetben, a családja mellett az egyház volt az élete, esperesként pedig számtalanszor bejárta az egyházközségeket, rengeteg embert megismert. Amikor egy ilyen rendezvénnyel kijönnek a városból, sok híve hazatér a Nyárádmentére, ahonnan régóta elszármazott, itt találkozhat akár évtizedek óta nem látott ismerősökkel, kortársakkal. „Ha bárki betér ide, boldog embereket lát itt. Kell-e ennél több?” – fogalmazta meg az egyházköri találkozók lényegét Nagy László lelkipásztor.

Fazakas Lajos Levente esperes hozzátette: ezen a hétvégén visszatért oda a találkozók sora, ahonnan elindult, hiszen Jobbágyfalván fogalmazta meg egykor Sándor Szilárd lelkész és Szász Csaba Levente az egyházköri találkozó ötletét, és ők szervezték meg az első alkalmat is. Mivel egyre nagyobb igény volt arra, hogy találkozzanak és megismerjék egymást a gyülekezetek, évente más-más helyen szervezték meg, vándorló rendezvénnyé vált. Marosvásárhelyen nincs kellő hely egy ekkora találkozó megszervezésére, ezért tértek ide vissza ebben az évben. A hétvégi, tizenkettedik találkozóra 16 egyházközség jelentkezett, 417 személy vett részt, akik 117 kisautóval érkeztek – érzékeltette számadatokkal is a rendezvény méretét az esperes, megjegyezve, hogy ez szép szám, ha szem előtt tartjuk, hogy az egyházkörben mintegy négyezer unitárius él.