Aggódik az EBESZ az Agerpres működését szabályozó törvény tervezett módosítása miatt

Aggodalmát fejezte ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságért felelős képviselője az Agerpres román nemzeti hírügynökség működését szabályozó törvény tervezett módosítása miatt, amelyet kedvezően véleményezett október 11-én a szenátus kulturális bizottsága. Harlem Désir hétfőn levelet intézett az ügyben Teodor Meleşcanu külügyminiszterhez – derül ki a szervezet honlapján olvasható közleményből. 

„Aggodalommal tölt el, hogy milyen hatással lehet majd a módosító javaslat az Agerpres román nemzeti hírügynökség függetlenségére” – nyilatkozta Désir, hozzátéve, hogy a tervezet értelmében meneszthetik a vezérigazgatót, amennyiben a parlament elutasítja az Agerpres éves tevékenységi beszámolóját.  Az EBESZ-közlemény arra is kitér, hogy számos szervezet – köztük a Román Újságírók Szakszervezete, a MediaSind, az Európai Hírügynökségek Szövetsége és az Európai Újságírók Szövetsége is – ama álláspontjának adott hangot, miszerint a javaslat eszköz az állami hírügynökség átpolitizálására. 

A szervezet képviselője ugyanakkor hangsúlyozza, kész támogatást nyújtani a romániai hatóságoknak a sajtószabadsággal kapcsolatban tett vállalások betartása érdekében. 

Az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselője követi a médiával kapcsolatos fejleményeket a szervezet 57 tagállamában, korai figyelmeztetéseket ad ki a vélemény- és sajtószabadság megsértése esetén, valamint elősegíti az EBESZ sajtószabadsággal kapcsolatos kötelezettségeinek maradéktalan be-tartását. 

Az Agerpres hírügynökség működését szabályozó 2003/19-es törvény módosításáról szóló tervezet, amely többek között előírja, hogy menesztik a vezérigazgatót, amennyiben a parlament nem fogadja el az intézmény tevékenységéről szóló éves jelentést, szerepel a felsőház plénumának keddi napirendjén. 

A szenátus kulturális és sajtóbizottsága október 11-én egyöntetű szavazással pozitívan véleményezte a javaslatot, amelyet Lucian Romaşcanu szociáldemokrata párti szenátor, jelenlegi kulturális miniszter, illetve Valer-Daniel Breaz, Gabriela Creţu, Ovidiu-Cristian-Dan Marciu és Liviu-Lucian Mazilu PSD-s szenátorok indítványoztak. 

A felsőház kulturális bizottságának elnöke, Radu Cosmin Preda szerint az eljárást a közszolgálati televíziónál és rádiónál alkalmazott szerint módosítanák. „Amikor úgy tűnik, hogy a dolgok nem jó irányba haladnak, a parlament ránézhet a jelentésre, és dönthet a vezérigazgatóval kapcsolatban” – fogalmazott a szakbizottság elnöke, majd kifejtette: „a jelenleg hatályos, 2003-ban elfogadott jogszabály szerint a parlament nem gyakorolhat szigorú ellenőrzést az intézmény fölött”. 

A bizottság ülésén részt vett az Agerpres hírügynökség vezérigazgatója is. Alexandru Giboi azt mondta: nem támogatja a jogszabály módosítását. 

„Nem támogatjuk a törvény módosítását. Meglátásunk szerint az Agerpres hírügynökség fölött gyakorolt jelenlegi ellenőrzés több mint elégséges. Azt gondoljuk, hogy sajtóintézményről lévén szó, a két fogalom – sajtó és ellenőrzés – nem fér meg egymás mellett, ez nincs jótékony hatással sem a sajtó fejlődésére, sem a szólásszabadságra általában” – hangsúlyozta. 

A vezérigazgató ugyanakkor hozzátette: a szóban forgó törvény több előírásáról is tárgyalni kell, javítani kell ezeken, de úgy, hogy „azokat 2017-es szintre hozzák, nem az 1990-es esztendő szintjére fejlesztik vissza”. 

Cristinel Godinac, a MediaSind újságírói szakszervezet elnöke támogatta az Agerpres vezérigazgatójának álláspontját. 

„Annak, hogy változik a parlamenti többség, nem kellene hatással lennie egy nemzeti hírügynökség vezetőségére. (…) Elsősorban a hírügynökségnél dolgozó újságírók számára lenne frusztráló a minden választás vagy koalíciócsere alkalmával megnyilvánuló esetleges politikai nyomás” – jelentette ki Godinac. 

A törvénymódosító kezdeményezésről a New York Times, a Washington Post, a Euronews és a Fox News is beszámolt, az ActiveWatch civil szervezet pedig közleményében rávilágított, az Agerpres működését szabályozó törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló javaslat magában hordozza annak veszélyét, hogy a hírügynökséget az ellenőrizhető intézmények sorába állítsa. 

Hétfőn a hírügynökség vezérigazgatója, Alexandru Giboi nyílt levelet intézett a szenátus elnökéhez, Călin Popescu-Tăriceanuhoz, hangsúlyozva, hogy a tervezet elfogadása „jelentős visszalépést jelentene a sajtószabadság tekintetében”.