Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Január 30-án Adrian Oros mezőgazdasági miniszter Nagyszebenben a Romániai Juhászok Egyesületének meghívására több száz juhásszal találkozott. Elsősorban az állattenyésztési támogatáshoz kötődő referenciadátum megállapítása volt a téma.
Az állattenyésztők elégedetlenségüknek adtak hangot, ugyanis az állatlétszám után járó támogatás referenciadátumát – az unió szakhatóságaival közösen – a 2014–2020-as időszakra 2013. január 31-ére szögezték le. Ez azt jelenti, hogy többek között a szarvasmarha-tenyésztők ezen a dátumon lejelentett állatlétszámnak megfelelően kérték és kapták az egy főre járó uniós támogatást. Azok a tenyésztők, akik időközben eladták a borjakat, a lejelentett létszámnak megfelelően számolták el a finanszírozást, míg azok, akik vásároltak állatot, nem vehettek fel támogatást a gazdaságot gyarapító új állatért. A miniszter megígérte, hogy a 2021–2027-es új vidékfejlesztési stratégiában minden év január elseje lesz a referenciadátum, így évente tudják lejelenteni a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnek (APIA) az állatállomány mozgását, s ekkor a reális állatlétszámnak megfelelően számíthatják ki a támogatást az APIA szakértői. Ez elsősorban a szarvasmarha-tenyésztőkre vonatkozik, de ugyanúgy érinti a juhtenyésztőket, hiszen ezen a téren gyakoribb a létszámváltozás, és több állatról van szó.
Az ügy nem új keletű. Petre Daea korábbi miniszter módosította a 2015-ben kibocsátott 3-as számú sürgősségi kormányrendeletet a 2018/146-os törvénnyel, aminek alapján a referenciadátumot január elsejére helyezték át, az APIA-nak ennek megfelelően kellett volna átutalnia a támogatást, azonban az Európai Bizottság szakértői megóvták a döntést, mivel úgy ítélték meg, hogy Románia ezáltal megszegte az uniós jogszabályokat, így visszakozni kellett, és az APIA továbbra is fizette a támogatást azoknak is, akik már nem tenyésztettek állatot.
Az egyetlen remény az, hogy az új, elkövetkezendő hét évre szóló finanszírozási időszakban sikerül elérni azt, hogy minden év január elseje legyen a referencia-időpont.
A miniszter arra kérte Nagyszebenben a juhászokat, hogy gyakrabban tájékoztassák a szakterületen előállt gondokról, leginkább a kis és közepes farmokon gazdálkodók jelezzenek a minisztériumnak, mert „általában őket senki sem hallgatja meg”.
A jobbágytelki Bakó Alpár egyike azon Székelyhodos községbeli gazdáknak, akik jövőt látnak a mezőgazdaságban, és nem a túlélésre rendezkedtek be. A Pro Economica Alapítvány támogatásával szeretnének továbblépni a gazdálkodásban.
A 31 éves Bakó Alpár közel öt éve gyárban dolgozik, idéntől zöldségtermesztéssel is foglalkozna.
– Eljött az idő, hogy a magam ura legyek, nem szeretnék éveken át három műszakban dolgozni, túlórát vállalva, több tíz kilométert ingázva a munkahelyemre. Több időt tölthetnék a családommal – mondta a gazda.
Nem idegen tőle a gazdálkodás, hiszen kisgyerekként a szülei mellett részt vett a mezei munkákban, tíz éve segíti édesanyját a fóliasátras zöldségtermesztésben. Innen már csak egy lépés volt, hogy saját maga gazdálkodjon az örökölt földterületen; traktort vásárolt, az otthoni állattartásba is besegített mindaddig, amíg a gyárat választotta.
Tisztában van azzal, hogy még nincs kellő tapasztalata, és ahhoz, hogy sikeres legyen saját vállalkozása, továbbra is szüksége van édesanyjának a tanácsaira, és a nyárádmenti gazdáktól is sokat tanulhat.
A napokban hozzáfogtak a 10 áras terület talaj-előkészítő munkáihoz, trágyáztak, és hamarosan felhúzzák a két, egyenként ötszáz négyzetméteres fóliasátrat. Az alapot ők készítik el, a sátort szakemberek építik fel áprilisban. A két sátor 95.700 lejbe kerül. Saját hozzájárulása 40.000 lej, a többit a Pro Economica Alapítványtól nyert támogatásból fedezi. 30.000 lejbe került az előkészítő munkálat és a terület telekelése. Az építkezési munkálatok értéke 6400 euró.
Mintegy százezer lejt kellett belefektetnie. A pénztartalékok elapadtak, így valószínűleg kénytelen lesz kölcsönt felvenni az elindulásig. Úgy gondolja, hogy két éven belül visszafizeti a kölcsönt, ha a számításai bejönnek.
