AGROVILÁG

Hazudik a kormány 

Rendellenességek az ukrajnai behozatal követésében 

Nyílt levélben jelezte a romániai professzionális mezőgazdasági feldolgozók fóruma (Forumul Agricultorilor şi Procesatorilor Profesionişti din România – FAPPR) Klaus Iohannis államelnöknek, Marcel Ciolacu miniszterelnöknek, valamint Ionuţ Florin Barbu mezőgazdasági, Sorin Grindeanu szállításügyi és Cătălin Predoiu belügyminiszternek, hogy rendellenességeket tapasztaltak az ukrajnai gabonaszállítmányok követésében. 

A beadványban többek között az szerepel, hogy a kormány ígérete ellenére nem követik reálisan az Ukrajnából származó tranzit gabonaforgalmat. Konkrétan: több mint két éve nem mérik meg a belépő tehergépkocsikat. Példaként felhozzák, hogy a Romániából Bulgáriába lépő kamionokat alaposan átvizsgálják, de fordítva ez nem érvényes. A szereti vámnál (Vama Siret) nincs is ilyen mérleg, így fittyet hánynak a kormányintézkedésre. 

Amennyiben a kormány nem tesz valamit sürgősen, a farmerek lépni fognak, ezért kérik, hogy azonnal menesszék azokat, akik felelősek e súlyos helyzet kialakulásáért. Amennyiben nem menesztik a felelősöket, és továbbra sem mérik meg a kamionokat a határátlépőknél, a gazdák újra az utcára vonulnak, ahogy 2023-ban tették. A beadványban kiemelték, hogy a farmerek képviselői konkrét, alkalmazható, a monitorozásra vonatkozó intézkedéscsomagot nyújtottak be a hatóságokhoz, de úgy tűnik, hogy a hivatalosságok hazudnak. 

„A farmerek nem fognak utcára vonulni pénzügyi támogatásért, kedvezményekért, amelyeket a hatóságok egy évvel az ígéret után visszavontak, annak ellenére, hogy azt ígérték, 2028 nyaráig érvényesek, nem tüntetnek még több támogatásért, de azért igen, ha úgy érzik, hogy csalódtak a jogállamban, amely zátonyra fut, valahányszor konkrét, átlátható pénzügyi intézkedést kell hoznia. Nem akarunk különleges bánásmódot, csak azt szeretnénk érezni, hogy egyenlőek vagyunk a törvény előtt. Tavaly azt ígérték, hogy az állam értünk dolgozik, és a Románián áthaladó ukrajnai gabonaszállítmányokat szigorúan ellenőrzik. Ez nem így van!” – áll a beadványban. 

A továbbiakban emlékeztettek, hogy az orosz–ukrán háború és a huzamosabb szárazság komoly gazdasági veszteséget okozott a gazdáknak. Többször felhívták a figyelmet arra, hogy hiányosságok vannak a követőrendszerben (hiányoznak a mérlegek, nincs megfelelő élelmiszer-biztonsági kontroll), és emiatt továbbra is elárasztják az ukrán termékek az országot. Mi több, a romániai határátlépők hiányos felszereltsége még egy ok lehet arra, hogy az ország nem felel meg a schengeni csatlakozás feltételeinek. A fórum a társult szervezetek nevében megerősíti, hogy nem unióellenesek, és szolidarizálnak Ukrajnával, nem kértek határzárt, és elsőként segítettek az ukrajnai menekülteken, támogatják a szomszédos ország lakóit, de olyan helyzetbe kerültek, amikor nem tűrhetik egyes romániai közalkalmazottak arroganciáját, érdektelenségét, akik nem értik meg, hogy hozzáállásukkal veszélyeztetik a hazai mezőgazdasági rendszert, emiatt csődbe mehet több termesztő. Azzal zárták a beadványt az aláírók, hogy ha a hatóságok nem gondoskodnak biztonságos, életképes követőrendszerről, a farmerek újra utcára vonulnak, és követelni fogják, hogy az ígéreteiket tartsák be az illetékesek. 

