A szocdemek a közrádiót, a szélsőjobb a köztévét kapta meg
2026-09-14 15:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
Közeledik egymáshoz a PSD és az AUR
Múlt kedden új ideiglenes vezetőket nevezett ki a parlament a román közszolgálati televízió és közrádió élére. A kinevezés előzménye, hogy az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és a közszolgálati rádió igazgatótanácsainak összetételét. Ennek következményeként megszűnt Adriana Săftoiu (SRTV), illetve Robert Schwartz (SRR) korábbi vezetői kinevezésének jogi hatálya. Az új vezetőket a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) javasolta.
A televíziót ideiglenesen Sorina Matei újságíró, a közrádiót pedig Răzvan Dincă vezeti. A kinevezéseket a parlament egyesített házbizottságai hagyták jóvá. Sorina Mateit a Románok Egyesüléséért Szövetség, Răzvan Dincăt pedig a Szociáldemokrata Párt javasolta, a döntést pedig a két párt mellett a szuverenista erők, köztük az SOS Románia képviselői is támogatták. Răzvan Dincă 2021 és 2025 között már vezette a román közszolgálati rádiót, szintén a PSD javaslatára.
A szavazást követően Petrișor Peiu, az AUR szenátora beismerte, hogy háttéralkut kötöttek a szociáldemokratákkal. A szélsőjobboldali párt politikusa úgy fogalmazott az újságíróknak: „Tudtuk, hogy átmegy, és mi is megszavaztuk az ő emberüket a rádiónál”. Ezzel szemben a PSD részéről Daniel Zamfir szenátor igyekezett enyhíteni az együttműködés látszatát, viszont ő is elismerte a támogatást, és azt is hozzátette, hogy állítása szerint az előző igazgatóval, Adriana Săftoiuval nem értettek egyet, és Sorina Mateit „szakmailag alkalmasnak” tartották a tisztségre. Ez az első alkalom, hogy az AUR, ha csak ideiglenesen is, de vezető tisztséget szerez egy állami intézménynél.
Sorina Matei szakmai útját a Maszol összegezte, eszerint 1997 és 2003 között a Jurnalul Național munkatársa volt, ezt követően az Antena 1 és az Antena 3 televíziónál dolgozott politikai riporterként. Később a B1TV-nél, a România TV-nél, a Digi24 hírtelevíziónál, majd az Aleph Newsnál dolgozott. Legutóbb a Gândul szerkesztőségét erősítette. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem tartozik a keményvonalas szélsőségesekhez, illetve tagadhatatlan a szakmai múltja, viszont attól sem lehet elvonatkoztatni, hogy az AUR jelöltjeként kapta meg ideiglenesen a köztévé vezetését.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szövetség szóvivője arról beszélt a parlamenti szavazást követően, hogy nem hangzott el semmilyen indoklás, csak bejelentették a neveket, a PSD és az AUR – kiegészülve az SOS Románia párttal – pedig megszavazta a jelölteket.
A köztévé és a közrádió ideiglenes vezetőinek a megszavazása egy újabb jele annak, hogy egyre jobban közeledik egymáshoz a PSD és a magát szuverenistának nevező tábor. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor hallgatólagosan átment a szenátuson az AUR 2023. március 15-én beterjesztett törvénytervezete, ami a román zászló megcsókolgatására kötelezné a tisztégviselőket és a diákokat, továbbá minden megyében kellene létezzen egy tér, amit a trikolórról neveznének el, és ahol egy 30 méteres rúdra felállítanának egy román nemzeti lobogót. A kérdésben a döntő ház a képviselőház lesz, azonban joggal merül fel a kérdés, hogy egy olyan politikai környezetben, ahol egyre inkább az AUR a trend meghatározója, melyik párt fog ez ellen szavazni? A tervezet értelmében az a tisztségviselő, aki nemzeti ünnepeken, ceremóniákon nem csókolja meg a zászlót, 10.000 lejes büntetést kaphat.
A közmédiát érintő parlamenti szavazás előzménye az is, hogy alig egy héttel korábban, a parlamenti őszi ülésszak első napján robbant ki a botrány, amelynek során a PSD, az AUR és az SOS Románia egy írásos paktummal felrúgta a ciklus elején kötött parlamenti megállapodást. Ezzel a szélsőjobboldali pártokat juttatták tisztségekhez a képviselőház állandó bizottságában, kiszorítva a korábbi jobbközép partnereket, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az USR-t. Ezt az RMDSZ mind a 17 jelen lévő képviselője is megszavazta, a szövetség a kényszerhelyzettel és a „magyarkártya” fenyegetésével magyarázta a döntését, elmondásuk szerint ellenkező esetben elveszítették volna az egyetlen háznagyi tisztségüket. Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke jelentéktelen adminisztratív ügynek titulálta a történteket. A szeptember 8-i szavazás viszont már egyáltalán nem nevezhető annak, hiszen ennek értelmében a PSD–AUR-szövetség átveszi a legfontosabb állami médiaintézmények fölött a kontrollt. Ehhez az RMDSZ nem járult hozzá.
A közmédia ideiglenes elnöki tisztségeiről szóló szavazás mellett pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy május eleje óta csak ügyvivő kormánya van az országnak. Egy ilyen helyzetben pedig kimondottan sötét forgatókönyveket is jelezhet a PSD és az AUR együttműködése és együtt szavazása.
