2022. augusztus 19., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Egészségügyi és szexuális nevelés – csak 8. osztálytól, szülői beleegyezéssel

A romániai tizenévesek korábban kezdik a szexuális életüket, mint más európai fiatalok, és sokan nem is védekeznek. Ez növeli a nemkívánt terhességek kockázatát, az ország európai viszonylatban élen jár a 15 évnél fiatalabb lányanyák számának tekintetében. Ilyen körülmények között júniusban napvilágot látott a törvénymódosítás, miszerint csak nyolcadik osztálytól és csakis a szülő beleegyezésével lehet az iskolákban egészségügyi és szexuális nevelő órákat tartani, ami miatt valószínűleg éppen azok a fiatalok maradnak majd ki belőle, akiknek a körében a legtöbb a lányanya.


Csép Éva Andrea



Az egészségügyi és szexuális nevelés nagyban hozzásegíti a fiatalokat az óvatosabb és körültekintőbb viselkedéshez, illetve ahhoz, hogy később kezdjék a szexuális életet. A Szexuális Nevelésért Társaság (SECS) által július közepén közzétett felmérés eredményei szerint a válaszadók többsége, 77 százaléka egyetért azzal, hogy az iskolában helye van az egészségügyi és szexuális nevelésnek.

Nemzetközi kutatások szerint azokban az országokban, ahol az iskolákban a gyerekek életkorának megfelelő, tudományos tényeken alapuló oktatást vezettek be a párkapcsolatokról és a szexualitásról,  a fiatalok később kezdték el a szexuális életet, nőtt a védekezési lehetőségeket igénybe vevők aránya, csökkent a kockázatos szexuális kapcsolatok száma, és ezáltal a nemi betegségek átadásának a kockázata, illetve visszaesett a nem kívánt terhességek és az abortuszok száma – világított rá Gabriel Brumariu, a SECS projektmenedzsere.

A felmérés kapcsán napvilágot látott közleményben néhány példát is említenek, többek között Hollandiát, ahol létezik egy jól kidolgozott, átfogó szexuális felvilágosító program, és a tapasztalat az, hogy miután elkezdték oktatni ezt a tantárgyat az iskolákban, 15%-ra csökkent azon tizenévesek aránya, akik 12 és 14 éves kor között kezdik el a szexuális életet. Más országokban ez az arány nagyobb, például Bulgáriában 30%. Romániában a tinédzserek 22,5%-a 15 éves kora előtt él először nemi életet, és 11,8%-uk 15 évnél fiatalabban ad életet az első gyereknek.

Dánia 1930 óta úttörő szerepet játszik a szexuális nevelés terén. Az 1970-es években a szexuális nevelés kötelező tantárgy lett az iskolákban, így az országban 2014-ben a 15-17 éves lányok körében 1,1 ezrelék volt a szülések aránya, ami a legalacsonyabb Európában. Hollandiában a tinédzserek 90%-a használ óvszert az első szexuális együttlétkor.

Ezzel szemben Romániában aggasztóan magas a lányanyák száma, európai viszonylatban az első helyen állunk a 15 évesnél fiatalabb anyákat illetően.

Egy, az UNICEF Románia által 2022 januárjában közzétett dokumentum szerint igen aggasztó tendenciára világítanak rá a tinédzserterhességre vonatkozó Eurostat-adatok: a 2015-2019 közötti időszakban az Európai Unióban Bulgária után Romániában volt a második legmagasabb a tinédzserterhességek aránya. A 10-14 éves romániai lányok körében a szülések aránya 8,5-szer magasabb az uniós átlagnál, míg a 15-19 éves lányanyák aránya 3,4-szerese az uniós átlagnak. 

Romániában 10-ből egy gyermeknek tizenéves anya ad életet, és minden hatodik tizenéves lány, akinek 15 éves kora előtt született gyermeke, 18 éves kora előtt második gyermeket is vállal.

A 2021-es statisztikák szerint 2020-ban országszerte 668 15 évnél fiatalabb lány szült, és több mint 15 ezren 15-19 évesen hozták világra a gyermeküket. 2020-ban az összes szülés 9,31 százalékában 19 évnél fiatalabb volt az édesanya.

A felmérés készítői szerint a romániai tizenévesek korábban kezdik a szexuális életet, mint az európai országokban élő kortársaik, és sokan nem védekeznek, ami jelentősen növeli a nemi betegségek, valamint a terhesség kockázatát, egy olyan életkorban, amikor ennek a következményei rendkívül károsak lehetnek az egészségükre, érzelmi világukra, valamint az iskolai előmenetelükre, a szakmai felkészülésükre. A statisztikák szerint 15 éves korban minden negyedik fiú (24%) és minden hetedik lány (14%) állítja, hogy volt már szexuális kapcsolata. Ezek közül minden negyedik nem védekezik. A fogamzásgátló módszerek használatának aránya a 15-24 évesek körében mindössze 53 százalék – mutatnak rá.