Egy hónapot csúszhat a támogatási kérvények benyújtása 

Adrian Pintea, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) korábbi vezérigazgatója szerint a gazdák egy hónap késéssel, nem március 1-jétől, hanem április 1-jétől nyújthatják be a kérvényeket az APIA-hoz a 2024-es mezőgazdasági támogatásokra. Ez a késés nem hat ki a kifizetésekre, ugyanis az előleget az idén is október 16-ától folyósítják majd azoknak, akiknek a dossziéját rendben találták. A támogatásokra vonatkozó más határidők – egyebek mellett a teledetekciós és/vagy a helyszíni ellenőrzések ideje – sem változik. Az államtitkár a késés okát elsősorban azzal magyarázta, hogy még nem küldte el az Európai Bizottság a vitatott környezetgazdálkodási kiírások, a GAEC 7 és GAEC 8 módosítására vonatkozó új feltételeket. Florin Barbu miniszter Brüsszelben szeretné tisztázni a módosításokat. Pintea szerint bizottságot kell létrehozni, amely követi, hogy betartják-e a gazdák az EB újabb követelményeit, és ez legalább egy hónapba telik. Még nincs leszögezett dátum arra, hogy mikor hozzák létre a bizottságot, de valószínűleg ez egy hónappal eltolja a márciusi határidőt – nyilatkozta a sajtónak az APIA egykori vezetője, aki hozzátette, a minisztérium megtesz mindent, hogy 2024-ben is a direkt támogatások 70%-át az Európai Bizottság adja. 

Kiegészítésre, módosításra szoruló tervezet 

EP-vita az EB mezőgazdasági javaslatairól 

Február 19-én az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságában (INTA) megvitatták az Európai Bizottság ukrajnai importra vonatkozó piacvédelmi intézkedéseit, konkrétan azt, hogy egy évvel meghosszabbították az autonóm kereskedelmi kedvezményeket. A vitán felszólalt Winkler Gyula EP-képviselő is, aki hangot adott annak, hogy nem ért egyet az Európai Bizottság javaslatával, amely nem védi meg kellő mértékben a gazdáinkat, ezért javítani kell az erre vonatkozó jogszabálytervezeten. A képviselő ezért módosító indítványokat nyújtott be. 

Winkler Gyula lapunknak elmondta, támogatni kell Ukrajnát, de nem vihetők csődbe az európai gazdák és a mezőgazdaság ebben a folyamatban. Az EU–ukrán kereskedelmi kapcsolatokat 2016-tól a társulási megállapodás szabadkereskedelmi fejezete szabályozza. A megállapodás nyomán az ipari termékek behozatala liberalizálva volt, de az „érzékeny” mezőgazdasági termékek esetében kvótákat szabtak meg, amire az unió vámot vetett ki. 2022 júniusában az Európai Bizottság a szolidaritás jegyében egy évre eltörölt minden vámot és kvótát, így minden ukrán termék szabadon jöhetett be az uniós piacra. Az egy évre szóló liberalizációt tavaly az unió egy évvel meghosszabbította, és most egy újabb évre terjesztené ki. A jelenleg érvényben levő rendelet csak akkor engedélyezi védintézkedések bevezetését, ha azok uniós szintű piaci zavarokat okoznak. Az unió több tagországában kirobbant tiltakozásokat követően a mostani javaslatban annyi előrelépés történt, hogy számol regionális zavarokkal is, azaz a védintézkedések akkor is bevezethetők, ha a megemelkedett import egy vagy csak néhány tagállam esetében okoz gondot. Ezenfelül bevezeti az automatikus védintézkedés fogalmát is három termék esetében (baromfi, tojás és cukor). Ha ezen termékek behozatala meghaladná a 2022/2023-as év átlagbehozatalát, akkor visszavezetnék a liberalizáció előtti kvótákat. Gyakorlatilag az EB regionális, tehát nem az egész uniót érintő piaczavar esetén is korlátozná az importot egy szűk termékkör esetében. Ez azt jelenti, hogy baromfiból, tojásból és cukorból egy bizonyos mennyiség elérése után már vámot kell fizetni az ukrán import után. Azonban a legnagyobb gondokat okozó termékek, mint a gabona és méz, kimaradtak a listáról, ezekkel kell kiegészíteni a terméklistát, amire módosító indítványt nyújtott be az EP-képviselő, aki a továbbiakban azt is elmondta, hogy gond van a Bizottság által javasolt 2022-2023-as referenciaévekkel is, ami arra vonatkozik, hogy mely évi behozatalt veszik alapul. A Bizottság a háborúhoz köthető évekhez viszonyítaná a behozatal mennyiségének korlátozását, amikor az ukrán mezőgazdasági termékeket szabadon lehetett behozni Európába. Ez azonban nem előnyös az európai gazdák számára, az érdekeiket jobban szolgálná, ha a háború előtti mennyiségekhez viszonyítva határoznák meg az ukrán termékek behozatalának korlátozását, ezért azt kezdeményezte, hogy tekintsék 2021-et, 2022-t és 2023-at referenciaévnek. 