Egyelőre kizárólag fóliasátras zöldségtermesztéssel foglalkozna. Ez biztonságosabb, kiszámíthatóbb; a paradicsomtermesztésre adott támogatást is megpályázná. Az első félévben salátát, zöldhagymát és retket, júniustól novemberig paradicsomot és paprikát, uborkát termesztene, amelyeket a marosvásárhelyi napipiacokon – és ha nagyobb mennyiség terem, akkor a nagybaniban is – értékesítene majd. A létbiztonság érdekében egyelőre nem adja fel a gyári állását, legalábbis amíg nem termeszt annyit, hogy fedezze kiadásait, és jövedelemre is szert tegyen, no meg akkor, ha egész napos jelenlétet kíván a gazdálkodás. (G.R.L.)
Hétfőn Nechita-Adrian Oros miniszter Adrian Zuckerman, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete által vezetett amerikai delegációval találkozott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumban, ahol többek között a kölcsönös együttműködési lehetőségekről tárgyaltak.
A miniszter kifejtette, azt szeretné, ha élénkülne a két ország közötti mezőgazdasági kapcsolat, elsősorban az élelmiszeripari termékek cserekereskedelme terén. A szaktárcavezető román–amerikai partnerkapcsolatok létrehozását kezdeményezte, amelyek révén elősegítenék a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek feldolgozását. Kifejtette, mandátumának célkitűzéseként a feldolgozással és a termékek raktározásával foglalkozó egységek létesítése, a családi farmok fejlesztése szerepel. Továbbá a miniszter az amerikai vetőmagtermesztésről és az ott alkalmazott öntözési technológia iránt érdeklődött.
Emil Florian Dumitru államtitkár az amerikaiak segítségét kérte az országos mezőgazdasági stratégia kidolgozásában. Elismerte, Romániának szüksége van fejlettebb feldolgozóiparra, ugyanakkor korszerű hazai gyártású mezőgazdasági gépekre és felszerelésekre – ezen a téren várnak segítséget az amerikaiaktól.
Adrian Zuckerman elmondta, nyitottak az együttműködésre, a tárgyalásokat követően a két fél összeállított egy sürgősségi listát, majd a felvetett témaköröknek megfelelően közös munkacsoportokat hoznak létre, amelyek kidolgozzák az együttműködés konkrét lépéseit.
A találkozón részt vett még John Slette mezőgazdasági és vidékfejlesztési attasé, Monica Dobrescu mezőgazdasági szakértő, Emil Florian Dumitru, George Scarlat államtitkárok, a minisztérium több igazgatója és szakértője is jelen volt.
A január 28-i kormányülésen elfogadták a 1174/2014-es kormányhatározat által megszabott – mezőgazdasági munkálatokra fordítandó – gázolaj-támogatás idei összegét. A kormány 411 millió lejt különített el, amiből fedezik a 2019. április és december között elvégzett mezőgépészeti munkálatokat.
A Maros Megyei Mezőgazdászok Egyesülete február 21-én 17 órakor tartja a hagyományos, idénykezdés előtti találkozóját és bálját a Băneasa utca 8. szám alatt levő Európa teremben. Érdeklődni, jelentkezni a 0736-623-700-as telefonszámon lehet Borşan Viorel mérnöknél.
A Maros Megyei Méhészek Egyesülete január 30-án indította el öt találkozóból álló tanfolyamsorozatát. A kurzusok általános témával kezdődtek. A legközelebbi találkozó február 6-án, csütörtökön lesz, amikor dr. Ábrán Péter mérnök a méhcsaládok pusztulását befolyásoló tényezőkről beszél. Február 13-án, szintén csütörtökön dr. Pogăcean Marian mérnök a növényvédő szerek hatásáról tart előadást. Február 20-án dr. Nagy Félix, a megyei állategészségügyi igazgatóság szakértője a méhcsaládok betegségeit ismerteti, míg az utolsó előadáson, február 27-én Tuşinean Constantin a méhkirálynő gondozását vázolja fel. Az előadások minden alkalommal 17 órától kezdődnek a méhészegyesület 1918. December 1. utcában levő székházának előadótermében.
Február 15-én 10 órától a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusában dr. Kozmus Péter, az APIMONDIA (a méhészeti világegyesület) alalnöket tart előadást. A következő témák kerülnek terítékre: új méhészeti technológiák, az apiturizmus, az anyanevelés, marketing a méhészetben; ugyanakkor az alelnök ismerteti a szlovániai méhészeti szervezeteket. Az előadást Bakos László az RMGE Maros égisze alatt szervezi.
Az EU 2014–2020-as vidékfejlesztési alapjából, a 4.2-es hitelvonal alapján mobilvágóhidak vásárlására lehet pályázni. Az unió a beruházás 70 százalékát fedezi. A speciális kamionokhoz csatolt vágóhidakon naponta három szarvasmarhát, 20 juhot/kecskét, illetve sertést lehet feldolgozni. A beruházás a közművesítés függvényében hozzávetőleg 55.000-100.000 euró közötti összegbe kerülne. A megyei mezőgazdasági igazgatóság a pályázathoz szükséges dokumentációt elküldte hét potenciális cégnek. Egyelőre egyik vállalkozó sem jelzett vissza. Az érdektelenség oka a bonyolult pályázati rendszer.