Fotó: Szent  Balázs Alapítvány



Mi szól mellette?

A SECS által kezdeményezett, és idén február-márciusban végzett felmérés eredményeiből kiderül, hogy a válaszadók a szexuális felvilágosítást leggyakrabban a védekezési lehetőségekkel, valamint a fogamzásgátló módszerekkel (23%) azonosítják. A szexuális nevelés és az egészségügyi nevelés közötti különbséget a válaszadók több mint háromnegyede (79%) ismeri.

A megkérdezettek többsége, 74%-a úgy véli, hogy mind a szexuális, mind az egészségügyi nevelésnek helye van az iskolai oktatásban, 20% gondolja úgy, hogy inkább az egészségügyi nevelést kellene tantárgyként bevezetni. Azoknak a 39%-a, akik szerint a szexuális nevelés kellene legyen a prioritás,  ennek fő okaként a tájékoztatás és a tudatosítás jelentőségét emelte ki. A nem kívánt terhesség elkerülése a másik ok, amiért a válaszadók 23%-a szerint fontos a szexuális felvilágosítás. Továbbá 7%-uk azt tartja, hogy az iskolai szexuális felvilágosítás azért fontos, mert a családban ez tabutémának számít. A további okok, amiért ezt fontosnak tartják: a nemi betegségek kockázatának a csökkentése (5%), a terhességmegszakítások számának a csökkentése (2%), a szexuális bántalmazások visszaszorítása (2%), valamint a szexuális élet késleltetése (2%).

Egészségügyi nevelés és szexuális felvilágosítás különböző életkorban

A felmérésben részt vevők 77 százaléka azt állította, hogy az iskolai szexuális felvilágosítás bevezetése mellett szavaznának, ha lenne rá lehetőségük, és 75 százalékuk egyetértene azzal, hogy a gyereke szexuális nevelésen vegyen részt az iskolában. Azoknak a válaszadóknak a 20 százaléka, akik úgy vélik, hogy a szexuális nevelésnek nincs helye az iskolában, az elutasítás fő okaként azt nevezte meg, hogy ilyen jellegű tevékenység nem zsenge korú gyerekeknek való. A szakképzett személyzet hiánya a másik ok, amiért 16%-uk elutasítja ezt. 13 százalékuk véli úgy, hogy a szexuális felvilágosítás a szülők dolga lenne. A válaszadók szerint az egészségügyi, valamint a szexuális nevelést különböző életkorban kellene elkezdeni. Előbbi esetében úgy vélik, erre a 9 éves kor a megfelelő, utóbbit 14 éves korra időzítenék.

Szakembertől jusson információhoz a gyerek

Azon válaszadók többsége, akik úgy vélik, a szexuális nevelésnek helye van az iskolában, hatékonyabbnak érzi azt, ha a diákokhoz az iskolában szakembertől származó információk jutnak el, mintha más, megbízhatatlan forrásokból tájékozódnának. Ezenkívül a többség (94%) úgy gondolja, hogy a szexuális felvilágosítás révén visszaszorítható a nemi betegségek és a nem kívánt terhességek kockázata. Ugyanakkor a válaszadók több mint háromnegyede úgy gondolja, hogy egyes szülők nem beszélgetnek otthon erről  a gyerekeikkel, részben azért, mert szégyellik szóba hozni. Az iskolai szexuális felvilágosítást ellenző válaszadók több mint fele szerint ez a szexuális élet korai elkezdéséhez vezet. Ugyanilyen arányban (58%) gondolják úgy, hogy a romániai oktatási rendszer nem áll készen a szexuális nevelésre. Az ilyen nevelést ellenzők több mint fele szerint a szülők is felvilágosíthatják otthon a gyereküket, és ugyancsak 50% állította, hogy a diákok maguk is képesek információkat szerezni ezen a téren. Ami az egészségügyi nevelés oktatására alkalmas személyt illeti, a válaszadók 43%-a egészségnevelési szakembert ajánl, míg 25%-uk inkább egy orvost tartana megfelelőnek. A szexuális nevelés oktatására a válaszadók 46 százaléka egy szexuális felvilágosítással foglalkozó szakembert tartana alkalmasnak, 20% pszichológust, 19% pedig orvost.  

Az iskolai szexuális neveléssel kapcsolatban a válaszadók mintegy fele (48%) úgy gondolja, hogy ennek fakultatívnak kellene lennie, míg 46% szerint kötelezővé kellene tenni. Ezen túlmenően a válaszadók több mint kétharmada véli, hogy a szülőknek beleegyezésüket kell adniuk ahhoz, hogy gyermekük szexuális felvilágosító órákon vegyen részt. A válaszadók szerint ezeken az órákon elsősorban a következő témák kellene szóba kerüljenek: a nők jogai (94%), a nemi betegségek (92%), a közös beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat (91%), az érzelmi intelligencia (91%), valamint a szexuális erőszak megelőzése (90%).