Felszólalásában Winkler Gyula elégedetlenségének adott hangot, mert az Európai Bizottság későn terjesztette elő a javaslatot, talán azért, hogy utána a sürgősségre hivatkozva fogadják el az EP-képviselők az előterjesztést. Tudni kell, hogy a Parlament már tavaly októberben kérte az EB-javaslatot, ennek ellenére csak január 31-én küldték át a képviselőknek. 

Továbbá Winkler Gyula elmondta, támogatja a Moldovai Köztársaságnak nyújtott uniós segítséget és támogatást. Ugyanis az ő esetükben is ugyanolyan kedvezmények vannak érvényben, mint Ukrajnánál, de mivel kis ország, és kisebb kvótát irányoztak elő, Winkler szerint nem okoz zavart a kedvezmények meghosszabbítása. Ez egy nagyon fontos politikai gesztus Moldova számára. 

Ezzel szemben az ukrajnai autonóm kereskedelmi intézkedések kapcsán hozott javaslatokat illetően a Bizottságnak meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt, hogy ezek miatt az unióban levő gazdákat ne érje kár. Az EB azt állítja, hogy az újabb javaslatokkal sikerült megtalálni a „helyes egyensúlyt”, azonban a visszajelzések nem ezt igazolják. A továbbiakban Winkler Gyula előterjesztette a referenciaévekre tett javaslatát és azt is, hogy a baromfi, a tojás és a cukor mellett a gabonafélékkel és az olajos magvakkal és mézzel egészítsék ki a korlátozásra szánt termékek listáját. Ehhez felajánlotta a legnagyobb európai gazdaszervezet, a COPA COGECA, illetve az ehhez tartozó összes gazdaszövetség számadatait, ami alapján előterjesztette javaslatait. 

Nagy Péter Tamás lett az Országos Állattenyésztési Ügynökség aligazgatója 

Nagy Péter Tamás állatorvos, az RMDSZ korábbi mezőgazdasági államtitkára február 22-étől az Országos Állattenyésztési Ügynökség (Agenţia Naţională pentru Zootehnie) aligazgatója lett. Az ügynökség vezérigazgatója Florinel Bîrcă. 

 Nagy Péter Tamás, miután 2014-ben visszalépett a szakpolitikai színtérről, a cserefalvi családi farmon hozzáfogott az Aberdeen Angus húshasznú szarvasmarha tenyésztéséhez. A megvásárolt és uniós támogatással átalakított farmot kiegészítette Nyárádmagyaróson, ahol korszerű feldolgozóegységet is létesített. Szorgalmazta és több társával együtt megalakította az Aberdeen Angus Románia Egyesületet, amelynek alelnöke volt, Bordoson fajfenntartó szelekciós farmot hozott létre, Gyulakután pedig vásárteret, ahol korszerű körülmények között licitálhatnak a gazdák az állatokra, így az országban az Aberdeen Angus szarvasmarhafajta tenyésztésének legnagyobb népszerűsítője lett. 

Nagy Péter Tamás Constantin Viziteu helyét és hatáskörét vette át. A prof. dr. G. K. Constantinescu Országos Állattenyésztési Ügynökség a 139/2014-es törvény alapján, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium alá rendelt, önálló jogi személyiséggel rendelkező szakegységként működik, és egyebek mellett az országos állatállomány tenyésztési szabályainak betartatásáért, a minőségi szaporítás biztosításáért felel, továbbá ellenőrzi az állattenyésztési tevékenységet, ide tartozik a tejkontroll, illetve az állatállomány hosszú távú genetikai fenntartásának biztosítása. Az országos ügynökség hatáskörébe tartoznak a jogi személyiség nélküli megyei kirendeltségek.