A legveszélyeztetettebb fiatalok nem férnek majd hozzá

A gyerekek iskolai szexuális nevelése kapcsán született döntés nemrég Romániában. Míg a szakemberek fontosnak és hasznosnak tartják, mások, például a román ortodox egyház vagy a Románok Egyesüléséért Szövetség tiltakoznak ellene. A június végén napvilágot látott törvénymódosítás értelmében nyolcadik osztálytól rendszeresen tartani kell az iskolában egészségügyi nevelési órákat a nemi betegségek és a serdülőkori terhesség megelőzése érdekében, ám a diákok csak szülői hozzájárulással vehetnek részt az órákon, emiatt sokak szerint a módosítás ebben a formában nem célravezető. 

Csép Éva Andrea Maros megyei parlamenti képviselő tartózkodott a szavazásnál, ugyanis az a véleménye, hogy az iskolákban ha csak 8. osztálytól, illetve a szülők beleegyezésével lehet elkezdeni a szexuális nevelést, nem biztos, hogy eléri a legveszélyeztetettebb célközönséget, ugyanis azáltal, hogy kérvényezni kell a részvételt, sok gyermek eleshet majd attól, hogy szakszerű és fontos információkhoz jusson, ha szüleik nem nem nyújtják be a szükséges kérvényeket a tanintézetben. Ez főleg a hátrányos helyzetű közösségekben élőkre nézve aggasztó, ahol a legmagasabb a tinédzserkori terhességek és a lányanyák száma.

– A gyermekjogvédelmi törvény módosításával egyetértettem, hiszen olyan változásokat tartalmaz, amelyekre szüksége van a rendszernek. Ellenben bekerült egy olyan cikkely, amely az egészségügyi és szexuális nevelésre vonatkozik, és ezzel ebben a formában nem értek egyet, emiatt tartózkodtam a szavazásnál. A módosítás még jobban megszigorította a fiatalok egészségügyi és szexuális neveléshez való hozzáférését, hiszen csak nyolcadik osztálytól, és kizárólag szülői beleegyezéssel vehetnek részt a felvilágosító órákon. Immár két éve vitatott kérdés, hogy kell-e vagy sem a szülő beleegyezése ahhoz, hogy a gyereke részt vegyen azokon az órákon, amelyeken számos olyan hasznos információt sajátíthat el, amelyekre szüksége van az egészséges fejlődés szempontjából. Azt gondolom, hogy sok esetben pontosan azok a gyerekek fognak elesni az alapvető információktól, prevenciós jellegű neveléstől, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. Például annak a vidéki, hátrányos helyzetű közösségben élő gyereknek a szülei, akik esetleg nem is tudják, milyen jegyei vannak, mit tanul az iskolában, nem fognak bemenni a tanintézetbe, és írásban kérni, hogy a gyerekük részt vehessen ezeken az órákon. Ezért úgy gondolom, ezek az órák kötelezőek kellene legyenek, és amennyiben a szülő nem szeretné, hogy a gyereke részt vegyen rajtuk, legyen lehetősége kivenni őt. Tudom, hogy megoszlanak a vélemények, sokan azt mondják, a szülő feladata a gyerek felvilágosítása, viszont gyakori, hogy a szülő nem akar, vagy nem tudja hogyan beszéljen erről, és mire észbe kapnak, hogy kellene, már késő. Látjuk, hogy a gyerekeket milyen online tartalmak veszik körül, nem dughatjuk a fejünket a homokba, mondván, hogy az én gyerekem nem fér hozzá ilyen tartalmakhoz. Nagyon fontos, hogy az iskolában felkészült szakemberek az adott korosztálynak megfelelően tájékoztassák a gyerekeket, az Egészségügyi Világszervezetnek van egy ajánlása, ahol korcsoportokra lebontva elérhető, mely életkorban milyen információ ajánlott a gyereknek, kezdve a testének a megismerésétől a testhigiéniáig, a menstruációig, a szocializációs szabályokig, majd a párkkapcsolatig, a nemi betegségekig és a védekezésig. 

Ugyanakkor azzal sem értek egyet, hogy csak nyolcadik osztálytól tartanak szexuális nevelési órákat, ugyanis ez túl késő, a szakemberek véleménye is egyértelműen az, hogy sokkal hamarabb és az adott korosztálynak megfelelő információkat kell eljuttatni a gyerekekhez – adott hangot véleményének a parlamenti képviselő.